Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
 
Rövid leírás
Illetékesség
Polgári védelmi veszélyeztetettség-besorolás
Elérhetőségek
Szervezeti felépítés

Sajtószemle

2006. 07. 26. A sikeres biztosítási kárrendezés alapfeltétele


A sikeres biztosítási kárrendezés alapfeltétele: az alapos előkészítői munka




        Társaságunk a szolnoki székhelyű BRÓKER ROYAL Biztosítási Alkusz Kft 2001. év óta áll szoros kapcsolatban a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságokkal. Az elmúlt évek során számos Tűzoltóság több tízmilliós nagyságrendű biztosítási ügyének kárrendezésében sikerült eredményesen eljárnunk partnereink érdekérvényesítésében. Több Tűzoltóságot megelégedett állandó partnereinknek tekintünk, míg néhány Tűzoltó Parancsnokságnak csak káreset bekövetkezése során nyújtunk eseti biztosítási kárrendezési segítséget. Jelenleg is az egyik Parancsnokság teljes körű felhatalmazása alapján bírósági eljárás során igyekszünk érvényesíteni kártérítési igényét.

        Az alábbiakban szeretnénk ismertetni a fent említett munkánk végzése során előforduló leggyakoribb problémákat, s azok megelőzésére tett javaslatunkat.

I. Kötelező gépjármű felelősség biztosítás

Csupán kötelező gépjármű-felelősség biztosítás megléte esetén egy bekövetkező baleset után feltétlenül szükséges a biztosítási jogalap tisztázása. Ez az alábbiak szerint lehetséges:

  • Amennyiben nem a Tűzoltóság a károkozó úgy a helyszínen több tanú jelenlétében el kell ismertetni a károkozói felelősséget. A „kék-sárga” baleseti bejelentő lapon a károkozó feltétlenül írja le, illetve írja alá, hogy a károkozásért a felelősséget elismeri. E lap kitöltése és aláírása azonban csupán az ügyintézés meggyorsítását segíti elő, a károkozó ezt később „lelkiállapotára” hivatkozva módosíthatja a hivatalos kárbejelentő lapon. Ezért szükséges a baleseti lapon feltüntetni a jelenlévő tanúk nevét is (lehetőleg a tűzoltó-technikai gépjárműben tartózkodók névsorát)
  • Jelentősebb mértékű kár esetén, feltétlenül szükséges rendőrségi jegyzőkönyv felvétele
  • Amennyiben tisztázódott a felelősség kérdése, úgy a kárt a károkozó biztosító társaságához kell lejelenteni. A helyszínelő kárszakértő neve és elérhetősége, (pl.: mobil telefonszáma) nagyon fontos, a későbbi kárrendezési ügyekre tekintettel. Az előzetes kárfelvétel után a gépjárművet be lehet szállítani a javító vállalat telephelyére. A javító vállalattól feltétlenül javasolt egy előzetes, tételes (anyag + munkadíj) árajánlat megkérése. Természetesen előfordulhat, hogy a gépjármű megbontása után az addig fel nem tárt károk is felszínre kerülhetnek, így annak lehetőségét az árajánlaton fel kell tüntetni azzal a megjegyzéssel, hogy akkor a javító bázis pótszemlét fog kérni a Biztosító Társaságtól. A javító által kiállított tételes árkalkulációt feltétlenül szükséges leegyeztetni a Biztosító Társaság kárszakértőjével abból a célból, hogy esetlegesen mi az a tétel, melyet nem fogad el
  • Addig nem célszerű a gépjármű javítását megkezdeni, amíg a Biztosító Társaság és a Tűzoltóság között megegyezés nem születik a kifizetés várható összegről. Amennyiben a Biztosító Társasággal a megegyezés megtörténik, erről kérni kell a Biztosítótól egy írásbeli szándéknyilatkozatot. Ennek hiányában előfordulhat, hogy a javító bázis által kiállított számla összegének csak egy részét fogja később kifizetni a Biztosító Társaság. Ebben az esetben, mivel a javítási munka már elvégzésre került, a különbözetet a Tűzoltóságnak kell állnia. Az egyeztetés sokszor igen hosszú idejű is lehet, azonban csak így lehet megnyugtató a javítási munka megrendelése a Tűzoltóságok számára
  • Fontos szempont a kárrendezési összeg megállapításánál a Ptk. 355. §-nak (4) bekezdése, mely szerint: kártérítés címén, a károkozó körülmény folytán, a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges

II. Casco biztosítás

A Casco biztosítás megkötése esetén az alábbiak tisztázása feltétlenül fontos::

  • A tűzoltó technikai gépjárművek teljes értéke (tehergépjárművek esetén) mindig magában foglalja az alváz + kabin valamint a felépítmény, néhány esetben a felszerelt málha értékét is. A casco biztosítás tehergépjárművek esetén szinte minden Biztosító Társaságnál (az átadott biztosítási feltételekben leszabályozottak szerint) csupán az alváz + kabin biztosítását foglalja magában. Ez a probléma legtöbbször káresemény bekövetkezésekor derül ki. Amennyiben a Biztosító Társaság úgy nyilatkozik, hogy a Casco biztosítás magában foglalja a teljes felépítmény biztosítását is - a biztosítási feltételektől eltérően -, akkor kérni kell, hogy a Biztosító Társaság ezt záradékolja az ajánlatban és a záradék a kötvényben is szerepeljen. Lényeges körülmény azonban, hogy ebben az esetben is a felépítményre vonatkozó kártérítés összege csupán a felépítmény mindenkori avult értéke
  • Casco biztosítás esetén a kártérítési összeg a gépjármű mindenkori Eurotax (piaci) értéke, az önrész és egyéb tételek levonásával. Amennyiben egy használt autót (pl.: 2-3 éves) - a Biztosító Társaság elvárásai szerint - új értékén biztosítunk, a kártérítési kötelezettség akkor is a kárkori Eurotax érték

III. A tűzoltó technikai gépjármű tulajdonosának illetve üzemben tartójának pontos meghatározása

        A Tűzoltóságoknál a gépjármű forgalmi engedélyében eltérő módon szerepeltetik a gépjármű tulajdonosát. A Tűzoltóság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, szakmai önállósággal. A helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 78–80.§-a rendelkezik az Önkormányzat vagyonáról, melynek értelmében az Önkormányzati Hivatásos Tűzoltóságok eszközeinek tulajdonosa az Önkormányzat. Ez a probléma csak akkor merülhet fel, ha a Tűzoltóság köti a biztosítási szerződést az Önkormányzat tulajdonára. Előfordul ugyanis olyan biztosítási szerződés, amelynek feltétele szerint káresemény bekövetkeztekor a Biztosító Társaságnak a gépjármű mindenkori könyvszerinti bruttó (új beszerzési) értékén kell téríteni a bekövetkezett kárt, kivéve, ha azt idegen tulajdonra kötik. Ebben az esetben csak a gépjármű mindenkori nettó könyvszerinti értékén kell téríteni.

IV. A közbeszerzési értékhatárok

        Amennyiben a javítási érték eléri, vagy meghaladja a szolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési értékhatárt (jelenleg nettó 8.000.000.-Ft), úgy annak javítására - meglévő általános jellegű javítási szerződés hiányában - közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani.

        A Biztosítási törvényből, illetve a Ptk.-ból adódóan (akár casco, akár kötelező gépjármű felelősségbiztosítás) a Biztosító Társaság a pénzt a biztosítottnak, illetve a kárt szenvedett félnek fizeti ki.

        A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. a törvény alkalmazási kötelezettségét két szintűen szabályozza. A 22. § (1) d) pontja értelmében ajánlatkérőként – a törvényt kötelezően alkalmazóan – definiálja többek között a helyi önkormányzatot és a helyi önkormányzati költségvetési szervet. Az ebben a bekezdésben felsorolt intézmény típusok esetében nem releváns a beszerzés forrásainak eredete. A törvény ugyanezen paragrafusa (2) bekezdésében bővíti ki az alkalmazási kört azon személyek esetében, akik nem tartoznak a jogszabály személyi hatálya alá, a beszerzés finanszírozására fordítható forrás eredetére tekintettel.

        A jelenleg érvényes Kbt. rendelkezései alapján tehát az önkormányzati hivatásos tűzoltóságok esetében a személyi hatály alá tartozás jelenti a közbeszerzési törvény alkalmazására való kötelezettséget. A javítás megrendelője, a szerződés aláírására jogosult minden esetben az ajánlatkérő tűzoltóság kötelezettségvállalója. Az már csak technikai kérdés, hogy egy lemondó nyilatkozat alapján a Biztosító Társaság a pénzt közvetlenül utalhatja a szolgáltatást teljesítőnek.

        Ettől részben eltérően kell eljárni, ha csak egy javító bázis képes a szolgáltatás teljesítésére. Ebben az esetben az egyszerű eljárási érték felső határáig – nettó 25.000 e Ft / költségvetési év – tárgyi kivételi körbe rendeli a törvény, amely azt jelenti, hogy nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ha a fenti értéket meghaladja a költségvetési évben összesített javítási díj(ak) értéke és igazolhatóan csak egy javító bázis képes a szerződés teljesítésére, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytathat le egyetlen ajánlattevővel, hirdetményes kötelezettség nélkül.

        A közbeszerzési kötelezettségekkel kapcsolatos hiányosságok esetében a törvény igen szigorú szankciók megállapítását írja elő. Az eljárás kikerülése esetén kötelező pénzbeli bírság kiszabását mondja ki, melynek mértéke a beszerzés értékének 30 %-a. Valamennyi hiányosság észlelése esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezési eszközt biztosít a költségvetési szervet ellenőrző, valamennyi szervezet számára (felügyeleti szerv, ÁSZ, stb).

        Észrevételeinket több éves, a Tűzoltóságoknál végzett biztosítás szakmai tapasztalatunk alapján tettük meg, azzal a szándékkal, hogy a Tűzoltó Parancsnokságoknak a biztosítási szerződések megkötésekor, illetve kárrendezésük során tanácsot, segítséget nyújtsunk.



  Tisztelettel  
    Tóth Róbert
    ügyvezető
    Bróker Royal Kft

A honlap az Informatikai és Hirközlési Minisztérium támogatásával készült.