Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
 
Szolnoki Kirendeltség
Jászberényi Kirendeltség
Kunszentmártoni Kirendeltség
Részletes leírás
Teljes illetékességi terület
Tiszafüredi Kirendeltség

Részletes leírás

A kirendeltség illetékességi területének bemutatása veszélyeztetettségi szempontból

A kirendeltség illetékességi területe 17 település közigazgatási területére terjed ki.

A Kirendeltséghez közvetlenül tartozik: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaföldvár. A Mezőtúri Irodához tartozik: Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve.

Területe: 134,434 km2

Lakossága: 79 873 fő

A kirendeltség területe az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli-délkeleti részén helyezkedik el. Helyzeténél fogva három megyével - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – illetve Szolnok, Tiszafüred, polgári védelmi kirendeltséggel határos.

Földrajzi sajátossága: Területe sík vidék, az ország legmélyebben fekvő területe, tengerszint feletti magassága 80- 105 méter között változik.

Éghajlatát az Alföld többi területéhez hasonló, de kissé szélsőségesebb viszonyok jellemzik. Természetföldrajzi helyzetéből adódóan éghajlata nagy változékonyságot mutat, melyben döntően a kontinentális hatások jutnak érvényre (mérsékelten meleg-száraz, és meleg-száraz). Az Alföld és egyben hazánk legszárazabb területe. A kontinentális hatás következménye, hogy az ország e területén a legnagyobb az évi átlagos és az évi abszolút hőmérsékletingadozás. A maximális hőmérséklet 39,8 oC, az átlagos 10,3 oC, a minimális -28,2 oC. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,3 oC. Az évi napsütéses órák száma eléri, helyenként túl is haladja a 2050 órát, mely egyszerre kedvező és kedvezőtlen hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. A csapadék mennyisége 50 éves átlagban 530-550 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm. Időbeni eloszlása szélsőséges, kevés a tavaszi és a nyári csapadék. Nyáron a felszálló légáramlat miatt kevés a csapadék, más esetben jelentős károkat okoz a vihar és a jég. A leghosszabb szárazság 39 napos volt. Minden télen esik hó, de gyakori a jelentősebb hó nélküli tél. A téli időszakban átlag 30-32 napig borítja hó a földeket. A hóvastagság elérte a 80 cm-t (hóvíztartalom 210 mm). A talajfagy megközelítette a 90 cm-t. Az uralkodó szélirány É-ÉNY-i, átlagosan 3-5 m/s sebességű. Időnként előfordul 80-100 km/óra sebességű viharos szél is.

A kirendeltség területe az ország egyik legalacsonyabban fekvő vidéke - túlnyomóan 83-95 m tengerszint feletti magasságú. Itt süllyedt legmélyebbre a régi összeroppant alaphegység, melyet tengeri üledék borított el, majd a szél és a folyók hordalékai síksággá töltötték fel. Felszíne ármentes részekkel tagolt egyenetlen, enyhén hullámos síkság. Az árterek szélén szép kifejlődésben szemlélhetők az óhelocén teraszok, amelyeknek hatásuk volt a talajviszonyok, települések, közlekedés, stb. kialakításában. A kirendeltség területén jelentős a geotermikus energia előfordulása.

A Kirendeltség vízrajza:

Területét a Tisza, Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó folyók szelik át. Természetes vizekben gazdag, kiterjedt vízelvezető csatornarendszerrel rendelkezik. Legnagyobb folyója a Tisza, vízállása ingadozó. Közepes vízállásnál szélessége 120 - 200 méter, mélysége 6 - 8 méter, átlag sebessége 0,4- 1,0 m/s. Általában két árhulláma van, a tavaszi (február - március) és a nyári (augusztus - szeptember) Az eddig mért legmagasabb vízállás a szolnoki vízmércénél 2000-ben 1041 cm, a legalacsonyabb –227 cm. A településeket 5 - 7 m magas, és 4 - 6 m széles töltések védik az áradástól, a töltéskorona közlekedési útként használható.

A kirendeltség közlekedése:

A kirendeltség út és vasút hálózatára az országos hálózat részeként a sugaras szerkezet metszete jellemző. A térség fontosabb útvonalait a megyeszékhelyeket egymással, illetve Budapesttel összekötő utaknak a kirendeltség területén áthaladó szakaszai alkotják:

44-es Kecskemét - Békéscsaba főközlekedési útvonal - Tiszakürt, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd településeket érinti.

45-ös Kunszentmárton - ( Szentes ) - Hódmezővásárhely főközlekedési útvonal, mely a megye és Csongrád megye, valamint az országhatár közötti közúti összeköttetést biztosítja. Csak Kunszentmárton települést érinti közvetlenül.

46-os Békéscsaba - Törökszentmiklós ( Szolnok ) főközlekedési útvonal - közvetlenül csak Mezőtúrt érinti.

442-es Szolnok - Cserkeszőlő (a 4-est a 44-essel összekötő) főközlekedési útvonal –jelentőségére jellemző, hogy a körzet 16 településéről gyűjti össze a megyeszékhely felé irányuló közúti forgalmat, illetve annak egy részét. Csak Túrkeve és Kétpó esik ki teljesen.

Több településre jellemző a "zsákutca" jelleg, az átmenő forgalom hiánya: Szelevény, Nagyrév, Mesterszállás, Kétpó. Ide sorolhatjuk a csak egymással összekötött Tiszakürtöt és Tiszainokát, valamint a 4511 számú út mentén Csépa, Tiszasas, községeket is. Az utak irányonként láncszerűen fűzik fel a településeket, így az egymás közötti közlekedés csak jelentős kerülőkkel oldható meg. Ez megnöveli a távolságokat, és kihat a települések társadalmi-gazdasági kapcsolataira is.

    A kirendeltséget négy vasútvonal is érinti: 1. 120-as (Budapest) Szolnok - Békéscsaba vasútvonal Érintett települések: Mezőtúr, Kétpó. 2. 125-ös Mezőtúr - Orosháza vasútvonal Érintett települések: Mezőtúr 3. 130-as Szolnok - Hódmezővásárhely - Makó vasútvonal Érintett települések: Martfű, Tiszaföldvár, Kunszentmárton. 4. 146-os Kunszentmárton - Kecskemét vasútvonal Érintett települések: Kunszentmárton, Szelevény, Csépa, Tiszasas.

A négy vasútvonal ellenére a kirendeltség 17 településéből 9 (53%) nincs a vasút hálózatba bekapcsolva: Cserkeszőlő, Cibakháza, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Mezőhék, Mesterszállás, Öcsöd, Túrkeve. A 120-as és a 125-ös vonalak Mezőtúron, a 130-as és a 146-os vonalak Kunszentmártonban csatlakoznak egymáshoz. A kirendeltség területén az utak és vasutak szintben keresztezik egymást. Egyetlen kivétel a 44-es főútvonal és a 130-as vasútvonal vasúti fölüljárós kereszteződése Kunszentmártonnál.

A közlekedés szerkezetét a folyók, illetve a folyókon lévő hidak erősen befolyásolják. A kirendeltség folyóin található hidak: Hármas-Körös: Kunszentmárton - régi közúti híd - új közúti híd / 44-es és a 45-ös utak találkozása / - vasúti híd (130-as vasútvonal) Öcsöd - közúti híd Mezőtúr - vasúti híd Hortobágy - Berettyó: Mezőtúr - közúti híd - vasúti híd Túrkeve - közúti híd ( Balai híd, Túrkeddi híd ) A tavasztól őszig ideiglenes jelleggel működő kompátkelőhelyek enyhítik a térség zártságát. Kompátkelőhelyek: Tisza folyón: - Nagyrév-Tiszabög kötélvezetésű - Tiszaföldvár-Vezseny kötélvezetésű Hármas-Körös folyón: - Mezőtúr-Szarvas kötélvezetésű Kikötők: Hajóállomások: - Tiszaug (Bács-Kiskun megye) - Tiszakürt - Martfű Révátkelő: Tisza folyón: - Tiszainoka- Tiszakécske motoros kishajó

A kirendeltség gazdasági, településhálózati jellemzői:

A kirendeltség településrendszere - hasonlóan a megyééhez - a középkorban, a török kiűzése után alakult ki. Nagyhatárú mezővárosok - Mezőtúr, Túrkeve jöttek létre. Mezőhék és Kétpó viszont a határ távolabbi pontjain a település besűrűsödésével alakult ki. Öcsöd 1950-ben lett a megyéhez (így a térséghez is) csatolva. Több település - Cserkeszőlő, Kétpó, Kungyalu, Martfű, Mezőhék - 1960-ig vált önálló községgé. A körzet 1, 32 település / 100 km2-es településsűrűsége a megyei alacsony településsűrűséggel megegyező. A kirendeltség területén 5 város van: Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Tiszaföldvár és Túrkeve. Kunszentmárton 1985-ben (Szelevénnyel együtt), Martfű 1989-ben, Tiszaföldvár 1992-ben lett város. Az egy város által ellátott terület így csak 272 km2 , a megyében ez 350 km2 .

A települések szerkezete: belső utcahálózatuk történelmileg meghatározott, sajátosan magyar fejlődés eredménye - a település középpontjában a bevezető és átmenő forgalmi utakat kivéve, keskeny, szabálytalan, törtvonalú utcák vannak. Jellemzőek az úgynevezett halmazos településszerkezeti elemek, pl. Tiszaföldvár, Mezőtúr. Az árvízmentes magaslatokon megtelepedett halmazfalvak jellemzői a szabálytalan alaprajz, a zsákutcák, a zugok. Néhány településnél az új telepítésű - szabályos, derékszögű hálózatot találunk - pl. Öcsöd,

A régió egyetlen etnikuma, a cigányság a megyei 7%-os aránynál alacsonyabb mértékben van jelen a térségben. Az 5%-ot csak három településen, Cibakházán, Csépán és Öcsödön haladja meg.

Gazdasági jellemzők:

A kirendeltség természeti adottságai, infrastrukturális adottságai kedvezőtlenek. Periférikus térség, melynek következtében társadalmi-gazdasági elmaradottsága országos méretekben is rendkívül alacsony a területi termelékenység és az agrártermelés hatékonysága. A helyben lévő lakosság demográfiai jellemzői jelentős mértékben „deformálódtak”, a kialakult körülmények nemcsak gazdasági, de egy sor társadalmi, szociológiai ellentmondást is felhalmoztak.

A kirendeltség területe alapvetően mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódnak kisebb méretű ipari létesítmények. Jelentősebb ipari üzemek csak a városok egy részében (Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr) találhatók. Az iparban dolgozók aránya megegyezik a megyei átlaggal, magasabb a mezőgazdaságban dolgozók, s alacsonyabb a szolgáltatásban dolgozók aránya.

A gazdaságban alapvető, ellentmondásos fejlődési-visszafejlődési átalakulási folyamatok zajlanak nehéz recessziós környezetben. A nagyipar, (különösen a keletre termelő) összeomlott, nagy a munkanélküliség, alacsony az innováció mértéke, az agrárgazdaság mély válsággal küzd, kiugró a munkanélküliség. A kirendeltség területén a talajadottságok kedvezőek, illetve az országos átlag körül alakulnak. A termesztett főbb növények: búza, árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa. Megtalálhatók a hagyományos nagy kézi-munkaigényes kertészeti kultúrák is: zöldborsó, zöldbab, káposzta, hagyma, paradicsom, paprika, dinnye, uborka. Állattenyésztés – helyzete: 1989-től folyamatosan romlik. A gazdasági hanyatlás következtében az állatlétszámok drasztikusan csökkentek. A jelentősebb állatfajták megegyeznek az ország más térségeinek fajtáival, a szarvasmarha, a sertés és a juh. A szarvasmarhatartásnál gondot okoz a tej értékesítése. Hagyománya van a térségben a baromfi tartásának, tenyésztésének. A Tiszazugban jellemző a szőlő- és gyümölcskultúra (1800 ha. szőlő), a szőlő- és borfeldolgozás, a gabona- és malomipar, valamint a fólia alatti termesztés.

A kirendeltség közigazgatási jellemzői:

Kunszentmárton város a Tiszazug térség közigazgatási, kereskedelmi központja.

A kirendeltség veszélyeztetettsége természeti és technikai katasztrófából eredően:

A kirendeltség földrajzi elhelyezkedését és gazdasági berendezését értékelve – valamint a sok évtizedes tapasztalatokat figyelembe véve – megállapítható, hogy az alábbi természeti, illetve technikai katasztrófákkal lehet számolni:

Természeti katasztrófák:
    - árvíz, a Tisza, Hármas Kőrös, Hortobágy-Berettyó folyók huzamosabb ideig tartó telítettsége esetén keletkezhet, míg a - belvíz, az átlagosnál csapadékosabb – esős – évszakokban a mély fekvésű területeken jelentkezik, amely a kirendeltség területének jelentős hányadát képezi, - földrengés, amely a szeizmográfiai előrejelzés alapján a kirendeltség területén várhatóan 6-7-es erősségben érintheti. Technikai katasztrófák: Bekövetkezhet a mérgező anyagokat gyártó, felhasználó és tároló gazdálkodóknál: - CEREOL Magyarország Rt Martfűi Növényolajgyára – hexán, - A települések vízművei – klórgáz - Endrőd II gázüzem - földgáz Előfordulhat a veszélyes anyagok közúti szállítása során is: - A belföldi veszélyes anyag szállítások a kirendeltség ipari létesítményeinek igényét elégítik ki. Ezért jelentős a PB-gáz, benzin, gázolaj mind közúti mind vasúti szállítása a kirendeltség területén. A vízművek igényeit kiszolgáló klórgáz szállítmányok is rendszeresen közlekednek az utakon. - Fontos veszélyes anyag szállítási útvonal a kirendeltség területén a 44 sz., a 45 sz. és a 442. sz. út.

Egyéb rendkívüli körülményekkel kell számolni: Járványos fertőző megbetegedések lehetősége fennáll, elsősorban behurcolás útján, mivel a kirendeltség területén fertőző góc kialakulására lehetőség nincs. Járványos állat megbetegedések alakulhatnak ki a kirendeltség területén mezőgazdasági vállalkozások állattartó telepein, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságokban. A fertőző állatbetegségek tekintetében katasztrófa helyzet akkor következik be, ha az a törzsállomány 25 %- ára terjed ki. Rendkívüli időjárási viszonyokból eredő veszélyeztetés: A kirendeltség alföldi jellegéből adódóan kevés szélvédett területtel rendelkezik, a havazások idején, a hófúvások komoly gondot jelentenek. A 44-es számú főút forgalma havazások idején gyakran elakad, – egy-egy kamion megcsúszása, keresztbe fordulása miatt – mivel a legtöbb helyen nincs megkerülési lehetőség. Ilyen helyzetek tartós forgalmi akadályt okoznak, mert a mentőerők sem képesek gyorsan a kárhelyre jutni. Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a kirendeltség egyes településein rövid idő alatt nagymennyiségű csapadék hullott. Az ilyen helyzetek vagy a tartós csapadék, a kirendeltség településeinek rossz minőségű belvíz elvezető rendszere miatt okozhatnak nem várt veszélyhelyzeteket. A kirendeltség területén lévő folyók tartós szennyezése esetén a térség ivóvízellátása veszélyeztetett.

A katasztrófa megelőzésének és elhárításának feladatait külön terv rögzíti.

A honlap az Informatikai és Hirközlési Minisztérium támogatásával készült.