Védelmi igazgatás rendszere

A VÉDELMI IGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE, A MVB, A HVB ÉS A POLGÁRMESTER HELYE, SZEREPE A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁBAN

A védelemi igazgatás

Az országvédelem polgári biztonsági rendszerének meghatározó eleme az ország védelmi felkészítését irányító és állami apparátus, amelyet összefoglalóan védelmi igazgatásnak nevezzük.

Védelmi igazgatás fogalma, elemei

A minősített helyzetek (veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot) mindegyike olyan rendkívüli veszély megjelenésével jár, amelynek elhárítása szükségessé teszi a társadalom erőinek koncentrációját, a társadalom közös fellépésének állami irányítását és koordinációját. A társadalom védekezési igénye az erők és az irányítás olyan mértékű centralizációját igényli, amely ellentmondásban áll az alkotmányos alapon szerveződő önkormányzatok függetlenségével, az állampolgárok szabadságjogainak gyakorlásával és a piacgazdaság szereplőinek törekvésével. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Az oszágvédelem centralizált irányítási igényeit az alkotmányos alapon szervezett védelmi rendszer elégíti ki. A védelmi igazgatáson belül megkülönböztethetők a szakigazgatási feladatokat és az általános igazgatási feladatokat ellátó védelmi igazgatási szervek.

A védelemi igazgatás általános hatáskörű szervei

• az Országgyűlés,
• az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága,
• a Köztársasági Elnök,
• a Kormány,
• a Honvédelmi Tanács és
• a minisztérium (országos hatáskörű szervek)

• a fővárosi megyei védelmi bizottságok,
• helyi (városi, fővárosi kerületi) védelmi bizottságok.

• a polgármester

A védelemi igazgatás, előzőekben felsorolt általános hatáskörű szervei a centrális irányítás rendszer elemeiként biztosítják a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a védelemben résztvevő más szervek és a települések önkormányzata által képviselt lakosság védelmi felkészítését, szükség esetén mozgósítását a minősített helyzetek elhárítására.

A védelmi szakigazgatás szervei

• a katonai igazgatást végző fővárosi , megyei hadkiegészítő parancsnokságok
• civil lakosság oltalmazását és az anyagi javak védelmét ellátó védelmi szervezetek és
• az árvízvédelem műszaki irányítását végző vízügyi szervek.

A védelmi igazgatás területi és helyi szintű szervei

Az országvédelem katonai elemeinek irányítására csak az Alkotmányban megjelölt központi védelmi igazgatási szervek, így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. Az országvédelem civil rendszerében, azaz a védelmi felkészítés és ország mozgósítás rendszerében meghatározott védelmi feladatok tervezése, szervezése és megvalósítása az ország településein működő közigazgatási és gazdasági szervek útján, valamint az állampolgárok közreműködésével történik. Másként fogalmazva a védelmi igazgatás hatékony működésének kulcsa a települési, helyi szint. A hatályos Alkotmány a helyi-, települési közigazgatási feladatok szervezésénél az önkormányzatiság elvét érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy a helyi közügyekben az önkormányzati testület dönt, és e feladatkörében nincs alárendelve más önkormányzatoknak. Az önkormányzatiság elvéből következik, hogy a működő közigazgatási, önkormányzati struktúra változatlan átvétele a védelmi igazgatásban azt eredményezné, hogy a központi kormányzati szervek kb. 3150 település önkormányzatát lennének kénytelenek közvetlenül irányítani, aminek lehetetlensége könnyen belátható.

• a fővárosi és megyei védelmi bizottságokat, és
• a honvédelmi körzetenként kialakított helyi védelmi bizottságokat, mint irányító koordináló szerveket illesztik be.

A megyei, fővárosi védelmi bizottság

A megyei, fővárosi védelmi bizottság (a továbbiakban: védelmi bizottság) a Kormány centrális alárendeltségű szerve, amely illetékességi területén a honvédelmi miniszter általános, illetve az illetékes miniszter szakmai irányításával látja el a védelmi felkészüléssel, illetve az ország mozgósítással kapcsolatos feladatokat. A Honvédelmi Miniszter általános honvédelmi irányítási és törvényességi felügyeleti jogkörét a HM Védelmi Hivatal útján gyakorolja. A védelmi bizottság olyan általános hatáskörű védelmi igazgatási szerv, amelynek alapvető feladata a helyi védelmi igazgatási szervek és a védelemben résztvevő más szervek védelmi felkészítési tevékenységének irányítása és a végrehajtás koordinációja. A védelmi bizottság ezt a területi koordinációs tevékenységét nem csak a minősített időszakokra történő felkészülés során végzi, hanem az ún. minősített időszaki küszöb alatti válság- és katasztrófa helyzetekben is, így például árvíz-katasztrófa, erdőtűz, nukleáris- vagy vegyi jellegű baleset bekövetkezésekor. A védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester.

Tagjai: a megyei, fővárosi főjegyző, a védelmi bizottság titkára, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a megyei jogú városok polgármesterei, az adott honvédelmi körzetet érintő ügyben a helyi védelmi bizottság elnöke, a megyei, fővárosi hadkiegészítő parancsnok, továbbá a Kormány által meghatározott rendvédelmi szervek, illetve centrális irányítású szervek megyei, fővárosi vezetői.

A Kormány rendeletének értelmében a védelmi bizottság tagja az illetékes rendőrfőkapitány, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója és a megyei tisztifőorvos.

• irányítja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek védelmi tevékenységét,
• ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, közreműködik a polgári védelmi feladatok területi irányításában,
• szervezi a feladatkörébe utalt gazdaságmozgósítási és lakosság ellátási feladatokat,
• meghatározza a honvédelemben résztvevő szervek felkészülési és országmozgósítási feladatait, összehangolja azok helyi végrehajtását,
• kijelöli a mozgósítás esetén igénybe vehető ingatlanokat és szolgáltatásokat, közreműködik az elnöki hatáskörbe utalt döntések előkészítésében és a végrehajtás irányításában, valamint a rendkívüli intézkedések végrehajtásában, a védelemben résztvevő szervtől adatot kérhet be, védelmi jellegű intézkedési terv elkészítését írhatja elő,
• a védelmi felkészültség ellenőrzése és a feladatok gyakorlása érdekében - a Kormány jóváhagyásával - gyakorlatot vezethet le,
• katasztrófa elhárítási feladatok körében ellátja az árvízi védekezés területi szintű koordinációját és a területi nukleárisbaleset elhárítási feladatokat.

A megyei közgyűlés elnöke, a főváros főpolgármestere

• irányítja a megyei védelmi bizottság munkáját, a bizottság két ülése között eljár a bizottság nevében, (Hvt. 15.§),
• minősített időszakban, egy személyben gyakorolja a védelmi bizottság hatáskörét, (Hvt. 15.§ (3) bekezdés),
• igénybevételi hatóságként dönt a közigazgatás és a fegyveres erők részére szükséges szolgáltatásokról, (Hvt. 194.§ (4) bekezdés),
• a törvényben meghatározott esetekben rendeletben rendkívüli intézkedéseket állapíthat meg (Hvt. 194.§ (5) bekezdés),
• A védelmi felkészítés rendszerének Hvt.-ben megállapított igazgatási feladatain túl a közgyűlés elnökéhez került:
• a polgári védelemről,
• az atomenergiáról és az Országos Nukleárisbaleset Elhárítási Rendszerről,
• az árvíz elleni védekezésről és
• az életvédelmi létesítményekről szóló jogszabályokban szereplő védelmi jellegű feladatrendszer.

A helyi védelmi bizottság

• irányítja és összehangolja a fegyveres erők mozgósításával és kiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokat,
• közreműködik a polgármester és a védelemben résztvevő helyi szervek védelmi feladatainak központi irányításában,
• szervezi a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat,
• összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
• közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó helyi feladatok végrehajtásában

• a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a kijelölt város jegyzője,
• a honvédelmi körzet polgármesterinek választott képviselője,
• a Kormány által kijelölt rendvédelmi szervek (tiszti főváros) honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői.

A polgármester

• biztosítja honvédelem kötelezettségekkel (hadkötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, honvédelmi kötelezettség, gazdasági- és anyagi szolgáltatási kötelezettség) összefüggő feladatok végzését,
• irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátást,
• elrendeli a hatáskörébe utalt ingatlanok és szolgáltatások, technikai eszközök védelmi célú igénybevételét, valamint más gazdasági- és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
• közreműködik a gazdaságmozgósítás helyi feladatainak szervezésében és a lakosság ellátásában,
• irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő hely feladatok végrehajtását,
• ellátja a hatáskörébe utalt katasztrófa-elhárítási feladatokat, így többek között végzi a földrengés, az árvíz, a rendkívüli időjárás, a nagyméretű erdőtüzek, a nukleáris-balesetet, a veszélyes anyagok, stb. által előidézett válsághelyzetek felszámolásának helyi igazgatási hatósági feladatait.