16/2003. (IV. 18.) BM rendelet az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:


1. § A rendelet mellékleteiként kiadom - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő - a belügyminiszter ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az az ingatlanközvetítői szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló 8/1995. (V. 25.) BM rendelet, valamint az azt módosító 46/1997. (VIII. 14.) BM rendelet 3. §-a, az egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet és az azt módosító 16/1998. (III. 25.) BM rendelet, a 19/1999. (VII. 13.) BM rendelet, a 19/2001. (X. 10.) BM rendelet, és az építési műszaki ellenőrök szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 10/2000. (III. 24.) FVM rendelet.
1. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A BIZTONSÁGSZERVEZŐ I.
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8919 01
2. A szakképesítés megnevezése: Biztonságszervező I.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Biztonságszervező
3523
Rendész
3529
Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások (biztonságtechnikai-rendvédelmi feladatkör)
2. A munkaterület, rövid jellemző leírása
E munkaterület a biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, országvédelmi és katasztrófaelhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátását jelenti.
A biztonságszervező szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti, hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
33 8919 01
Személy- és vagyonőr
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok
- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.
- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.
- Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, a munkavédelmi szabályzat elkészítése.
- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, azok meglétének ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.
- Katasztrófavédelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatás megtartása, katasztrófaelhárítási tervek készítése.
- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.
2. Szakmai tantárgyak
Rendészet-vagyonvédelem, őrzés
A biztonságszervező ismerje:
- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai eszközöket, módszereket és alkalmazási területeket,
- az elektronikai és más elvű, korszerű védelem kiépítésének sajátosságait, főbb eszközeit, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésük szabályait,
- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,
- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,
- egy átlagos nagyságú vállalat, intézmény rendészeti-vagyonvédelmi szervezetének felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,
- a vagyonvédelmi vagy biztonsági őrség szervezésének főbb szempontjait,
- az őrszolgálatot ellátó személyek jogait, kötelezettségeit,
- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,
- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,
- a személy- és vagyonvédelem, a rendészet területén illetékes hatóságokat, szervezeteket, a velük való együttműködés módozatait,
- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr, a személy- és vagyonőr, a rendész jogosultságai illetékessége közötti különbségeket,
- a kriminológia és a kriminalisztika fogalmát,
- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja:
- a személyvédelem megszervezésének módszereit,
- a vagyonvédelmi őrkutyák tartásának szabályait,
- a maroklőfegyverek, lőszerek, illetve egyéb kényszerítő eszközök használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,
- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezési módját,
- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket (megbízó, megbízott, felelősség stb.),
- az őrzést segítő távfelügyeleti továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket,
- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,
- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,
- a rendészeti, személy- és vagyonvédelmi ellenőrzések módszereit,
- a biztonságot növelő szolgálat ellátásának szabályait,
- a konfliktuskezelést és a vezetés pszichológiáját,
- a rendészetre, a személy- és vagyonvédelemre és az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.
A biztonságszervező legyen képes:
- rendészeti, a személy- és vagyonvédelmi őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,
- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,
- őrzési okmányokat, dokumentációkat készíteni,
- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni és a rendezvények lebonyolításában részt venni,
- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,
- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája esetén) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,
- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,
- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,
- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni,
- minősített időszakban helytállni, rendkívüli feladatok megoldásában öntevékenyen részt vállalni.
Tűzvédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a termodinamikai alapfogalmakat,
- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,
- az egyes oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, az égéskésleltetés módszereit,
- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések felépítését,
- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltó, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb igénybevételi módját,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,
- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását,
- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,
- a tűzveszélyesség jellemzőit,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,
- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,
- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,
- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét, az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,
- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,
- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja:
- a tűz elleni védekezés szabályait,
- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó kézi tűzoltó berendezéseket,
- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek, a veszélyes zónák meghatározását, kijelölését,
- a tűzterhelés-számítás módszerét,
- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,
- a tűzoltási, felvonulási utat, kijelölésének módszereit,
- a szellőztetés és a csatornahálózat használatának szabályait,
- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,
- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,
- a raktározás tűzvédelmi előírásait,
- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés követelményeit.
A biztonságszervező legyen képes:
- a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadóterv készítésére,
- a tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,
- a tűzveszélyességi besorolás készítésére,
- a tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,
- a tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,
- az oktatási intézmények tűzvédelmi feladatainak megszervezésére és ellátására,
- a művelődési és közgyűjteményi intézmények tűzvédelmi feladatainak megszervezésére és ellátására,
- a tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,
- a tűzjelző berendezéseket üzemeltetni,
- a tűzoltó eszközöket, felszereléseket használni.
Munkavédelem, egészségvédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,
- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket,
- a szellőzés-fűtés és a klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,
- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,
- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,
- a megbízhatóság-elmélet alapjait,
- az elektromosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,
- a fémipari, valamint a faipari megmunkálások főbb veszélyforrásait,
- a munkaélettan és a munkaegészségtan alapfogalmait,
- a környezetkárosító anyagokat, azok hatásait,
- a környezetvédelem jelentőségét, megvalósulásának ismertebb eljárásait,
- az egészségre ártalmas és veszélyes anyagok fontosabb csoportjait, azok jellemző hatásait az élő szervezetekre,
- a foglalkozási megbetegedések leggyakoribb okait.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja:
- a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy jogszabályait,
- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok gyakorlatát,
- a munkabaleset kivizsgálás, illetve a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,
- a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,
- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,
- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,
- az egyéni védőeszközök kiválasztását és használatának előírásait,
- a munkavédelmi eljárások lebonyolítási rendjét,
- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,
- az elsősegélynyújtás és az újraélesztés szabályait,
- a testnevelési és a sporteszközök használatának szabályait.
A biztonságszervező legyen képes:
- munkavédelmi szabályzatot készíteni,
- a munkabalesetek kivizsgálásában részt venni, és jegyzőkönyvet készíteni,
- az üzembe helyezési eljárást, a munkavédelmi ellenőrzést megszervezni és dokumentálni,
- a munkahelyek komplex, ergonómiai értékelésére,
- a munkabaleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,
- a védőeszközök karbantartásának tervezésére és szervezésére,
- az elsősegélynyújtásra,
- a környezetvédelem érdekében tevékenykedni,
- az oktatási, valamint a kulturális intézmények munkavédelmi feladatainak megszervezésére és a feladatok elvégzésére.
Országvédelem, katasztrófavédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a katasztrófavédelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a honvédelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,
- a katasztrófavédelmi tervek rendszerét, tartalmát,
- a katasztrófavédelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,
- a katasztrófavédelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,
- a katasztrófavédelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,
- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,
- a sugárdózis-, a sugárszint- és a sugárszennyezettség-mérés eszközeit,
- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,
- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,
- a minősített időszak fogalmát és tartalmát,
- a katasztrófa fogalmát, fajtáit és jellemzőit.
A biztonságszervező munkája során alkalmazni tudja:
- a katasztrófavédelem és katasztrófaelhárítás szabályait,
- a katasztrófavédelmi tervekből adódó feladatok ellátásának szervezését,
- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,
- a rendkívüli események bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat,
- a katasztrófavédelmi képzések és kiképzések elveit és módszereit.
A biztonságszervező legyen képes:
- a védelmi felkészülési, katasztrófavédelmi és katasztrófaelhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat szakmai útmutatás szerint elkészíteni,
- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,
- az egyéni védőeszközöket használni,
- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,
- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.
Gazdaság, vezetés, szervezés
A biztonságszervező ismerje:
- a piacgazdaság működési rendjének sajátosságait,
- a piac fogalmát, szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,
- a vagyon és a tőke különbségét, szerepüket a gazdaságban,
- a fedezeti elvet, alkalmazásának szemléltetését,
- a vállalkozás és a kockázat fogalmát,
- az állam szerepét a gazdaságban,
- a számviteli rend célját, rendező elveit,
- az adók fajtáit, rendeltetését, az adótörvény alapelveit,
- a vezetés funkcióit, a vezetési módszereket, az empátia szerepét a vezetésben,
- a menedzsment fogalmát, szerepét,
- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,
- a kommunikáció jelentőségét, módjait,
- a hierarchikus rend lényegét, a felelősség érvényre juttatásának főbb módszereit,
- a különböző oktatási rendszereket,
- a szervezés eszközrendszerét, főbb módszereit,
- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, alkalmazása jellemző területeit,
- a különböző adathordozókat,
- az ismertebb szoftverek jellemzőit,
- az átlagos számítógépes munkahely felépítését,
- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,
- az informatika fogalmát,
- az iroda- és munkaszervezés elveit és módszereit,
- a folyamatszabályozás elveit és módszereit,
- a legitim gazdasági társasági formákat, jellemzőiket, csoportosításukat.
Jogi ismeretek
A biztonságszervező ismerje:
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,
- a hatalmi ágak felsorolását, szétválasztásuk alapelveit,
- az Országgyűlés és a Kormány működési rendszerét, feladat- és hatáskörét,
- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,
- az alapvető állampolgári jogokat, kötelességeket,
- a jog és a jogrendszer meghatározását, tagozódását,
- a polgári jog alapelveit, a Polgári Törvénykönyv szerkezeti felépítését,
- a személyhez fűződő jogokat, védelmük lehetőségeit,
- a szerződés fogalmát, alanyait,
- a szerződés létrejöttére, alakiságára vonatkozó főbb szabályokat,
- a szerződés módosításának szabályait, megszegésének főbb következményeit,
- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,
- a birtokvédelem főbb eszközeit, módszereit,
- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),
- a Büntető Törvénykönyv szerkezeti felépítését, a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,
- az ismertebb vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények tényállásait,
- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,
- a kényszer és a fenyegetés fogalmát,
- a jogos védelem és a végszükség értelmezését, az arányos válasz elvét,
- a magánlaksértés, a személyes szabadság megsértésének törvényi tényállását,
- a biztonságszervezői, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet meghatározó jogszabályokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán a III. fejezet 2. pontjában meghatározott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.
A vizsgára bocsátás feltételei:
- a tanfolyamon való részvétel igazolása,
- középiskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a munkaviszony igazolása helyett középfokú biztonságszervező tanfolyami végzettség.
Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a résztvevők, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot.
A tanulmányok befejezését követően szakmai vizsgára csak az bocsátható, aki:
- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg,
- beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait a Belügyminisztérium által kiadott központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre 3 óra áll rendelkezésre.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Országvédelem, katasztrófavédelem.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga a szakmai dolgozat elkészítéséből, valamint annak a szakmai vizsgabizottság előtt való "megvédéséből" áll.
A dolgozat témája egy komplex biztonságvédelmi feladat kidolgozása, amelynek során a vizsgázónak bizonyítania kell, hogy az egyes tantárgyak keretében tanultakat alkotóan képes alkalmazni a vizsgált területen. A gyakorlati alkalmazásnak ki kell terjednie a probléma meghatározására, a cél kitűzésére, a kiválasztott eszközökre, a végrehajtás módjára.
A vizsgadolgozathoz választható témákat a képző intézmény javaslata alapján a vizsgaszervező intézmény határozza meg, legkésőbb a tervezett vizsga előtt két hónappal. A témák az elsajátított szakismeretekhez kapcsolódnak.
A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - minimum 15 oldal.
A vizsgázó a vizsgadolgozatot a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább egy hónappal köteles bírálatra leadni. A vizsgadolgozatot a szakmai képzést folytató intézmény által felkért bírálók (legalább két bíráló) értékelik és érdemjeggyel minősítik. A szakmai képzést folytató intézmény gondoskodik arról, hogy a szakmai vizsgabizottság az értékelést a vizsgadolgozattal együtt a szakmai vizsga megkezdése előtt 15 nappal megkapja.
A vizsgadolgozat megvédése során a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak a vizsgadolgozattal kapcsolatban, és a vizsgadolgozat érdemjegyét figyelembe véve állapítják meg a szakmai gyakorlati osztályzatot.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga feladatait központilag a Belügyminisztérium által kiadott tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz.
Felkészülési idő: 20 perc.
A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Országvédelem, katasztrófavédelem, védelmi felkészítés.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
3. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet.
A munkavédelem tantárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.
A szakmai vizsgáztatásra a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai vonatkoznak.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
Abból a vizsgatantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a tantárgy vizsgája alól felmenthető. A felmentésről a vizsgabizottság határoz.
Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított körülmények lehetővé teszik, a szóbeli vizsgarész napján sor kerülhet a szakmai dolgozat megvédésére is.
Munkaerőpiaci képzés keretében, a szakmai felkészítésre fordítható képzési időtartam minimum 250 óra. A képzési időkeret 70%-át szakmai elméleti, 30%-át szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani.
2. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A BIZTONSÁGSZERVEZŐ II.
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképzés azonosító száma: 34 8919 01
2. A szakképesítés megnevezése: Biztonságszervező II.
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Biztonságszervező
3523
Rendész
3529
Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások (biztonságtechnikai-rendvédelmi feladatkör)
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a biztonságos működés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, országvédelmi és katasztrófaelhárítási feladatok külön vagy összevont munkakörben történő ellátását jelenti.
A biztonságszervező szaktudása, elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján képes gazdálkodó szervezetek fenti hasonló igényű feladatainak ellátására is, ha azt külön jogszabály nem tiltja.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
33 8919 01
Személy- és vagyonőr
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok
- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.
- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.
- Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei kialakításának elősegítése, megvalósításának folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.
- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, ezek meglétének ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.
- Katasztrófavédelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatás megtartása, katasztrófaelhárítási tervek készítése.
- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.
2. Szakmai tantárgyak
Rendészet, vagyonvédelem, őrzés
A biztonságszervező ismerje:
- a személy- és vagyonvédelem technikai eszközeinek működési alapelveit, alkalmazási területeit,
- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,
- a pénz- és értékszállítás, továbbá az őrzés megoldásait,
- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,
- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,
- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,
- a személyvédelem alapismereteit,
- a rendezvények biztosításával kapcsolatos feladatokat,
- a bombariadó és rendkívüli esemény során teendőket,
- a rendészetre, a személy- és vagyonvédelemre, továbbá az őrzési tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat,
- a rendészeti, személy- és vagyonvédelmi feladatokat végzők jogait, kötelezettségeit,
- a rendőr, a fegyveres biztonsági őr, a mezőőr, a személy- és vagyonőr, a rendész jogosultságai, illetékessége közötti különbségeket,
- a kulcsok kezelésének rendjét,
- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,
- a portaszolgálat ellátásának szabályait,
- a maroklőfegyverek főbb fajtáit, jogi kategóriáit,
- a maroklőfegyverek, lőszerek jellemzőit, azok használatának, tárolásának és karbantartásának főbb szabályait,
- az egyéb kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,
- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,
- a bűncselekmény észlelésekor szükséges teendőket (helyszín, hatósággal együttműködés stb.).
A biztonságszervező legyen képes:
- rendészeti-vagyonvédelmi szabályzat készítésében közreműködni, és azt a gyakorlatban alkalmazni,
- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,
- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,
- rendkívüli események alkalmával az élet- és vagyonmentés megszervezésében és a végrehajtásban részt venni,
- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,
- a portai, személy- és vagyonvédelmi szolgálat napi irányítására,
- nagy értékű és/vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,
- a vagyonvédelem technikai eszközeinek, rendszereinek kezelésére,
- rendezvények biztosítására.
Tűzvédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a katasztrófavédelemre és a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok rendszerét,
- az égés feltételeit, paramétereit,
- az ismertebb oltóanyagokat, hatásmechanizmusukat, égéskésleltetési módszereket,
- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések célját, jellemző felépítését,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,
- a kismotor-fecskendők, a vízvételezési helyek használatának szabályait,
- a tűzmegelőzés feladatait,
- a tűzoltás során megoldandó főbb feladatokat,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, a tűzgátló elválasztások jelentőségét,
- a hő és a füst elvezetésének szabályait,
- a kiürítési útvonalak jelentőségét, kijelölésük elvét,
- a villamos berendezések létesítésének elemi szabályait,
- a villámvédelem jelentőségét, főbb követelményeit,
- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,
- a raktározási tűzvédelmi előírásokat,
- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tüzelő-, a fűtő-, a villamos és a világítóberendezések használatának szabályait,
- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés módszereit és követelményeit,
- az oktatási, a művelődési és a közgyűjteményi intézmények tűzmegelőzéssel kapcsolatos feladatait.
A biztonságszervező legyen képes:
- tűzriadóterv készítésére,
- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,
- a tűzvédelmi megelőző tevékenységre, annak szervezésére,
- a tűzvédelmi ellenőrzések végrehajtására,
- a tűzjelző berendezések kezelésére,
- tűzoltó berendezések és felszerelések használatára.
Munkavédelem, egészségvédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok rendszerét,
- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi ellenőrzés módszereit, dokumentálását,
- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,
- a munkavédelmi oktatás tartalmát,
- az ismertebb baleseti veszélyforrásokat ágazatonként,
- a szellőzés, a fűtés, a klimatizálás módszereit,
- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,
- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,
- az anyagmegmunkálás és az anyagmozgatás jellemző veszélyforrásait,
- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,
- a környezetkárosítás hatásait,
- az egészségre ártalmas és veszélyes ismertebb anyagok csoportjait, azok jellemző hatásait.
A biztonságszervező legyen képes
- a munkavédelmi szabályozás készítésében közreműködni és azt a gyakorlatban alkalmazni,
- munkabaleset-kivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,
- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,
- a munkabalesetek megelőzése érdekében tevékenykedni,
- a munkavédelmi ellenőrzésen közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,
- a biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,
- a védőeszközök karbantartását szervezni, abban részt venni.
Országvédelem, katasztrófavédelem
A biztonságszervező ismerje:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás főbb feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a katasztrófavédelem jogszabályrendszerét,
- a katasztrófavédelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a honvédelmi kötelezettség tartalmát,
- a katasztrófavédelmi tervek és dokumentációk tartalmát,
- a katasztrófavédelem főbb anyagi, technikai eszközeit,
- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját, eseteit,
- a minősített időszakok fogalmát, tartalmát,
- a katasztrófák fajtáit,
- a rendkívüli események bekövetkezése esetén teendőket.
A biztonságszervező legyen képes:
- katasztrófavédelmi, felkészítési okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,
- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,
- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,
- katasztrófavédelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására,
- rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tevékenység megszervezésében és végrehajtásában részt venni.
Gazdaság, vezetés, szervezés
A biztonságszervező ismerje:
- a piacgazdaság működésének alapelvét, sajátosságait,
- a piac fogalmát, főbb szereplőit, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,
- a piac működésének sajátosságait,
- a vállalkozás, a kockázat, a költség, az eredmény, a haszon fogalmát,
- az adók fajtáit, rendeltetését, az adózás alapelveit,
- a szervezés általános célját, néhány módszerét,
- a legismertebb vezetési módszereket,
- a számítógép működésének alapelvét, főbb alkotórészeit, az adathordozókat,
- az iroda- és munkaszervezés alapelveit,
- a vagyon és a tőke közötti különbséget, szerepüket a gazdaságban,
- az állam szerepének néhány jellemző megnyilvánulását a gazdasági folyamatokban,
- az ismertebb vállalkozási formákat, ismérveiket.
Jogi ismeretek
A biztonságszervező ismerje:
- a Magyar Köztársaság államformáját, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét,
- az állam szervezetét és intézményei rendszerét,
- az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket,
- a jogforrások hierarchiáját,
- az Országgyűlés és a Kormány feladat- és hatáskörét,
- a polgári jog alapelveit, a Polgári Törvénykönyv szerkezeti felépítését,
- a tulajdonjog megszerzésének módját, a tulajdonformák közötti különbséget,
- a szerződés fogalmát, alanyait, a szerződés tartalmára vonatkozó főbb előírásokat,
- a birtokvédelem főbb eszközeit,
- a személyhez fűződő jogokat, védelmének lehetőségeit,
- a kártérítés általános szabályait (a felelősséget),
- a büntetőjog fogalmát, a Büntető Törvénykönyv szerkezeti tagozódását,
- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit,
- az ismertebb vagyon elleni (gazdasági) bűncselekmények tényállását,
- az ismertebb élet elleni bűncselekmények tényállását,
- a kényszer, a fenyegetés fogalmát,
- a jogos védelem és a végszükség fogalmát, az arányos válasz elvét,
- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogszabályokat,
- a közigazgatási eljárásba vont jellemző ügyeket.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán a III. fejezet 2. pontjában meghatározott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.
A vizsgára bocsátás feltételei:
- a tanfolyamon való részvétel igazolása,
- középiskolai bizonyítvány bemutatása, vagy legalább szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.
Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével vagy felmérő dolgozatokkal adnak számot.
A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki
- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg,
- beszámolási kötelezettségeinek eleget tett.
Munkaerőpiaci képzés keretében a szakmai felkészítésre fordítható képzési időtartam minimum 300 óra. A képzési időkeret 70%-át szakmai elméleti, 30%-át szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait a Belügyminisztérium által központilag kiadott tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsgázónak tantárgyanként 1 kérdéscsoportra kell feleletét írásban benyújtania, amelyre 2 óra áll rendelkezésre.
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Országvédelem, katasztrófavédelem.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga helyzetgyakorlat bemutatásából áll. A gyakorlati vizsga feladatait a képző intézmény állítja össze, és hagyatja jóvá a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szerint.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- Tűzoltó készülékek kezelése.
- Rendészeti helyzetgyakorlatok.
- Munkavédelmi eszközök használata.
- Katasztrófa védelmi eszközök, védőfelszerelések használata.
A gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai vizsgabizottság a bemutatott helyzetgyakorlat alapján állapítja meg. A vizsgabizottság figyelembe veheti a képző intézmény által - a tanfolyami felkészítés során szerzett - igazolt gyakorlati érdemjegyet.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga feladatait központilag, a Belügyminisztérium által kiadott tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként 1-1 kérdést (kérdéscsoportot) húz.
Felkészülési idő: 20 perc.
A szakmai képesítővizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés.
- Tűzvédelem.
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújtás.
- Országvédelem, katasztrófavédelem, védelmi felkészítés.
- Jogi ismeretek.
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
3. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyekről.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni.
A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott.
Az elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet.
A munkavédelem tantárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.
A szakmai vizsgáztatásra a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai vonatkoznak.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
Szakmai vizsgára felkészítő tanfolyam szervezésére és lebonyolítására a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendeletben foglaltak az irányadók.
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
Abból a vizsgatantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a tantárgy vizsgája alól felmenthető. A felmentésről a vizsgabizottság határoz.
Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított körülmények lehetővé teszik, a szóbeli vizsgarész napján sor kerülhet a gyakorlati vizsgarészre is.
3. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
4. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
5. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
6. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
7. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A HATÁRRENDÉSZ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8912 01
2. A szakképesítés megnevezése: Határrendész
3. A szakképesítés hozzárendelt FEOR száma: 5361
4. Maximális óraszám: 2960 óra
5. Elmélet aránya: 50%
6. Gyakorlat aránya: 50%
7. Évfolyamok száma: 2
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség: középiskolai érettségi.
2. Szakmai alkalmassági követelmények: hivatásos szolgálatra való alkalmasság.
3. Szakmai alapképzés időtartama: -
4. Előzetes szakmai gyakorlat: -
5. Szintvizsga: -
6. Előírt gyakorlat: 1120 óra.
7. Képzési idő: 2 tanév (4 félév).
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5361
Határrendész
2. A munkaterület rövid leírása
A határrendész szakképesítés a Határőrség hivatásos tiszthelyettesi és zászlósi beosztásaiban biztosítja, hogy a határrendész képes legyen:
- az államhatárhoz kapcsolódó, jogszabályban rögzített, hatáskörbe utalt jogellenes cselekmények felfedésére, megelőzésére, megakadályozására, illetve a rendészeti, védelmi és egyéb szolgálati tevékenységek ellátásakor a jogszerű, szakszerű és eredményes intézkedések végrehajtására,
- szolgálati csoportvezetői, szakaszparancsnoki feladatok végrehajtására.
A szakképesítés elsősorban a Határőrség helyi és területi szerveiben meghatározott beosztások betöltésére jogosít, és a főtörzszászlósi rendfokozat elérését biztosítja.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
52 8912 02
Rendőr
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények:
A szolgálati intézkedések megtétele, a rendészeti és a békefeladattól eltérő minősített időszaki feladatok végrehajtása, részvétel a bűnmegelőzési és bűnüldözési alapfeladatokban, valamint rendészeti igazgatási munkában való közreműködés.
1. Határrendészeti feladatok végrehajtása
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a követelményeknek megfelelően szolgálatra felkészülni, jelentkezni, szolgálatba lépni, szolgálattal összefüggő feladatokat szakszerűen ellátni;
- a jogszabályokban előírt intézkedéseket szakszerűen teljesíteni, az erről szóló jelentést megtenni szóban és írásban;
- a kényszerítő eszközöket arányosan, jogszerűen alkalmazni;
- menetvonalon, szolgálati helyen a feladatokat ellátni, objektumba való beléptetést, őrzés- és vagyonvédelmi tevékenységet végrehajtani, a teljesített szolgálatot kulturáltan okmányolni;
- a határrendészeti-szolgálati ellenőrzést szakszerűen teljesíteni, jelentési kötelezettségeinek eleget tenni, a konspirációs és biztonsági rendszabályokat betartani, légi, vízi, szárazföldi határellenőrzést végrehajtani;
- személyazonosításban, okmányok ellenőrzésében eredményesen tevékenykedni, a jogellenes cselekményekre utaló helyzetet felismerni;
- az úti és egyéb okmányokkal kapcsolatos hamisítást felfedni, jelentési kötelezettségének eleget tenni;
- a kirendeltségen használatos speciális technikai eszközöket alkalmazni, vízumot kiadni;
- más szervekkel határrendészeti ügyekben kommunikálni;
- a társadalmi és együttműködő szervekkel, lakossággal a követelményeknek megfelelő kapcsolatot fenntartani;
- a katasztrófavédelemre, a minősített időszakra vonatkozó feladatok végrehajtására;
- az elsajátított önvédelmi és közelharc technikák felhasználásával az intézkedéstaktika jogszerű és szakszerű alkalmazására;
- csoportban rendészeti és katonai jellegű feladatok ellátásában részt venni, menekültügyi szükséghelyzetben és fegyveres csoport felszámolásában közreműködni.
Ismerje a parancsnoki munka sorrendjét, azt legyen képes a gyakorlatban szolgálati csoport (szakasz) szinten alkalmazni.
Legyen jártas az úti okmányok, vízumok biztonsági és biometrikus elemeivel összefüggő feladatok ellátásában.
2. Bűnügyi és felderítő munka
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- jegyzőkönyv, jelentés, feljelentés elkészítésére, bűnügyi fényképezésre; az ujjlenyomatvétel módszereinek alkalmazására;
- a Határőrség feladatrendszeréhez kapcsolódó bűnüldözési, rendészeti, államigazgatási, idegenrendészeti, szabálysértési, valamint körözési nyilvántartások használatára;
- a büntetőeljárási kényszerintézkedések megtételében való közreműködésre;
- váljon képessé nyílt információszerzésre, konspirációs és biztonsági szabályok betartására, a jogsértő cselekmények felismerésére, az elsődleges intézkedések megtételére, a helyszíni adatgyűjtés végrehajtására, dokumentálására;
- büntetőeljárási cselekmények foganatosítására, azok dokumentálására, rögzítésére;
- jogsértő cselekmények felismerésére, az elsődleges intézkedések megtételére, a helyszíni adatgyűjtés végrehajtására;
- használni kriminológiai és krimináltaktikai tudását, a nyomozati módszereket, taktikákat és technikákat a mindennapi munkában;
- kihallgatási, meghallgatási módszerek alkalmazására;
- az önálló helyszínelésre;
- felismerni a szervezett bűnözés tevékenységét.
3. Határrendészeti igazgatási tevékenység
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a kirendeltségi hatáskörbe tartozó idegenrendészeti teendők teljesítésére, menekültügyi kérelmet benyújtók elsődleges meghallgatására;
- a szabálysértések elkövetőinek helyszíni bírságolására, a feljelentés előírásoknak megfelelő elkészítésére;
- a Határőrség felügyelete alatt álló külföldiek szállítására, kísérésére;
- az idegenrendészeti fogdákban végrehajtandó őrzési, biztosítási teendők ellátására;
- kitoloncolásra, valamint a nemzetközi egyezmények szerinti személyek átadása-átvétele végrehajtásában való közreműködésre;
- az idegenrendészeti nyilvántartások kezelésére, értékelésére;
- a kirendeltségi hatáskörbe tartozó vízumkiadás, visszairányítás, illetve visszautasítás intézkedések teljesítésére.
4. Jogi előírások
A határőr tiszthelyettes ismerje:
- a szolgálati tevékenységéhez szükséges, a tevékenységét meghatározó nemzeti és uniós jogforrásokat, jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket, fogalmakat;
- munkájához szükséges mértékben tudjon eligazodni az alapvető jogforrásokban, fogalmakban, kiemelten
= a Magyar Köztársaság Alkotmányában,
= a Magyar Köztársaság közigazgatási rendszerében, a határrendészeti tevékenységgel kapcsolatos jogszabályokban,
= az EU fő intézményeinek feladataiban,
= a szomszédos államokkal kötött nemzetközi szerződések és együttműködési megállapodások tartalmában,
= a kisebbségi, humanitárius és polgári jog alapjaiban,
= az emberi jogi elvekben [általában, beleértve az 1955. évi ECHR-t, az 1951. évi menekültügyi (Genfi) egyezményt], azok tiszteletben tartásával dönteni és cselekedni;
- a büntető jogszabályok általános és különös rendelkezéseit, az egyes - elsősorban az államhatárhoz, határrendészeti feladatai ellátásához kapcsolódó - bűncselekmények társadalmi megítéléséhez szükséges jogi kategóriákat és szankciókat, az egyes jogsértő magatartásokat, a különböző bűncselekményeket.
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a büntetőjog és büntető eljárásjog határrendészeti kérdésekben történő alkalmazására;
- az elsajátított ismeretek alapján felismert jogsértő magatartások elkövetőivel szemben foganatosítandó intézkedések megtételére;
- a Határőrségre és annak céljaira vonatkozóan a nemzetközi jog legfontosabb előírásainak alkalmazására.
5. Társadalmi és kommunikációs kapcsolatok
A határőr tiszthelyettes ismerje:
- a határrendészeti munka helyét és szerepét a társadalomban, kapcsolódásait más rendvédelmi, rendészeti és honvédelmi, valamint civil szervezetekkel;
- szakmai tevékenysége erősítése érdekében a vonatkozó szociológiai, pszichológiai, pedagógiai, kommunikációs, erkölcsi, szakmai-etikai előírásokat, amelyek erősítik a szakmai motiváltságot, csoportkohéziót, az erkölcsi tartást, a társadalom egyes közösségeivel történő aktív és konfliktusmentes együttműködést;
- a nemzeti, a szomszédos és az EU-s határőrizeti rendszer történetét, jelenét, jövőjét.
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a pszichológia és a kommunikáció alkalmazható eredményeinek a határrendészeti munkában való szoros adaptációjára;
- kiválasztani a helyes módszereket és döntéseket az emberek különböző kultúrája és etnikai/vallási háttere alapján;
- kezelni az agresszív viselkedést, a konfliktust és a stresszt.
6. Testnevelési és önvédelmi követelmények
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- az elsajátított önvédelmi technikák felhasználásával önmaga, társai és az állampolgárok védelmére,
- a fizikai ellenállás megtörésére, a megkezdett intézkedés befejezésére;
- állóképessége, erőnléte alapján az előírt fizikai követelményeknek való megfelelésre.
7. Általános szolgálati és lőkiképzési feladatok
A határőr tiszthelyettes ismerje:
- a beosztásának megfelelő alaki, tereptani és topográfiai, ügykezelési, titokvédelmi, személyügyi, munka-, egészség- és környezetvédelemi előírásokat;
- a minősített időszakokra vonatkozó rendelkezéseket és a védelmi igazgatás alapjait;
- a szolgálati viszonyával kapcsolatos alapvető jogokat és kötelezettségeket;
- alkalmazza a biztonsági rendszabályokat és a lőelméleti ismereteket;
- a Határőrségnél rendszeresített lőfegyvereket.
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a szolgálat ellátása során a határozott, jogszerű és alakias fellépésre, szolgálati feladatai ellátására bármilyen terepen, rendkívüli viszonyok között is, katasztrófák elhárításában a segítségnyújtásra, saját és mások jogainak védelmében;
- elvégezni életmentő elsősegélyt;
- előírásszerűen, biztonságosan tárolni, kezelni, karbantartani és szükség szerint jogszerűen és hatékonyan használni a lőfegyvereket.
A határőr tiszthelyettes készség szinten legyen képes:
- a fegyverrel kívánatos legalapvetőbb taktikai mozgásokra, fogásokra, feladat-végrehajtásra;
- alkalmazni a biztonsági rendszabályokat és a lőelméleti ismereteket.
8. Informatikai szakismeretek
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a híradórendszer egyes eszközeinek szabályos használatára, a forgalmazás szabályainak betartására, az adattovábbításra.
A határőr tiszthelyettes legyen jártas:
- az egyedi és hálózati számítógépek használatában, a rendszeresített programok, informatikai és nyilvántartó rendszerek kezelésében (ROBOTZSARU, határregisztrációs ellenőrzési program), a priorálásban, valamint a gyakrabban használt nyomtatványok gépi kitöltésében, a hibák javításában;
- a SIS és az EURODAC használatában.
9. Idegennyelv-használat
A határőr tiszthelyettes legyen képes:
- a tanult idegen nyelven a külföldi személyt a legáltalánosabb témákban felvilágosítani;
- magát megértetni szolgálati fellépése alkalmával, a leggyakoribb utasításokat érthetően a külföldi állampolgár tudomására hozni, és a külföldi állampolgár közlésének lényegét megérteni.
V. A szakmai vizsgáztatás követelményei
Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírása szerint a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele iskolai rendszerű képzést követően:
- a Központi Program alapján folytatott tanulmányok eredményes befejezése;
- a Központi Programban meghatározott időtartamú és formájú szakmai gyakorlat eredményes teljesítése;
- az előírtaknak megfelelő gépjármű-vezetői engedély.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszeren kívüli képzést követően:
- a IV. fejezetben előírt szakmai követelmények alapján a felnőttképzési törvény szerint készült képzési programban foglaltak elsajátítása;
- rendelkezzen a Belügyminisztériumnál, a BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél hivatásos, szerződéses szolgálati viszonnyal vagy három év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
A belügyminiszter által jóváhagyott és kiadott feladatsor, amely tartalmazza a határrendészet, a bűnügyi és felderítő ismeretek, valamint a rendészeti igazgatási ismeretek vizsgatárgyak tananyagát.
Időtartam: 120 perc.
Gyakorlati vizsga:
A szakmai vizsgát szervező intézmény által a határrendészet, a bűnügyi és felderítő ismeretek, valamint a rendészeti igazgatási ismeretek vizsgatantárgyaiból összeállított szituációs feladatok gyakorlati megoldása.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a vizsgázónak a határrendészet, a bűnügyi és felderítő ismeretek, továbbá a rendészeti igazgatási ismeretek tantárgyak témaköreiből összeállított - a belügyminiszter által kiadott - összefüggő kérdéseket kell megválaszolnia.
3. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga adja.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész egy-egy érdemjeggyel kerül értékelésre.
Amennyiben valamelyik osztályzat elégtelen, azt a vizsgarészt meg kell ismételni.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata a szituációs feladat megoldására kapott érdemjegy.
8. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A HATÁRRENDÉSZ SZERVEZŐ (TISZT)
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8912 02
2. A szakképesítés megnevezése: Határrendész szervező (tiszt)
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5361
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: felsőfokú iskolai végzettség.
5. Előzetes szakmai gyakorlat: -
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
7. Előírt gyakorlat: -
8. Képzési idő, maximális óraszám: 400 óra.
9. Elmélet aránya: 60%.
10. Gyakorlat aránya: 40%.
11. Évfolyamok száma: -
II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5361
Rendőr
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A határrendész szervezővel (tiszttel) szemben alapvető elvárás, hogy nagyfokú felelősség- és hivatástudattal, a beosztásával járó feladatok ellátásához szükséges jogi, szakmai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel és ennek megfelelő emberi magatartással rendelkezzen.
Munkája során legyen alkalmas a határrendészeti, határforgalmi, határvédelmi határőrizeti, idegenrendészeti, nyomozó hatósági, továbbá bűnmegelőzési, bűnüldözési, rendészeti feladatok ellátására és ezen szolgálati tevékenységek szervezésére, irányítására.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító száma
megnevezése
71 8912 01
Rendőrszervező (tiszt)
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A határrendész szervező (tiszt) a határrendészeti, határforgalmi, idegenrendészeti, a bűnügyi felderítő, valamint az ügyeleti szakismeretek alkalmazásának területén:
- ismeri a Határőrség szervezeti felépítését, tagozódását, általános és speciális feladatait, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolati, információ- és nyilvántartási rendszerét, sajátos munkaszerveződését, a határrendészeti tevékenység alapvető munkafázisait;
- jellemezni tudja a Határőrség ügyeleti nyilvántartási rendszerét, azon belül a Határőrség (BM) információs rendszerének felépítését, működésének szabályozóit, az ügyeleti szolgálatok feladatrendszerét (jogait és kötelességeit), a rendészeti szervekkel kialakított együttműködést, a Határőrség rendészeti nyilvántartásának feladatait;
- ismeri a határrendészeti szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi szervezetek közötti együttműködés lehetőségeit, a Határőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, az idevonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;
- ismeri a Határőrséget érintő nemzetközi sztendereket, a határrend, közrend és közbiztonság, a bűnmegelőzés és bűnüldözés magyarországi sajátosságait, a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;
- felismeri a Határőrség szempontjából speciális bűncselekményeket, azok elkövetőit, a bűnözők konspirációs módszereit;
- tájékozott a bűnüldöző munkában felhasználható eszközök és módszerek alkalmazásában;
- szakmai munkája során végrehajtja a bűnügyi felderítő és vizsgálati munkát;
- közreműködik a struktúrájában és módszereiben változó szervezett bűnözés visszaszorításában;
- ismeri és önállóan képes megfogalmazni a szabálysértési törvény szabályait;
- ismeri a vezetői munka alapelveit, a határrendészeti menedzsment specialitásait, irányítja és vezeti a rábízott határőr erőket;
- képes a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki ellenőrzésre, a munkaértekezletek megtartására, továbbá a szakmai és egyéb együttműködésből adódó feladatok végrehajtására;
- jártas a határőr szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, nyilvántartó, elemző és értékelő tevékenység folytatásában;
- tájékozott a határőrszolgálat szervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatainak végrehajtásában, a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltésében, vezetésében, az információs rendszerek nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználásában;
- alkalmazza a határőrizeti, határforgalmi, határvédelmi gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális műszaki és számítástechnikai eszközöket;
- önállóan képes a különböző határrendészeti szakterületek speciális szabályainak alkalmazására, a felmerülő szakmai problémák szakszerű megoldására.
A határrendész szervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén:
- ismerje azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival - képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;
- képes alkalmazni a magyar büntetőeljárás-jog szabályait, ismeri a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatáskörére, illetékességére vonatkozó szabályokat;
- ismeri a büntető bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a külön eljárás és a különleges eljárás formáit;
- ismeri a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;
- ismeri a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, különös tekintettel a határrendészeti igazgatás speciális tevékenységére;
- ismeri a közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogszabályokat, az alapvető jogokat és kötelezettségeket, felelősségük sajátos rendszerét;
- ismeri a jogállamiság lényegét, az alapvető emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó szabályokat, képes azok betartására és betartatására;
- ismeri az alapvető emberi, állampolgári jogok és a határrendészeti tevékenység összefüggéseit, az idevonatkozó jogszabályokat;
- képes alkalmazni a büntetőeljárás során a bizonyításra vonatkozó általános szabályokat, a bizonyítási eszközöket;
- önállóan képes határrendészeti tevékenysége során a törvényességet érvényre juttatni;
- képes eldönteni, hogy milyen esetekben indítható büntetőeljárás.
A határrendész szervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén:
- ismeri a különböző bűncselekmény-csoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;
- ismeri az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak, továbbá a bűnmegelőzés szerepét, jelentőségét.
A határrendész szervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazása során:
- felismeri a bűncselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;
- felismeri a bűncselekmények során bekövetkezett elváltozások közötti összefüggéseket, és azokból helyes következtetéseket tud levonni;
- ismeri a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;
- jártas a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseiben, ismeri az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját;
- alkalmazza az egyes bűncselekmények nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekményeket és azok speciális taktikai szabályait.
A határrendész szervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazása területén:
- ismerje az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat;
- tanúsítson a határrendészeti intézkedések, valamint munkája során toleranciát, empátiát, és képes legyen a kontrollált magatartásra.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró határrendész szervező (tiszt) szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.
1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei
a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.
b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a határrendész szervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.
2. A szakmai vizsga részei
Gyakorlati vizsgarész:
A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.
Írásbeli vizsgarész:
A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.
A képzésben résztvevő egy komplex vizsgadolgozatot készít, amelynek alaki és tartalmi követelményei a következők:
A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.
A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgarész az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.
A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ez irányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként - bűnügyi ismeretek (büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, kriminológiai ismeretek), államtudományi ismeretek (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, emberi jogi ismeretek), határrendészeti ismeretek (határrendészeti általános, határőrizeti, határforgalmi, idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi, valamint bűnügyi-felderítő ismeretek), kriminalisztikai ismeretek (krimináltechnikai, krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek) - egy-egy tételt húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsga vizsgatantárgyai, ismeret- és témakörei:
A büntetőjog általános részéből:
- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;
- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;
- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;
- a bűncselekmény fogalma;
- a törvényi tényállás fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;
- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;
- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;
- a bűncselekmény elkövetői;
- a büntetés fogalma és célja;
- a büntetőjog szankciórendszere, az egyes büntetések és intézkedések, a büntetés kiszabása;
- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;
- a katonákra vonatkozó rendelkezések.
A büntetőjog különös részéből:
- az állam elleni bűncselekmények;
- a személy elleni bűncselekmények;
- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;
- a vagyon elleni bűncselekmények;
- a katonai bűncselekmények.
Büntetőeljárási jogból:
- a büntetőeljárási jog fogalma, feladata;
- a büntetőeljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;
- a büntetőeljárás alanyai;
- a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok hatásköre és illetékessége, a kizárás;
- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;
- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;
- a büntetőeljárás megindítása;
- általános eljárási szabályok;
- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;
- a nyomozás elrendelése, teljesítése;
- a nyomozás felfüggesztése;
- a nyomozás megszüntetése;
- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;
- nyomozás a vétségi eljárásban, a pótnyomozás szabályai;
- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;
- az elsőfokú bírósági eljárás;
- a másodfokú bírósági eljárás;
- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;
- külön eljárások;
- különleges eljárások.
Kriminológiából:
- a kriminológia tudományelméleti kérdései;
- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;
- makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;
- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;
- a személyiség szerepe a bűnözésben;
- egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;
- a bűnözés oksági kérdései;
- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;
- a bűnözés megelőzése;
- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;
- a határőrök által elkövetett jogsértések;
- a határőr-szakszociológia egyes kérdései;
- az államhatárhoz kapcsolódó bűncselekmények főbb kriminológiai jellemzői;
- a szervezett bűnözés;
- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzői;
- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;
- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;
- a kábítószer-bűnözés;
- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;
- a fiatalok bűnözése;
- viktimológia.
Magyar Alkotmányjogból:
- alkotmányjogi alapfogalmak;
- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;
- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;
- a magyar állampolgárság;
- alapvető jogok és kötelességek;
- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;
- képviselet és választójog;
- az Országgyűlés;
- az Alkotmánybíróság;
- a köztársasági elnök;
- a Kormány;
- a bíróságok;
- az ügyészség;
- a helyi önkormányzatok.
Közigazgatási jogból:
- bevezetés a közigazgatási jogba;
- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;
- a közigazgatás szervezete;
- a közigazgatás személyzete;
- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;
- a közigazgatási jog érvényesülése;
- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;
- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;
- az államigazgatási eljárás általános kérdései;
- az I. fokú eljárás és a határozathozatal;
- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;
- a jogorvoslati eljárás;
- a végrehajtási eljárás.
Emberi jogi alapismeretekből:
- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;
- az emberi jogok a II. világháború után;
- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;
- az emberi jogok és a rendvédelem.
Határrendészeti általános ismeretekből:
- a határőrizet története (kialakulásától napjainkig);
- a vezetés, irányítás általános elvei;
- a határőrségi humánerőforrás-gazdálkodás főbb elvei;
- a Határőrség gazdálkodása.
Határőrizeti ismeretekből:
- az államhatár és az államhatár őrizetével kapcsolatos fogalmak;
- a határőr járőrszolgálat ellátásának rendje;
- a határőrizet általános elvei, határőrizeti feladatokat ellátó szervek, szervezetek;
- a határőrizeti rendszer felépítése és működtetése;
- a határőrizeti tevékenység megszervezése és irányítása alap-, megerősített és rendkívüli szolgálatban;
- a határvadász alegységek határrendészeti alkalmazásának elvei, rendje, feladatrendszere;
- határőrizeti akció megszervezése és irányítása;
- a Határőrség tevékenysége különleges helyzetekben;
- a Schengeni elveknek megfelelő határőrizet.
Határforgalmi ismeretekből:
- a határforgalom-ellenőrzést meghatározó jogszabályok;
- a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények;
- a határrendészeti kirendeltség (határőr-kirendeltség) állományának kötelmei;
- a határforgalom-ellenőrzés megszervezése, a határrendészeti-kirendeltség erői, eszközei;
- a határrendészeti-kirendeltség adatkezelése;
- a dokumentáció készítésének szabályai;
- az együttműködési megállapodások tartalma, az együttműködés gyakorlata;
- a schengeni normáknak megfelelő határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos ismeretek;
- a határforgalmi akciók megszervezése és irányítása.
Idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekből:
- bevezetés az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési ismeretekbe;
- a Határőrség idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési feladatai, szervei, működési és együttműködési elvei;
- a szabálysértésre vonatkozó általános szabályok határőrségi sajátosságai;
- az államhatárhoz kapcsolódó és egyéb szabálysértések eljárási szabályai;
- az útlevélrendészet változásának folyamata és fejlődésének tendenciái 1903-1998 között;
- a külföldre utazást meghatározó jogszabályok és az ebből adódó határőrségi feladatok;
- az idegenrendészet alapjai, a Határőrség idegenrendészeti hatósági feladatai;
- a külföldiek ellenőrzése;
- az idegenrendészeti kényszerintézkedések;
- a Schengeni Egyezmények, a Dublini és az Amszterdami Egyezmény határőrségi gyakorlata;
- a menekültügyre vonatkozó általános szabályok alkalmazása a Határőrségnél;
- a menedékjogról szóló törvény;
- a Határőrség menekültügyi feladatai és tevékenysége;
- a hatályos visszafogadási egyezmények és az azokból adódó feladatok;
- az államhatár rendjével összefüggő egyéb nemzetközi kötelezettségek;
- az államhatár rendjével összefüggő egyéb államigazgatási és szakhatósági feladatok;
- az idegenrendészeti feladatokat ellátó helyi szervek tevékenységének szervezése és vezetése, annak folyamata és tartalma;
- az idegenrendészeti, menekültügyi, szabálysértési tevékenység szakirányítása.
Határőrségi bűnügyi-felderítő (operatív) ismeretekből:
- a Határőrség Országos Parancsnokságának szervezete (igazgatóságok), a nyomozó hatóság szervezete és feladatrendszere;
- a Határőrség titkos információszerző és -feldolgozó munkájának alapkövetelménye, módja és szabályozása, a konspiráció;
- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;
- a titkos információgyűjtés erői, a Határőrség személyi információbázisa;
- a titkos információgyűjtés eszköztára, a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;
- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználásának lehetőségei;
- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az általa beszerezhető, felhasználható információk;
- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei, az információvásárlás;
- a környezettanulmányozás;
- a figyelés;
- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;
- a titkos információgyűjtő munka kerete;
- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos, megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel (pl. EUROPOL);
- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;
- a titkos információgyűjtés sajátosságai a bűnügyi munka különböző területein;
- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködésének feladatai a titkos információgyűjtés keretében;
- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;
- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL, EUROPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;
- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.
Krimináltechnikából:
- bevezetés a krimináltechnikába;
- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;
- az azonosítás elmélete;
- a krimináltechnikai fényképezési eljárások;
- a nyomozási cselekmények rögzítési lehetőségei videotechnika alkalmazásával;
- nyomtan, általános rész;
- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;
- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;
- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;
- anyagmaradványok;
- kriminalisztikai ballisztika;
- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;
- személyleírás és személyazonosítási eljárások;
- krimináltechnikai csapdák;
- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;
- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásának lehetőségei.
Krimináltaktikából:
- bevezetés a krimináltaktikába;
- a nyomozás;
- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;
- a nyomozás tervezése, szervezése;
- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;
- a kutatás;
- a helyszíni szemle;
- a körözés;
- a kihallgatás;
- a bizonyítási kísérlet;
- a helyszínelés;
- a felismerésre bemutatás;
- a forrónyomos felderítés;
- a nyomozás befejezése;
- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében, jelentési kötelezettségek.
Kriminálmetodikából:
- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;
- visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása;
- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;
- visszaélés robbanóanyaggal, robbanószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;
- a garázdaság nyomozása;
- a közokirat-hamisítás nyomozása;
- a lopás nyomozása;
- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;
- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;
- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása;
- a hatáskörbe utalt bűncselekmények;
- tiltott határátlépés;
- határjel rongálás;
- jogellenes belföldi tartózkodás;
- embercsempészés;
- az úti okmány tekintetében elkövetett közokirathamisítás.
Pszichológiai ismeretekből:
- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása, a főbb kriminálpszichológiai irányzatok;
- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;
- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozási zavarai;
- az agresszió problémaköre;
- pszichés betegségek, személyiségzavarok;
- személypercepció a határőri munkában;
- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;
- a segítő viselkedés motivációja;
- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;
- a stressz és a megküzdési stratégiák.
A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből:
a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;
b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása:
Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.
A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegyeinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása:
A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben részt vevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg.
9. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
10. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
11. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KATASZTRÓFA- ÉS TŰZVÉDELMI SZERVEZŐ (TISZT)
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8915 02
2. A szakképesítés megnevezése: Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5362
Tűzoltó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a belügyminiszter irányítása alá tartozó katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi feladatokat felölelő - beleértve az oktatást is -, a hivatásos szervek állományában felsőfokú iskolai végzettséghez, szakképesítéshez kötött szakmai beosztás. Követelmény a katasztrófavédelem és a vele együttműködő szakterületekre vonatkozó jogszabályok, valamint az alkalmazott szabványok átfogó ismerete, azok alkalmazása. A komplex - szervezeti, alkalmazási és technikai jellegű - ismeretek birtokában a katasztrófaesemények megelőzési, hatósági és veszélyhelyzet-kezelési területein is képesnek kell lenni a különböző szintű vezetői, végrehajtói és oktatói munkakörök ellátására.
A katasztrófa- és tűzvédelmi szervező tiszt feladata a polgári védelem területén a felsőfokú szakképzettséghez kötött munkakörökben a veszélyeztetett lakosság és anyagi javak védelmének megszervezése.
A tűzoltási és műszaki mentési felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben feladat a különböző szintű vezetői, illetve szakelőadói munka során a szolgálatparancsnokok munkájának irányítása, a képzés-, továbbképzés szervezése és e tevékenység végrehajtásának ellenőrzése. Szolgálatparancsnoki beosztásban alapvető a megszerzett ismeretek hatékony alkalmazása a tűzoltás és a műszaki mentés területén, ennek során a mindenkori tűzoltói tevékenység irányítása, a beosztotti állomány továbbképzésének szervezése, a gyakorlati feladatok végzése, a beavatkozások környezeti hatásainak kezelése.
A felsőfokú szakképesítést igénylő tűzmegelőzési és katasztrófavédelmi munkakörökben feladata a katasztrófa- és tűzvédelmi igazgatással összefüggő jogszabályok, az építmények, valamint szabad terek stb. tűz- és katasztrófavédelmi követelményeinek alkalmazása, illetve a tűzvizsgálati eljárás lefolytatása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A szakképesítés
OKJ azonosító
száma
megnevezése
52 8915 02
Tűzvédelmi előadó
54 8915 01
Tűzvédelmi főelőadó
52 8919 03
Katasztrófavédelmi előadó
54 8919 03
Katasztrófavédelmi főelőadó
32 8915 01
Tűzoltó
53 8915 02
Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóságok tevékenységének szervezésével, irányításával kapcsolatos, valamint a beosztott állomány továbbképzésével, a gyakorlatok szervezésével összefüggő vezetői feladatok.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes megismerni és elemezni:
- a katasztrófavédelem és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos tagjainak jogait, kötelességeit,
- a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályokat,
- a fegyelmi, kártérítési, az öltözködési és az alaki szabályzat előírásait,
- az állomány tűz- és katasztrófavédelmi felkészítésének és képzésének rendszerét, a fizikai és pszichikai alkalmasság mérését, fejlesztési lehetőségeit,
- az államigazgatás alapjait, a közigazgatás rendszerét,
- a PR tevékenység (kommunikáció, felvilágosítás és tájékoztatás) feladatrendszerét,
legyen képes eligazodni:
- a jogszabályok, szabályzatok, szabványok rendszerében, ismerje azok szabályozásának körét,
- a Magyar Köztársaság államszervezetének felépítésében,
- az alkotmányjog alapjaiban,
- a büntető- és szabálysértési jog alapjaiban,
legyen képes jellemezni:
- a vezetési és szervezési ismeretek alapjait, módszereit,
legyen képes végrehajtani:
- a szolgálatszervezési és irányítási feladatokat,
- beosztott állomány továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, az alkalmazható felkészítési módszereket,
- a parancsnoki munka fontosabb elemeit,
- a gyakorlatok tervezésének és levezetésének feladatait.
2. Katasztrófavédelmi megelőző, hatósági, veszélyhelyzet-kezelési, helyreállítási és újjáépítési feladatok szervezése, irányítása, a lakosság felkészítése.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes megismerni és jellemezni:
- a katasztrófa elleni védelem elveit, területeit, feladatait,
- a katasztrófavédelem hatósági, szakhatósági, szakvéleményezési tevékenységének rendszerét, elemeit,
- a veszélyes anyagok körét, tudja azonosítani azokat a jellemző paraméterek, jelölések alapján,
- a veszélyes létesítményeket az üzemszerű technológiák sajátosságait illetően,
- a Magyar Köztársaság veszélyeztetettségét, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia célkitűzéseit,
- a katasztrófavédelmi tervezés rendszerét, formai és tartalmi követelményeit, a tervek aktivizálásának elveit, módszereit,
- a mentésben való részvétel szabályait,
- a katasztrófavédelemben együttműködők alkalmazási lehetőségeit,
- a lakosság felkészítésének módjait, célcsoportjait, szakaszait,
- a pánik kialakulásának megakadályozása érdekében a veszélyhelyzetbe került lakosok pszichikai kezelésének módjait,
- a katasztrófavédelem ügyeleti, híradó- és információs rendszerét,
- a katasztrófavédelem logisztikai biztosításának rendszerét,
- a helyreállítással és az újjáépítéssel kapcsolatos feladatokat,
- a polgári védelem szervezetét és működését,
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás rendszerét és feladatait,
- a minősített időszakok sajátosságait,
- a lakosság és az anyagi javak védelmének feladatait,
- a műszaki védelem és az egészségügyi ellátás feladatait,
- az életvédelmi létesítmények létesítésével, használatával kapcsolatos szabályokat,
legyen képes rendszerezni:
- a katasztrófaeseményeket, ismerje azok sajátosságait, a beavatkozás lehetőségeit,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést,
- a védelmi igazgatást, ismerje az erre vonatkozó jogszabályokat,
legyen képes végrehajtani:
- a katasztrófavédelmi szervek riasztásának, készenlétbe helyezésének feladatait,
- a híradó- és információs rendszer feladatait,
- a béke- és minősített időszaki feladatokat,
- az rbv. védelem és a mentesítés feladatait.
3. A tűzoltó készenléti szolgálat tevékenységének szervezésével, irányításával kapcsolatos feladatok, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet megelőző, a kárfelszámolás során végrehajtandó operatív, majd a beavatkozást követő feladatok szervezése, irányítása, a tüzek keletkezési körülményeinek vizsgálata, a létesítmények, objektumok tűzvédelmi helyzetének értékelése.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes megismerni és jellemezni:
- a munkavédelmi jogokat, kötelességeket, az előírások betartásának szabályait,
- a gazdálkodó szervek és személyek tűzvédelmi feladatait, a belső tűzvédelmi szabályozás rendszerét, iratait,
- a tűzvizsgálati és szakértői tevékenység alaki, formai, eljárási szabályait, iratait,
- a szakfelszerelések megszerelésének lehetőségeit,
- az oltóanyagokat és azok felhasználásának területeit,
- az oltóanyag-ellátás rendszerét, igénybevételének lehetőségeit,
- a beavatkozások környezetvédelmi vonzatát,
legyen képes rendszerezni:
- a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi jogszabályok rendszerét, ismerje fel azok szabályozási területét,
legyen képes értelmezni:
- a tűzvédelemben - és a polgári védelemben - használt építészeti fogalmakat,
- az építészeti rajz alapjait, jelöléseit,
- a tűzvédelmi szabályozás rendszerét,
- a jogszabályok, szabványok és előírások megsértésének következményeivel, az alkalmazható szankciórendszerét,
- az égéselmélet alapjait,
legyen képes végrehajtani:
- az önkormányzatok tűzvédelmi feladatait,
- a tűzvédelem területén használt létesítés és használat szabályait,
- a tűzvizsgálati és szakértői tevékenység módszereit,
- az alapszereléseket,
- a tűzoltás és kárfelszámolás megszervezésével összefüggő feladatokat,
- a tűzoltást elősegítő tervek készítésével, a kapcsolódó számítások elvégzésével járó feladatokat,
- a tűzoltási és mentési feladatokat szabadban, zárt térben, valamint a közlekedés területén keletkezett tüzek, balesetek felszámolásakor,
- a katasztrófa elleni védekezés tűzoltói feladatait.
4. A katasztrófa- és tűzvédelem területén használt felszerelések, eszközök, gépek és járművek technikai, műszaki ismerete, a beavatkozás során történő helyes megválasztása.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes megismerni és jellemezni:
- a szakfelszerelések, légzésvédelmi eszközök, tűzoltó készülékek működési elvét és felhasználási lehetőségeit,
- a hírforgalom rendszerét,
- az automatikus tűzvédelmi berendezések fajtáit, működési elvüket, a felhasználásuk lehetőségeit, körülményeit,
- a rendszeresített riasztó eszközöket,
- az óvóhelyek gépészeti berendezéseinek műszaki paramétereit, műszereit,
legyen képes rendszerezni:
- a technikai paramétereik és a felhasználási területük alapján a tűzoltóságnál rendszeresített kismotorfecskendőket, átemelő szivattyúkat, mobil oltóberendezéseket, tűzoltó gépjárműveket, műszaki mentő berendezéseket és eszközöket,
legyen képes végrehajtani:
- a hírforgalmazás eszközeinek kezelésével, a forgalmazás szabályaival összefüggő teendőket,
- a rendszeresített egyéni védőeszközök használatával, karbantartásával járó feladatokat,
- a veszélyes anyag felismerésére szolgáló eszközök, műszerek használatának, karbantartásának feladatait.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése (köztes vizsga).
Tantárgyak:
Jogi és igazgatási ismeretek.
Szolgálati ismeretek.
Vezetési és szervezési ismeretek.
Veszélyes anyagok és technológiák.
Tűzoltási és mentési ismeretek, szerelési ismeretek tárgykör.
A szakmai gyakorlat teljesítése.
Vizsgadolgozat elkészítése.
A képzésen való kötelező részvétel.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsgarész:
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása, amely tesztkérdések módszerével a szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) átfogó ismeretét ellenőrzi.
Tantárgyak:
Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek.
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Hatósági és tűzmegelőzési ismeretek.
Időtartam: 120 perc.
Gyakorlati vizsgarész:
A belügyminiszteri rendeletben kijelölt szakmai vizsgát szervező intézmény által a szakmai vizsga tantárgyai köréből összeállított feladat elméleti és gyakorlati megközelítésű komplex megoldása 15-20 oldal terjedelmű vizsgadolgozat formájában.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amely az alábbi szakmai feladatcsoportokból (tantárgyakból) kerül összeállításra.
Tantárgyak:
Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek.
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Hatósági és tűzmegelőzési ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott központi vizsgatételeket kell használni, amely a szakmai és módszertani központnál szerezhető be.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeretszinten tudják a képzésben résztvevők:
Műszaki ismeretekből:
- a két- és négyütemű benzinüzemű motorok, valamint a négyütemű dízelmotorok felépítési sajátosságait,
- belső égésű motorok kiegészítő berendezéseinek típusait és szerkezeti felépítését,
- az erőátviteli rendszerek felépítési sajátosságait,
- a fék, futómű, rugózási és kormánymű egységek típusait,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi eszközök, felszerelések csoportosítását,
- a szívóoldali felszerelések műszaki jellemzőit,
- a nyomóoldali felszerelések műszaki jellemzőit,
- a habfejlesztés felszereléseinek feladatát, fajtáit, kialakításuk jellemzőit, műszaki adatait,
- a tűzoltó készülékek csoportosítását,
- a kézi szerelésű létrák fő részeit, műszaki adatait,
- a rádióhullámok előállítását és terjedési sajátosságait,
- az URH rádiózás alapfogalmait, az alkalmazott rádiók fő részeinek funkcióit,
- a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait,
- a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását, főbb típusait, kezelőszerveinek működését,
- a hírközpontok egységeit és feladatukat,
- a veszélyes és/vagy ártalmas tényezők csoportosítását,
- a védőeszközök csoportosítását, és a csoportokon belüli egyes védőeszköz fajtákat,
- a fejvédő, lábvédő, arcvédő és kézvédő eszközök kialakítását és jellemzőit,
- a műszaki mentés és a katasztrófa elhárítása során alkalmazott eszközök, gépek és berendezések főbb műszaki jellemzőit,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések felismerését,
- az eszközök, gépek és berendezések működtetésének biztonságtechnikai előírásait,
- az ellenőrző, mérő és felderítést segítő műszerek és eszközök fajtáit, műszaki jellegzetességeiket,
- az alá- és kitámasztó eszközök különböző típusainak műszaki jellemzőit,
- az MSZ EN 1846-1 szabvány által meghatározott fogalmak ismeretét és a járművek csoportosítását,
- a besorolt gépjárművek feladatait,
- az alkalmazott tűzoltó és katasztrófavédelmi járművek típusait,
- az alkalmazott típusok gépjármű és tűzoltótechnikai, valamint felépítményi jellemzőit,
- a málházott felszereléseket, eszközöket és berendezéseket körét,
- a kismotorfecskendők, átemelő szivattyúk, zagyszivattyúk, mobil habfejlesztő és magasnyomású oltóberendezések műszaki jellemzőit, felhasználási lehetőségeiket,
- a veszélyes anyagok szállítására alkalmazható szivattyúk és szivattyúval ellátott berendezések műszaki jellemzőit,
- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,
- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések csoportosítását,
- a tűzjelző központok felépítését, funkcióit,
- a vízzel, habbal, gázzal oltó berendezések fogalmát,
- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések telepítésére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat,
- a műszaki szakterülethez tartozó szabványokat és szakmai forrásanyagokat,
- a veszélyes anyag kezelő szoftverek jelentőségét a tűz- és katasztrófavédelemben,
- az ügyeleti szoftverek jelentőségét a tűz- és katasztrófavédelemben,
- a beavatkozást vezetők munkáját segítő szoftverek jelentőségét a tűz- és katasztrófavédelemben,
- a térinformatika jelentőségét a tűz- és katasztrófavédelemben.
Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretekből:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás lényegét, rendszerét és feladatait,
- a védelmi igazgatás elemeit,
- a gazdaságmozgósítás rendszerét és főbb területeit,
- a minősített időszakok lényegét, tartalmát, feladatait,
- a katasztrófavédelem elveit, területeit, feladatait,
- a katasztrófavédelem szervezeti, irányítási és szabályozási rendszerét,
- a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető tényezőket,
- a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségét,
- a veszélyelemzés, kockázatbecslés lényegét,
- a súlyos balesetek veszélyének azonosítását, értékelését,
- a települések besorolásának alapelveit, követelményeit,
- az együttműködés elveit, feladatait,
- a katasztrófavédelemben együttműködő szerveket, szervezeteket,
- a mentésszervezés elveit,
- a katasztrófavédelem és a polgári védelem vezető, irányító rendszerét,
- a katasztrófavédelem figyelő-, jelző-, távmérő és adatpontosító rendszerét,
- a katasztrófavédelem és a polgári védelem riasztó-, értesítő- és tájékoztató rendszerét,
- a katasztrófavédelem előrejelző és értékelő rendszerét,
- a katasztrófavédelem elsődleges beavatkozó rendszerét,
- a katasztrófavédelem operatív intézkedő rendszerét,
- a katasztrófavédelem és a polgári védelem logisztikai rendszerét,
- a katasztrófavédelem és a polgári védelem következményeket felszámoló rendszerét,
- a helyreállító és újjáépítő rendszert,
- a katasztrófavédelmi szervek alkalmazási elveit,
- a katasztrófavédelmi szervek készenlétbe helyezésének elveit, rendszerét, feladatait,
- a polgári védelmi tevékenységet meghatározó szabályozó rendszert,
- a polgári védelmi kötelezettség lényegét,
- a polgári védelem szervezeti és irányító rendszerét,
- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és megalakításának elveit,
- a polgári védelmi szervezetek felkészítésének és alkalmazásának elveit, feladatait,
- a lakosságfelkészítés elveit, feladatait,
- a lakosság pszichikai felkészítésének elveit, feladatait,
- a polgári védelmi szervezetek magasabb alkalmazási készenlétbe helyezésének elveit, feladatait,
- a katasztrófavédelmi tervezés rendszerét, elveit, feladatait,
- a polgári védelmi tervezés elveit, feladatait,
- a terephez és a térképhez kapcsolódó alapfogalmakat,
- a térképvezetés és alkalmazás elveit, feladatait,
- a lakosságvédelem elveit, rendszerét, feladatait,
- az anyagi javak védelmének elveit, rendszerét, feladatait,
- a háborúk és a fegyveres konfliktusok jellemzőit, polgári védelmi feladatait,
- a támadófegyverek hatásai elleni védelem elveit,
- a katonai védelem általános elveit,
- a műszaki védelem és biztosítás elveit, területeit,
- a műszaki védelem feladatait, eszközeit és módszereit,
- a műszaki helyzetértékelés elveit, feladatait,
- a műszaki mentés elveit,
- a műszaki mentés eszközeit, módszereit,
- a közegészségügy és járványvédelem, az állat- és növényvédelem alapjait, polgári védelmi feladatait, szervezetét,
- az rbv. védelem elveit, rendszerét,
- az rbv. védelem feladatait és módszerét,
- az rbv. védelem eszközeit,
- az rbv. helyzetértékelések kiinduló adatait, feladatait béke- és háborús körülmények között.
Hatósági- és tűzmegelőzési ismeretekből:
- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait,
- a tűzvizsgálat alaki, formai, eljárási szabályait, módszereit, iratait,
- a szakértői tevékenység formai és eljárási szabályait, iratait,
- a szakértői tevékenységre vonatkozó általános előírásokat,
- az épületszerkezetek fajtáit és építészeti rendeltetésüket,
- a veszély megjelenítésére használatos táblákat,
- a tűzgátló szerkezeteket, berendezéseket,
- egy épületben a tűzszakasz-határok felismerését,
- a kezdeti tűz oltására alkalmas eszközök, felszerelések szerepét,
- a tűzvédelmi szabályozást igénylő tereket,
- a katasztrófa- és a tűz elleni védekezés helyét a közigazgatásban,
- a tűzoltó egyesületek szerepét,
- az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok szerepét.
Tűzoltási és műszaki mentési ismeretekből:
- a szerelési szabályzat felépítését, szabályozási körét,
- a habsugár szerelés feladatait,
- a létraszerelések típusait, feladatait,
- az önmentések célját, módszereit,
- az új oltóanyagok, oltási módszerek, eszközök aktuális állapotát, bevezetésük indokolását,
- a társszervekkel való együttműködés fontosságának szerepét,
- a környezetvédelem alapfeladatait, szabályozását,
- a környezeti ártalmak távlati hatását,
- a levegő, a talaj és a vízszennyezés hatásait, a védekezés lehetőségeit,
- a hulladékkezelés, hasznosítás lehetőségeit,
- a tűzoltási tevékenység sajátosságait minősített időszakban.
b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Műszaki ismeretekből:
- a folytonosság törvényét,
- a folyadékok áramlásának energia-összetevőit,
- a Bernoulli-törvényt,
- az energiaveszteségek fajtáit és kialakulásuk sajátosságait,
- a tűzoltóporok szállításának jellemzőit,
- az impulzustétel lényegét és megjelenési formáit,
- a hidraulikus munkafolyadékok főbb jellemzőit,
- a hidraulikus körfolyamatok jellemzőit,
- a nyomásirányítók, útváltók és a kiegészítő berendezések feladatait, műszaki jellemzőit,
- hidraulikus irányító elemek és a kiegészítő elemek feladatait, műszaki jellemzőit,
- a hidraulikus rendszerek alkalmazási területeit a szakmai feladatok végrehajtása során,
- az energiaátalakulás folyamatait a hidraulikus berendezésekben,
- a hidraulikus szivattyúk és motorok felépítését, működési elvét,
- a két- és négyütemű belső égésű motorok főbb működési jellemzőit és működési elvét,
- a belső égésű motorok kiegészítő berendezéseinek működési elvét és feladatait,
- a fék- és kormánymű berendezések működési elvét,
- az erőátviteli egységek működési sajátosságait,
- a különböző táplálási módoknál alkalmazott szívóoldali felszerelések csoportosítását,
- a szívóoldali felszerelésekkel kapcsolatos készenléti követelményeket és karbantartási előírásokat,
- a nyomóoldali felszerelésekkel kapcsolatos készenléti követelményeket és karbantartási előírásokat,
- a nyomótömlőkkel kapcsolatos követelményeket,
- a habképzés felszereléseinek működési elvét,
- a kézi szerelésű létrák felhasználási lehetőségeit,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos alapfogalmakat,
- a tűzoltó készülékek vizsgálatának főbb előírásait,
- a tűzoltó készülékek és tűzoltó eszközök különböző típusainak működtetési módját, működési elvét,
- a hírforgalmazás szabályait,
- az URH-rádiók működési sajátosságait,
- az URH-rádiók üzembe helyezési műveleteit,
- az üzemi és tartalék csatorna igénybevételének lehetőségeit, a hívónév, hívószám fogalmát, értelmezését,
- a vészüzemre történő átállás végrehajtásának módját,
- a hírháló fogalmát, alkalmazási lehetőségét,
- a közlemények nyilvántartásának szabályait,
- az alkalmazott környezeti levegőtől függő légzésvédő eszközök felépítését, használatának és karbantartásának szabályait,
- a sűrített-levegős légzésvédő készülékek szerkezeti egységeit, funkcióit, működési sajátosságait,
- a légzésvédő készülékek tömítettségi vizsgálatának, figyelmeztető-jelző egység ellenőrzésének lépéseit,
- a légzésvédő készülékben történő munkavégzés szabályait,
- a légzésvédő eszközök ellenőrzési és karbantartási időpontjait, a végrehajtandó műveletek rendszerét,
- a hővédő ruhák és bevetési védőruhák fajtáit, jellegzetességeit és a felhasználás lehetőségeit,
- a vegyi anyagok elleni védőruhák jellemzőit, a felhasználás módjait,
- a védőruhák légzésvédő készülékkel történő együttes használatának szabályait,
- az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések (kesztyűk, védőkötény, szemüveg, fülvédő stb.) alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait,
- az ellenőrző, mérő- és felderítést segítő műszerek és eszközök működési sajátosságait,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések működési elvét, jellemzőit,
- az eszközök, gépek és berendezések felhasználási lehetőségeit,
- a gépek és berendezések alkalmazása során előforduló veszélyforrások elleni védekezés módszereit,
- a különféle gépjárműtípusok alkalmazásának lehetőségeit,
- a tűzoltótechnikai berendezések bevetésének műszaki feltételeit,
- a szerkezeti elemek működését és feladatait,
- a kezelési szabályokat, a szabályok és a szerkezeti felépítés közti összefüggéseket,
- a berendezés, illetve a jármű rendszerszintű működését,
- a karbantartás szükségességét és annak lépéseit,
- a járművek, gépek és berendezések szakmai dokumentációit,
- a kismotorfecskendők, átemelő szivattyúk, zagyszivattyúk, mobil oltóberendezések működési jellemzőit, a működtetés előkészítésének fázisait, a működtetés egyes lépéseit,
- a meghibásodás felismerésének és elhárításának lehetőségeit,
- a hő, füst, lángérzékelők működését,
- a tűzérzékelők egyes típusainak alkalmazási sajátosságait,
- a tűzjelző központok fajtáit, azok működését, a beérkezett információk feldolgozásának lehetőségét,
- a vízzel, habbal, gázzal oltó berendezések általános felépítését és működését,
- a számítógép működését,
- a hálózati szoftverek működését,
- az alkalmazott szoftverek feladatát és felépítését,
- a szoftverek rendszerszintű működését.
Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretekből:
- a Magyar Köztársaság területén előforduló katasztrófák jellemzőit,
- a Magyar Köztársaság területén előforduló katasztrófák elleni védekezés lehetőségeit,
- a katasztrófavédelmi szervek készenléti fokozatainak feladatait, normaidejét,
- a polgári védelmi szervezetek létrehozását, megalakítását, alkalmazási készenlétbe helyezésének fokozatait, feladatait,
- a polgári védelmi szervezetek alap-, szak- és továbbképzésének feladatait,
- a polgári védelmi szervezetek vezetőképzésének feladatait,
- a katasztrófavédelmi szervek és a polgári védelmi szervezetek gyakorlatainak rendszerét, feladatait,
- a munkaviszonyban állók felkészítésének feladatait,
- a munkaviszonyban nem állók felkészítésének lehetőségeit, feladatait,
- a tanulóifjúság felkészítésének lehetőségeit, feladatait,
- a lakosság tájékoztatásának lehetőségeit,
- a veszélyhelyzeti magatartáskezelés elveit, feladatait,
- a katasztrófa- és polgári védelmi tervezés rendszerét, feladatait,
- az általános polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmi és formai követelményeit,
- a biztonsági elemzés és jelentés készítésének feladatait, tartalmi és formai követelményeit,
- a belső és külső védelmi terv készítésének feladatait, tartalmi és formai követelményeit,
- az ágazatok katasztrófa- és polgári védelmi feladatait,
- az esemény katasztrófává minősítésének követelményeit,
- a katasztrófává minősítés kinyilvánításának követelményeit,
- a katasztrófasújtotta területté nyilvánítás követelményeit, feladatait,
- a lakosság és anyagi javak védelmének lehetőségeit,
- a lakosság egyéni és kollektív védelmének feladatait,
- az életvédelmi létesítmények rendeltetését, csoportosítási lehetőségeit,
- az életvédelmi létesítmények berendezését, felszerelését,
- az életvédelmi létesítmények készenlétbe helyezésének, üzemeltetésének és karbantartásának feladatait,
- a mentesítés és fertőtlenítés elveit, feladatait, eszközeit,
- a kitelepítés-befogadás elveit, feladatait, lehetőségeit,
- a kimenekítés elveit, feladatait, lehetőségeit,
- a terület kiürítésének polgári védelmi feladatait,
- a lakosság egyéni védőeszközökkel történő ellátásának elveit, feladatait, lehetőségeit,
- a katasztrófák bekövetkezésének lehetőségeit háborúk, konfliktusok esetén,
- a katasztrófa- és polgári védelmi felkészítés lehetőségeit,
- a katasztrófavédelmi szervek és a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának feladatait,
- a katasztrófa- és polgári védelmi feladatok végrehajtásának megszervezését,
- a társszervekkel való együttműködés megszervezésének feladatait, jelentőségét,
- a veszélyhelyzeti felderítőcsoport rendeltetését, működési elveit,
- a helyzetértékelések jelentőségét a katasztrófa- és polgári védelmi feladatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában,
- a feladatok végrehajtásának logisztikai biztosítását,
- a helyreállítás és újjáépítés (kárenyhítés) rendszerét, katasztrófavédelmi szervekre háruló feladatait.
Hatósági és tűzmegelőzési ismeretekből:
- a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek tűzvédelmi feladatait,
- a tűzvédelmi hatósági jogkör lényegét, a hatósági jogkör hatásköri és illetékességi szabályait,
- a katasztrófavédelmi hatósági jogkör lényegét, a hatósági jogkör hatásköri és illetékességi szabályait,
- a polgári védelmi hatósági jogkör lényegét, hatásköri és illetékességi szabályait,
- a tűzvédelmi kötelezettségek megállapítását a jogszabályok, kötelező szabványok keretei között,
- az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának engedélyezési eljárását,
- az új építési anyag, épületszerkezet, építési mód, tűz- és robbanásveszélyes anyag, készülék, gép, berendezés, technológia engedélyezésével kapcsolatos előírásokat,
- a tűzoltó készülék javítóműhelyek engedélyezése,
- a biztonsági okmányok (biztonsági elemzés, jelentés, a belső és külső védelmi terv) elbírálását,
- a tűzokozással is elkövethető bűncselekményeket,
- a tűzvédelmi szabálysértési tényállásokat,
- a tűzvédelmi bírság kiszabásának eseteit,
- a személyes és a közérdekű adatok kezelésének szabályait,
- a közérdekű bejelentések intézésének szabályait,
- a szakhatósági állásfoglalás alaki és tartalmi követelményeit,
- az építési engedélyezési eljárás legfontosabb előírásait, a tervdokumentációk tűzvédelmi tartalmi követelményeit, értékelésének módszerét,
- a használatbavételi eljárással kapcsolatos előírásokat,
- a tűzvédelmi és polgári védelmi szakhatóság részvételét a hatósági eljárásokban (telepengedélyezési, üzletnyitási, pirotechnikai stb. ügyek),
- a tűzvizsgálat jogi szabályozását,
- a szakértő bevonását, kirendelésének és meghallgatásának szabályait,
- a bizonyítási kísérlet szerepét, lehetőségeit,
- a tűzvédelmi szakértői tevékenységre vonatkozó előírásokat,
- a tervezők és a kivitelezők tűzvédelmi feladatait,
- a magánszemélyek tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait,
- a tűzvédelem helyi szabályozásának szükségességét, szerepét, a Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó Terv készítésére kötelezettek körét és ezen dokumentumok tartalmát,
- a munkavállalók tűzvédelmi képzésével kapcsolatos előírásokat, a tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatos előírásokat,
- a szakértői tevékenység módszereit alaki, formai, eljárási szabályait, iratait,
- a tűzkeletkezési okok rendszerét, az egyes tűzkeletkezési okokat,
- a tűzvizsgálat taktikai, módszertani elveit,
- a veszélyes anyagok nyilvántartási rendszerének használatát,
- az építőanyagok tűzvédelmi csoportosítását,
- építőanyagok éghetőségi minőségeit,
- éghető építőanyagok füstfejlesztő tulajdonságait,
- műanyagok égve csepegési tulajdonságait,
- építőanyagok lángterjedési osztályait,
- építőanyagok tűzvédelmi minősítési elveit,
- teherhordó épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek vizsgálati elveit,
- homlokzati tűzterjedés, tető tűzterjedés minősítését,
- a tűzvédelemben használt építészeti fogalmakat, épületszerkezetek jelölését,
- a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, műtárgy, építmény, létesítmény, robbanási határérték, lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet fogalmát,
- a tűzveszélyességi osztályok jelét, megnevezését,
- az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatainak fogalmát, a fokozatba sorolás feltételeit,
- az építőanyagok éghetőség, füstfejlesztő képesség, égve csepegési tulajdonság szerinti csoportosítását,
- az épületszerkezetek éghetőségi csoportjait, a tűzállósági határérték és a tűzállósági fokozat fogalmát,
- a tűzállósági határállapotok jellemzőit,
- a tűzállósági fokozat összefüggéseit, megállapításának szabályait, a meghatározás különleges eseteit,
- az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságát befolyásoló védelmi eljárásokat,
- a tűzszakasz, a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló födém, a tűzterjedési gátak, a tűzgátló előtér fogalmát,
- az elhelyezés alapelveit, a tűztávolság fogalmát,
- a tűztávolság meghatározásához szükséges paramétereket és ezek módosító hatásait,
- a tűzoltási felvonulási út és terület fogalmát, kialakításuk célját, tulajdonságaikat,
- a tűzterhelés fogalmát, fajtáit,
- a mértékadó tűzállósági követelmények jelentőségét,
- a kiürítés számítás menetét,
- a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, épület, nagy forgalmú épület, huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiség fogalmát és az azok által determinált tűzvédelmi követelményeket,
- a helyiségek, tűzszakaszok, építmények veszélyhelyzet esetén való kiürítésének szabályait,
- a közlekedést és a kiürítést biztosító útvonalakkal kapcsolatos követelményeket,
- az épületgépészeti berendezések csoportosítását, a tűzvédelmet érintő jellemzőit és követelményeit,
- a szükségvilágítások működésének feltételeit, kialakításuk követelményeit,
- a robbanásveszélyes terek zónába sorolásának elveit,
- a robbanásbiztos villamos gyártmány fogalmát, a robbanásbiztos védelmi módokat,
- a különböző tűzvédelmi kockázattal rendelkező terekbe telepítendő villamos berendezések tűzvédelmi követelményeit,
- az erősáramú szabadvezetékek, kábelek nyomvonalainak tűzvédelmi vonzatát,
- a tüzelő-fűtő berendezések tűzvédelmi követelményeit,
- az éghető gázzal és éghető folyadékkal üzemelő tüzelő berendezések kezelési osztályait, a biztonságos üzemeltetés feltételeit,
- a tüzelő-fűtő berendezés felügyeletének ellátását, az üzemeltetéshez kapcsolódó írásos dokumentációk tartalmát,
- a dohányzás szabályait,
- az égéstermék elvezetés, füstcsövek, kémények kialakítási, üzemeltetési szabályait,
- a természetes szellőztetés, a mesterséges szellőztetés kialakításának lehetőségeit,
- a szellőztetés biztonságos üzemeltetésének feltételeit,
- a villámcsapás káros hatásai elleni védelem alapelveit,
- a villámhárító berendezés felépítését, elemeinek funkcióját,
- a villámhárító berendezés felülvizsgálatának tűzvédelmi jelentőségét,
- a különböző halmazállapotú anyagok sztatikus feltöltődésének lehetőségeit, folyamatát,
- a szikraérzékenységi osztályok fogalmát, tartalmát,
- a sztatikus feltöltődés csökkentésének, a töltések elvezetésének lehetőségeit,
- a hő- és füstelvezetők, a füstszakasz fogalmát,
- a hő- és füstelvezetők méretezésének menetét,
- a hasadó, hasadó-nyíló felület, a redukált nyomás, az elsődleges és másodlagos épületszerkezet fogalmát,
- a hasadó, hasadó-nyíló felületek tűzvédelmi jelentőségét, telepítés szabályait,
- a hasadó, hasadó-nyíló felület méretezésének menetét,
- a veszélyes anyagok szállításának általános szabályait,
- kezdeti tűz oltására alkalmas eszközök használhatóságának megítélését,
- a hordozható tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat,
- az oltóvíz biztosítás szabályait,
- az aratáskor betartandó tűzvédelmi szabályokat,
- a szérű, rostnövénytároló, kazal kialakításának tűzvédelmi szabályait,
- a tarló- és növényi hulladékégetés, mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat,
- az erdőgazdálkodás tűzvédelmi szabályait,
- a szállásépületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályozás kialakításának szükségességét,
- az önkormányzatok katasztrófa-, polgári védelmi és tűzvédelmi feladatait,
- a belügyminiszter tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait,
- a BM OKF, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és katasztrófavédelmi kirendeltségek tűzvédelmi feladatait,
- a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szervezésének elveit, feladatait,
- az önkéntes tűzoltóságok megalakulásával, működésével, feladatával kapcsolatos szabályokat,
- a létesítményi tűzoltóságok létesítésére kötelezettek körét, feladatát, működését.
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a Szerelési Szabályzat alapszerelésekre (sugár- és táplálás-szerelések) vonatkozó előírásait,
- a műszaki mentések általános előírásait,
- a hőmérséklet fogalmát, mérésének módszereit, elveit és eszközeit,
- a hő és a hőenergia fogalmát, jellemzőit,
- a fajlagos hőkapacitás fogalmát, jellemzőit,
- az égéshő, fűtőérték fogalmát, jellemzőit,
- a gyulladás előtti változásokat,
- az égés fajtáit, csoportosítását,
- a tökéletes (sztöchiometrikus) égés fogalmát, jellemzőit,
- a tökéletlen égés fogalmát, jellemzőit,
- a kevert vagy kinetikai égés fogalmát, jellemzőit,
- a diffúz égés fogalmát, jellemzőit,
- az izzó égés fogalmát, jellemzőit,
- az égés sebességét,
- a láng szerkezetét és tulajdonságait,
- a láng hőmérséklet kialakulásának feltételeit,
- a levegő oxigéntartalmának jellemzőit, változása esetén az égés tulajdonságait,
- a gyújtóenergia (megfelelő hőmérséklet) általános jellemzőit,
- az égéstermékek mennyiségét és összetételét égés esetében,
- a tökéletes és tökéletlen égéstermékek felsorolását, jellemzőit,
- a különböző halmazállapotú anyagok égésének tulajdonságait,
- a tűz fogalmát és osztályozását,
- a tűz paramétereit és zónáit,
- a gázcsere jellemzését nyílt és zárt térben,
- a semleges zóna magasságának meghatározását,
- az égés megszüntetésének módjait,
- tűzosztályok fogalmát, jellemzőit,
- a másodlagos kár fogalmát, létrejöttének feltételeit, valamint megakadályozásának lehetőségeit,
- az oltóhatásokat,
- az oltóanyagok csoportosítását,
- a víz használatát oltóanyagként,
- tűzoltó habok csoportosítását, jellemzését, felhasználási területét,
- tűzoltóporok csoportosítását, jellemzését, felhasználásuk körét,
- tűzoltásra szolgáló gázok csoportosítását, jellemzését, felhasználási körét,
- táplálási módokat,
- a föld alatti és feletti tűzcsap fogalmát,
- a falitűzcsap fogalmát,
- a szárazfelszálló vezeték fogalmát,
- a mélyszívók igénybevételét, szállítási teljesítményét,
- a kézi léghabfejlesztő berendezések feladatait, típusait, taktikai alkalmazását,
- a tűzoltó vízsugár fogalmát,
- a tűzoltó vízsugarak csoportosítását, általános jellemzését,
- a kötött vízsugár jellemzőit, előállításának lehetőségeit,
- a szórt vízsugár és fajtái előállításának lehetőségeit,
- a porlasztott vízsugár és fajtáját,
- a porlasztott vízsugár előállításának lehetőségeit,
- a sugárképzéshez szükséges sugárcsőtípusok jellemzését a hozzájuk tartozó nyomásértékek és a különböző nyomásnál létrejövő sugárképek összefüggésében,
- a víz-, hab- és porágyútípusok taktikai jellemzését, oltóanyag-felhasználási paramétereit,
- sugárral működés alapeseteit,
- a nyomásveszteségek fajtáit, számításának célját,
- a természetes vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- a mesterséges vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- a vízforrás megválasztását tűzoltói szempontból,
- a vízforrás megközelíthetőségét és a felhasználás kritériumait,
- a kivehető vízmennyiség meghatározását,
- a vízforrások jelölésére vonatkozó előírásokat,
- a táplálási módok megválasztásának szabályait,
- szívótömlővel történő táplálás alapfogalmait,
- elméleti és gyakorlati szívómélység értékeit, meghatározásának lehetőségeit,
- a mélyszívó felhasználási lehetőségeit,
- a víztorony típusait, igénybevételi lehetőségeit,
- a csőhálózati rendszerek típusait,
- a tűzcsapok típusait, tűzoltó-taktikai elemzését,
- a vízforrások és tartozékainak időszakos ellenőrzését, karbantartását,
- a vízforrások jelöléseit,
- a távolsági vízszállítás jellemzőit,
- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység jogszabályi alapját,
- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat felépítését,
- a tűzjelzés fogalmát és a tűzjelzés értékelésére vonatkozó előírásokat,
- a riasztás fogalmát és a riasztási fokozatok meghatározását,
- a vonulásra vonatkozó előírásokat,
- a tűzoltás során szervezhető beosztásokat,
- a tűzoltás irányításának módjait,
- a tűzoltás vezetésére jogosultak körét, a kivonulásuk rendjét,
- a Tűzoltási Terv célját, alkalmazását és tartalmi követelményeit,
- a Riasztási és Segítségnyújtási Terv célját, alkalmazását és tartalmi követelményeit,
- a tanulmánykészítésre vonatkozó előírásokat,
- lakó- és középületek általános csoportosítását, jellemzésüket és oltásuk feladatait,
- a pincetüzek taktikai jellemzését, a tűz terjedésének sajátosságait és oltásuk feladatait,
- a lakóterek tüzeinek és oltásának sajátosságait,
- a padlás- és tetőtüzek taktikai jellemzését, a tűzterjedés és -oltás sajátosságait,
- középmagas és magas épületek tűzoltó-taktikai jellemzését, tűzoltását,
- oktatási intézmények tűzoltó-taktikai jellemzését és oltásuk feladatait,
- egészségügyi intézmények tűzoltó-taktikai jellemzését és oltásuk feladatait,
- művelődési intézmények (színház, kultúrház, mozi, könyvtár, múzeum, cirkusz, kiállítások) tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- ipari létesítmények, technológiák csoportosítását, tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- kereskedelmi létesítmények csoportosítását, tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- szabadtéren és építményekben kialakított raktárak tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- könnyűipari létesítmények tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- fafeldolgozó létesítmények tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- malmok, gabonatárolók, silók, hűtőházak tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- vegyipari létesítmények, technológiák tűzoltó-taktikai jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- gyógyszeriparban keletkezett tüzek jellemzését és a tűzoltás feladatait,
- gumigyártás során keletkezett tüzek jellemzését,
- kőolaj- és földgáz feltárás tűzoltó-taktikai jellemzőit, kitörések okozta veszélyhelyzet sajátosságait,
- kőolaj-feldolgozás tűzoltó-taktikai jellemzőit és a tűzoltás feladatait,
- tartályok, tartálytelepek, hordós tárolók tűzoltó-taktikai jellemzőit és a tűzoltás feladatait,
- éghető gázok tűzoltó-taktikai jellemzőit, a gázpalackok jellemzését,
- gázfogadók, -töltők és -tárolók tűzoltó-taktikai jellemzőit, a tűzoltás feladatait,
- villamos energiát előállító erőművek, energiaátviteli és egyéb elektromos berendezések tűzoltó-taktikai jellemzését,
- feszültség alatt álló villamos berendezések oltásának biztonsági előírásait,
- tűzoltás sajátosságai atomerőművekben, illetve sugárveszélyes anyag jelenlétében,
- a közúti járművek tüzének jellegzetességeit,
- a kötöttpályás járművek tüzének jellegzetességeit,
- a légijárművek tüzének jellegzetességeit,
- a vízi járművek tüzének jellegzetességeit,
- a légi eszközök tűzoltásának általános elveit, feladatait,
- a vízi járművek tűzoltásának általános elveit, feladatait,
- a veszélyes anyagok hatását az adott beavatkozásra,
- a rakomány hatását az adott beavatkozásra,
- a környezetvédelem célját, alapfogalmait,
- a katasztrófavédelmi szervek, szervezetek szerepét a környezetvédelemben,
- a tűzoltóság beavatkozásainak káros hatásait a levegőre, vízre, talajra,
- a környezeti ártalmak távlati hatásait,
- a veszélyes hulladékok raktározása, szállítása során bekövetkezett balesetek, tűzesetek felszámolása során jelentkező feladatokat,
- a tűzoltóság és a katasztrófavédelem irányítási feladatait környezeti károk elhárítása során.
c) Jártasság szinten tudják a képzésben részt vevők
Műszaki ismeretekből:
- a szűrőbetétes gázvédő eszközök és a sűrítettlevegős légzésvédő készülékek készenlétbe helyezését, összeszerelését, használatát,
- a légzésvédő készülékben a munkavégzést, az ellenőrzési és karbantartási feladatok végrehajtását,
- a bevetési-, a hő-, és vegyi anyagok ellen védőruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását,
- az egyéb védőeszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását,
- az URH rádiók és a hírközpont egységeinek üzembe helyezését,
- közlemények adását, vételét, továbbítását, nyugtázását,
- vészüzemre történő átállást,
- az alkalmazott gépek és berendezések alkalmazási lehetőségei alapján a felhasználási és a karbantartási műveletek irányítását,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi gépjárművek alkalmazási lehetőségei alapján a felhasználás irányítását.
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a sugár- és táplálás szerelés feladatait,
- mélyszívó megszerelését vízeltávolításra, tartályfeltöltésre,
- habsugár, osztott habsugár szerelését,
- létraszereléseket,
- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet szabályozó dokumentumok előírásait,
- a tűz- és káreseteknél szervezhető irányítói beosztások feladatkörét,
- a beavatkozást segítő tervek használatát,
- az adott taktikai helyzetnek megfelelő beavatkozás megtervezésével, végrehajtásának irányításával összefüggő elképzelések kialakítását, annak végrehajtatását.
d) Alkalmazási szinten tudják a képzésben részt vevők:
Műszaki ismeretekből:
- az ideális és valóságos folyadékok áramlásával kapcsolatos törvényeket,
- a hidromechanikai tételek és törvényszerűségek alkalmazását a felmerülő problémák megoldására,
- a hidraulikus elemek feladatai alapján összeépítésük rendszertechnikai sajátosságait,
- a szívó- és nyomóoldali felszerelésekkel kapcsolatos készenléti követelményeket és karbantartási előírásokat,
- a különböző típusú habok előállítási lehetőségeit,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos készenléti követelményeket,
- a kézi szerelésű létrák időszakos vizsgálatának módját és feltételeit,
- a tűzoltó készülékek megnevezésének tartalmát,
- a különféle tűzoltó készülékek működtetésének elveit, lépéseit,
- az URH-rádiók és a hírközpont egységeinek üzembe helyezését,
- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését, ellenőrzését,
- a tűzoltóságok és katasztrófavédelmi szervek által alkalmazott védőeszközök használatára vonatkozó előírásokat,
- ellenőrző, mérő- és felderítést segítő műszerek és eszközök felhasználási lehetőségeit,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi eszközök, gépek és gépi berendezések felhasználásának taktikai elveit, lehetőségeit és az adott feladat végrehajtásához történő kiválasztását,
- a gépekre és berendezésekre vonatkozó karbantartási és ellenőrzési előírásokat, illetve azok végrehajtását,
- a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályainak betartását,
- a gépek időszakos biztonsági felülvizsgáltatását, szakmai állagmegóvását,
- a gépjárművek, illetve a járműveken elhelyezett berendezések kezelésének szabályait,
- a különböző típusú gépjárművek kezelőszerveinek elnevezését, helyét és feladatait,
- a gépjárművek karbantartási utasításában leírtakat,
- jármű vagy berendezés üzemeltetésének előírt általános és speciális munkavédelmi szabályait,
- a kismotorfecskendők, az átemelő szivattyúk, a zagyszivattyúk, a mobil habbal oltó berendezések és a magasnyomású oltóberendezések üzembe helyezésének, kezelésének lépéseit,
- a gépjárművekre, gépekre és berendezésekre vonatkozó ellenőrzési és karbantartási műveletek végzésének elveit és irányítását,
- a beépített tűzvédelmi berendezések jelzéseinek felhasználását a beavatkozások során,
- a beépített tűzvédelmi berendezések tervdokumentációinak tartalmi, alaki követelményeit,
- az informatikai hálózati erőforrások kezelését,
- az alkalmazott szoftverek telepítését,
- a program dokumentációjában leírtakat és menürendszereket,
- a szoftverek által kínált lehetőségeket.
Katasztrófa- és polgári védelmi ismeretekből:
- a katasztrófavédelmi szervek tevékenységének szervezését,
- a polgári védelmi szervezetek tevékenysége szervezésének feladatait,
- a vezetési és munkaokmányok készítését,
- a polgári védelmi tervek készítését,
- a katasztrófavédelmi terv készítését,
- a gyakorlatok előkészítését,
- a veszélyhelyzeti felderítő csoport tevékenységének irányítását,
- az rbv. felderítő eszközök használatát,
- a rendszeresített mentesítő eszközök használatát.
Hatósági és tűzmegelőzési ismeretekből:
- az eltérési engedélyezési eljárások során az azonos biztonságot nyújtó, a felajánlott ellensúlyozó intézkedés értékelését, illetve meghatározását,
- közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén a szükséges intézkedések megtételét,
- a tűz- vagy robbanásveszélyes helyen nem megfelelő tűzvédelmi ismeretekkel rendelkező munkavállalóval szemben alkalmazható intézkedéseket,
- a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés végrehajtását,
- a hatósági ellenőrzésen, illetve a tűzvizsgálat során feltárt hiányosságokkal arányos tűzvédelmi szankció meghatározását,
- a tűzokozással is elkövethető bűncselekmények felismerését,
- a tűzvédelmi szabálysértések felismerését,
- a helyszíni bírság kiszabásának szempontjait, eljárási rendjét,
- a tűzvizsgálati cselekmények elvégzését,
- az ügyfél, a tanú és a szakértő meghallgatását,
- a tűzvizsgálati adatlap kitöltését,
- az épületszerkezetek tűzvédelmi szempontú csoportosítását,
- a veszélyességi övezet kiterjedésének meghatározását,
- a tevékenységek, a munkaterületek tűzveszélyességi osztályba sorolásának elvégzését,
- a tűztávolság meghatározását,
- a különleges rendeltetésű épületszerkezetek létesítési szabályainak érvényesítését,
- a tűzállósági fokozat megállapításának szabályait, a meghatározás különleges eseteit,
- a tűzszakasz meghatározási folyamatát, az alapterület módosítási lehetőségeit,
- a tűzterjedési gátak alkalmazási szükségességét,
- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmet befolyásoló szerepének meghatározását,
- a számított tűzterhelés meghatározását,
- a mértékadó tűzállósági követelmények számítását,
- hő- és füstelvezető berendezések méretezését,
- hasadó, hasadó-nyíló felületek szükséges méretének meghatározását,
- a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályokat,
- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek megállapítását, az írásbeli engedély kiadását,
- a hordozható tűzoltó készülékek felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeket,
- az oltóvízforrások felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeit,
- a raktározás általános szabályait, a gázpalackok tárolásának szabályait,
- az éghető folyadékok helyiségben és kamrában történő tárolásának szabályait, a szilárd anyag szabadban tárolásának szabályait,
- a használati hiányosságok felismerését és kiküszöbölésük megoldásait.
4. A szakmai vizsga és annak részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében a szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
12. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KATASZTRÓFA- ÉS TŰZVÉDELMI TECHNIKUS
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 53 8915 02
2. A szakképesítés megnevezése: Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5362
Tűzoltó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A katasztrófa- és tűzvédelmi technikus a tűzoltóság és a katasztrófavédelem szervei által végzett tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófavédelmi és technikai jellegű operatív tevékenység végzésére és egy raj irányítására alkalmas középfokú végzettségű szakember.
Feladata a tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófavédelmi feladatok végzése során lakosságvédelmi (polgári védelmi) feladatok végzése és/vagy irányítása, az emberélet és anyagi javak védelme, a tüzek terjedésének megakadályozása és eloltása, a tűz- és káresetek helyszínén a további veszélyek megszüntetése, a szükséges biztonsági intézkedések végrehajtása, a keletkezett károk következményeinek elhárítása, a tűz- és káresetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás, valamint a keletkezési körülmények vizsgálata.
Mindennapos munkája során a szolgálatszervezés alapjainak alkalmazásával ellátja a készenléti szolgálattal járó feladatokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
32 8915 01
Tűzoltó
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A készenléti szolgálat ellátásához, a beosztottak továbbképzéséhez, a gyakorlatok szervezéséhez kapcsolódó alapfokú irányítói feladatok ellátása.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni:
- a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó (jogszabályok szerint a szolgálati viszonyt rendező) szabályokat, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem tagjainak jogait és kötelességeit,
- a beavatkozások és a készenléti feladatok közben bekövetkező sérülések jellegét,
- a káreseteknél előforduló pszichikai hatásokat, azok veszélyeit,
- az állomány pszichofizikai felkészítéséhez a testnevelési és állóképesség-fejlesztési feladatokat,
- a tűzoltósport elemeit, alapfogásait és azok felhasználásának lehetőségeit,
- a hivatása gyakorlása során a szakmában előforduló baleseti okokat és legyen képes védekezni az egészségre káros hatások ellen;
legyen képes értelmezni:
- az egyszerűbb építészeti és taktikai, illetve beavatkozás-tervezési (RST, Tűzoltási Terv) dokumentációkat, elkészíteni a taktikai helyszínrajzokat;
legyen képes elemezni és értékelni:
- a munka- és egészségvédelmi, valamint baleset-hárítási előírásokat,
- a beosztotti állomány továbbképzéséhez és neveléséhez szükséges pedagógiai fogalmakat, módszereket és eszközöket,
- a gyakorlatok rendszerét, funkcióit, a szerparancsnok és a szerkezelő gyakorlatokkal kapcsolatos feladatait;
legyen képes használni:
- a szolgálati csoport számára előírt szolgálatszervezési, vezetési, okmányokat,
- a közszolgálati tevékenységhez kapcsolódó etikai normákat,
- az egyéni védőeszközöket,
- elsősegélynyújtás során alkalmazott fogásokat.
2. A tűzoltási tevékenységhez kapcsolódó munkafázisok, a riasztás, a vonulás, a tűzoltás előkészítése, a felderítés, az életmentés, a tűz oltása, az utómunkálatok, a tűzoltást követő feladatok ellátása, azok felügyelete, valamint a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények végzése és a tűzoltás feltételeihez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények érvényesítése.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni:
- az általános kémia legfontosabb elemeit, tudja definiálni az alapfogalmakat,
- a fizikai és kémiai változások lényegét,
- tudja jellemezni az anyag szerkezetét és a periódusos rendszer szabályszerűségeit,
- a tűzveszélyességi osztályba sorolás rendszerét, a tűztávolságot és annak funkcióját,
- az általános használati szabályokat és a raktározás tűzvédelmi követelményeit,
- a mezőgazdaságra, erdőkre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat,
- a tűzvizsgálat célját, valamint az eljárás alapvető szabályait és módszereit,
- a tűzeset bűncselekményre utaló körülményeit és az ilyenkor végrehajtandó feladatokat;
legyen képes jellemezni:
- a kémiai kötések fajtáit és a kémiai reakciók típusait,
- a szervetlen anyagok csoportjait, legfontosabb elemeit, vegyületeit,
- szerves anyagok csoportjait, legfontosabb vegyületeit,
- az égés és a tűz jellemzőit, a tűz terjedését, az égéstermékek, a láng és a gázcsere sajátosságait;
legyen képes alkalmazni:
- a tűzoltás elveit,
- a rendelkezésre álló tűzoltó erőket, eszközöket,
- a tűzoltáshoz szükséges oltóanyag-biztosítás elveit és szabályait,
- a tűzoltó vízforrásokat, a vízszerzés és a vízfelhasználás lehetséges formáit és módszereit, a szükséges oltóvíz igény meghatározásának módjait,
- a szerelési foglalkozások levezetésének rendjét,
- a tűzoltással, műszaki mentéssel és a gyakorlatok tartásával kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat,
- a vízszerzési helyek kialakításának és üzemben tartásának szabályait,
- az épületgépészet tűzvédelmi vonatkozásait;
legyen képes rendszerezni:
- a tűzoltás módozatait és taktikai szabályait, az oltóanyagok fajtáit, tulajdonságait és oltóhatásait,
- a tűzoltást megelőző feladatokat,
- a szerelési szabályzat előírásait és végrehajtási lépéseit a szakfelszerelések, eszközök, felszerelések, gépek és gépi berendezések felhasználására vonatkozóan,
- a tűz elleni védekezés szervezeti és szabályozási körét,
- a tűzoltókészülékek és felszerelések készenlétben tartásának szabályait;
legyen képes értékelni:
- az építmények, valamint a technológiák tűzvédelmére vonatkozó alapfogalmakat és követelményeket,
- a tűzoltási-felvonulási út és terület követelményeit,
- a tűzkeletkezési okokat, és ismerje a tűzesethez kapcsolódó adatszolgáltatási feladatait;
legyen képes végrehajtani:
- a különböző létesítményekben, építményekben és szabadtéren jelentkező tűzoltási feladatokat,
- a tűzoltás utáni feladatokat;
legyen képes használni:
- a tűzoltást és mentést elősegítő terveket.
3. Szaktevékenység ellátása a műszaki mentési és katasztrófaelhárítási feladatok ellátása során, valamint a kárfelszámolást igénylő baleseteknél, épületomlásoknál, közlekedési baleseteknél, illetve elemi csapásoknál.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni:
- a műszaki mentés elveit és szabályait,
- a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségét, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia célkitűzéseit,
- a katasztrófa elleni védelem rendszerét, jogi szabályozását,
- a katasztrófavédelemben résztvevők együttműködésének rendszerét,
- a katasztrófavédelmi szervek riasztásának, készenlétbe helyezésének elveit,
- a katasztrófák elleni védekezés szabályait, módszereit,
- az ár- és belvízvédekezés lehetőségeit, módszereit,
- a nukleáris és a vegyi balesetek elhárítására vonatkozó feladatokat,
- a mentesítési elveket, szabályokat és műveleteket,
- a minősített időszaki feladatait,
- a polgári védelmi szervek működésével kapcsolatos szabályokat,
- a mentésben való részvétel szabályait;
legyen képes jellemezni:
- a műszaki mentés szervezetét és irányítását,
- a veszélyes anyagok hatásait és kölcsönhatásait,
- az éghető folyadékok előállításának fontosabb technológiáit,
- a legfontosabb ipari gázok előállításának technológiáit,
- a szilárd éghető anyagok feldolgozását,
- a veszélyes anyagokat és anyagcsoportokat,
- a lakosságvédelem elveit, lehetőségeit;
legyen képes rendszerezni:
- a műszaki mentési feladatokat, a feladatok végrehajtásának módszereit, a rendelkezésre álló eszközök szakszerű felhasználását,
- az épületkárok fajtáit és a mentés feladatait,
- a közúti, vasúti, vízi és légijármű balesetek jellemzőit, és a kapcsolódó fő mentési feladatokat,
- az elemi csapások fajtáit, az elsődleges beavatkozási feladatokat,
- a nukleáris és a vegyi balesetek jellemzőit, a kárfelszámolás és a mentesítés feladatait,
- a veszélyeztető körülmények felismerésének, megállapításának és meghatározásának szabályait, módszereit,
- a katasztrófaeseményeket;
legyen képes értékelni:
- a veszélyes anyagok jelöléseit,
- a vegyipar sajátosságait,
- a magas hőmérsékletű technológiák jellegzetességeit.
4. A tűz- és katasztrófavédelmi feladatok ellátását szolgáló felszerelések, gépek, berendezések kezelése, karbantartása és e tevékenységek felügyelete.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni:
- a tűzoltó munkavédelmi jogait és kötelességeit,
- a belső égésű motorok segédberendezéseit és azok felépítési és működési sajátosságait,
- a gépjárművek erőátviteli, futómű és fékrendszerének típusait, felépítését, és azok működési jellegzetességeit,
- a hajtó- és kenőanyagok fajtáit és jellemzőiket,
- az elektrotechnikai alapfogalmakat (áram, feszültség, ellenállás, munka, teljesítmény),
- az egyen- és váltakozó áramkörök jellemzőit, alapkapcsolásait, alapvető törvényszerűségeit,
- a villamos gépek szerkezeti felépítését, működési elvét, az érintésvédelmi módokat,
- a gépekben, gépjárművekben, eszközökben alkalmazott gépelemek fajtáit, felépítését és működését,
- a folyadékok tulajdonságait, a folyadékokra vonatkoztatott anyag- és energiamegmaradási törvényt,
- a viszkózus folyadék áramlási formáit, és az áramlás során fellépő veszteségeket,
- az örvényszivattyúk szerkezeti felépítését, és működési jellegzetességeit, kapcsolási módjait,
- a légtelenítő szivattyúk feladatát, típusait, működését,
- a hidraulikus energiaátalakítók típusait, feladatát, felépítését és működését,
- az alkalmazott védőeszközök fajtáit, jellegzetességeiket, védelmi módjukat, használatuk előírásait,
- a veszélyes anyagok felismerésére szolgáló eszközök, műszerek fajtáit, használatuk elveit, szabályait,
- a hírforgalom rendszerét, a hírforgalmazás eszközeit, azok kezelését, és a hírforgalmazás szabályait,
- az automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések fajtáit, felépítését, működését, beépítésük szabályait és elveit,
- a beépített oltórendszerek jellegzetességeit,
- a tűzoltás, műszaki mentés és katasztrófaelhárítás során alkalmazott gépek és gépi berendezések fajtáit, felépítésüket, működésüket és alkalmazásuk szabályait;
legyen képes jellemezni, illetve csoportosítani:
- a veszélyes és/vagy ártalmas tényezőket, a baleseti okokat és azok megelőzését,
- a belső égésű motorokat, azok működési elvét,
- a fémes és nem fémes szerkezeti anyagokat,
- a szivattyúkat, ismerje típusaikat és működési elveiket,
- a hajtásokat, ismerje az egyes hajtástípusok fontosabb jellemzőit,
- a hidraulikus irányító elemeket, ismerje a csoportokon belüli elemtípusok felépítését, működését és beépítési sajátosságait,
- a mechanikus hajtások fajtáit és fontosabb sajátosságait,
- a pneumatikus rendszerek felépítését, az energiaátvitel jellemzőit,
- az alkalmazott gépeket, és gépi berendezéseket, ismerje azok taktikai, munkavédelmi és biztonságtechnikai elveit,
- a szakfelszereléseket és eszközöket, ismerje működésüket és felhasználási lehetőségeiket,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi járműveket, ismerje azok technikai és működési jellegzetességeit, alkalmazási lehetőségeit;
legyen képes kezelni:
- a feladatok megoldásához szükséges gépeket, szakfelszereléseket, eszközöket, készülékeket, szerszámokat,
- azokat a gépeket, gépi berendezéseket, illetve gépjárműveket, amelyekre a képzés során kezelői képesítést szerzett;
legyen képes karbantartani és ellenőrizni:
- a tűzoltásra és mentésre készenlétben tartott felszereléseket és eszközöket, elvégezni az időközi terhelési próbát,
- a készenlétben tartott gépeket, járműveket, gépi berendezéseket, eszközöket, készülékeket, ismerje időszakos felülvizsgálatukat.
A képzés résztvevője a képzés ideje alatt tűzoltó technika kezelő végzettséget szerez, amivel egy, a tűzoltóság feladatainál használatos gépre kezelői jogosultságot kap.
IV. A szakképesítésre történő jelentkezési és vizsgakövetelmények
1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:
- tűzoltó szakképesítés (OKJ azonosító száma: 32 8915 01), illetve
- 6 hetes alapfokú tűzoltó tanfolyami végzettség.
2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- a képzésben való kötelező részvétel,
- a szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése (köztes vizsga).
Tantárgyak:
Tűzvédelmi anyagismeret.
Szolgálati ismeretek.
Testnevelés és tűzoltósport.
3. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsgarész:
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása, amely a szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) ismeretét ellenőrzi.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Tűzmegelőzési ismeretek.
Katasztrófavédelmi ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Időtartam: 120 perc.
Gyakorlati vizsgarész:
Belügyminiszteri rendeletben kijelölt szakmai vizsgát szervező intézmény által meghatározott, a szakmai feladatcsoportokat (tantárgyakat) átfogó vizsgafeladat kidolgozása, illetve végrehajtása.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Tűzmegelőzési ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amelyben az alábbi szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) 1-1 kérdésére kell válaszolnia.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Katasztrófavédelmi ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amely a szakmai és módszertani központnál szerezhető be.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeret szinten tudják a képzésben résztvevők:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- az önlobbanás és az öngyulladás folyamatát növényi, állati eredetű anyagok, és kémiai vegyületek esetében,
- az oltóanyagok általános jellemzőit, oltóhatások csoportosítását,
- az oltóvíz fizikai és kémiai tulajdonságait,
- a felületi feszültség csökkentési lehetőségeit,
- a víz felszívásának folyamatát szívótömlővel (felszívásos táplálás),
- szivattyú nélküli oltóanyag-ellátás lehetőségeit (túlnyomásos táplálás),
- lábszelepes szűrőhöz védőkosár funkcióját, használatát,
- tömlőhíd és a tömlőfolt-bilincs alkalmazási lehetőségeit,
- a legnagyobb sugármagasság és sugártávolság meghatározását,
- a különböző sugarak energetikáját,
- víztározó elhelyezését,
- vízvezetéki hálózat, (tűzivíz hálózat) kifolyási nyomását,
- egyéb vízszállító gépjárművek igénybevételét,
- különleges szerek jellemzését oltóanyag-ellátás szempontjából,
- a BM OKF főigazgató, a megyei és fővárosi igazgató tűzoltással kapcsolatos feladatait és hatáskörét,
- a tartalékképzés jelentőségét,
- a törzstiszt kötelességeit,
- a beavatkozás jogszabályi hátterét,
- a közlekedési eszközök csoportosítását,
- a társszervekkel való együttműködés fontosságának szerepét.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a tűz elleni védekezésre vonatozó alapvető jogszabályok szabályozási körét,
- a tűzveszélyességi osztályok jelét, megnevezését,
- a megelőzés során kialakított tűzoltási feltételeket,
- az építőanyagok tűzvédelmi minősítéseit,
- az épületszerkezetek tűzvédelmi minősítéseit,
- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmi csoportosítását,
- a tűz elleni védelem céljait,
- a tűzmegelőzés céljait,
- az általános használati szabályokat,
- a mezőgazdaságra, erdőkre vonatkozó tűzvédelmi szabályok szabályozási körét,
- a raktározás tűzvédelmi elveit,
- a tűzvizsgálat célját.
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a Magyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikai elveit,
- a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető tényezőket,
- a nemzeti katasztrófavédelem alapjait,
- a katasztrófák értelmezését, csoportosítási lehetőségeit,
- a Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettségét,
- a társszervekkel való együttműködés általános elveit és területeit,
- a katasztrófavédelemben együttműködőket és azok feladatait,
- a települések besorolásának elveit, követelményeit,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- a katasztrófa elleni védelem elveit, területeit, feladatait,
- a logisztikai biztosítás elveit, feladatait,
- a veszélyhelyzet-elemzés, kockázatbecslés elveit, módszereit,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kezelésének szabályait,
- a mentesítés (fertőtlenítés) elveit, módszereit,
- a veszélyes anyagok kezelésének és megsemmisítésének szabályait,
- az rbv. védelem lehetőségeit,
- a lakosságvédelem elveit, lehetőségeit.
Műszaki ismeretekből:
- a munkavédelem alapfogalmait,
- a veszélyforrások felismerését,
- a munkavédelem jogi szabályozásának felépítését, valamint az általános munkavédelmi szabályokat,
- a veszélyforrások csoportosítását,
- a tűzoltó létesítmények, felszerelések, eszközök, gépjárművek biztonsági előírásait,
- az elektrotechnikai alapfogalmakat (áram, feszültség, ellenállás, munka, teljesítmény),
- az egyenáramú áramkörök jellemzőit, alaptörvényeit (Ohm, Kirchhoff I-II. törvénye),
- ellenállások és feszültségforrások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolását,
- a mágneses erőtér jellemzőit,
- az elektromágneses indukció fajtáit,
- a váltakozó feszültség előállításának módját,
- a váltakozó áramú teljesítmények meghatározását,
- az irányítástechnika alapfogalmai,
- az ideális és valóságos folyadékok jellemzőit,
- a viszkózus folyadékok áramlásának jellemzőit,
- a közegellenállás fajtáit és hatásait,
- a felületi feszültség fogalmát és megjelenését,
- az impulzustétel lényegét és megjelenési formáit,
- a termikus jellemzők csoportosítását,
- a termodinamika I-II. főtételét,
- a nyomás, hőmérséklet, fajhő, hőmennyiség fogalmát,
- a munka, belső energia meghatározását,
- a termodinamikai körfolyamat fogalmát,
- belső égésű motorok csoportosítását, konstrukciós kialakítás, illetve működési elv szerint,
- az üzemanyagok fizikai-kémiai tulajdonságait,
- belső égésű motorok hűtési rendszereit,
- belső égésű motorok kenési rendszereit,
- belső égésű motorok üzemanyag-ellátó berendezéseit, annak kiegészítő rendszereit,
- dízelmotorok üzemanyag ellátó berendezéseit, annak kiegészítő rendszereit,
- hagyományos, illetve elektronikus gyújtási rendszereket,
- legfontosabb erőátviteli berendezések fajtáit, azok kialakításait,
- legfontosabb futómű típusok kialakításait, illetve sajátosságait,
- a leggyakrabban alkalmazott fémeket és tulajdonságaikat,
- a műanyagok fajtáit és tulajdonságait,
- a kenőanyagok és tömítőanyagok fajtáit, felhasználását,
- a villamos vezeték, ellenállás és szigetelőanyagokat,
- a hőszigetelő anyagokat,
- a súrlódás jelenségét,
- a szivattyúk fogalmát és csoportosítását,
- a volumetrikus és áramlástechnikai elv lényegét,
- a mechanikus hajtások csoportosítását,
- az állandó és változtatható áttételű hajtások csoportosítását és jellemzőit,
- a hidraulikus hajtásrendszer fogalmát és a hajtások csoportosítását,
- a hidrosztatikus és hidrodinamikus hajtások lényegét,
- a hidraulikus munkavégző közeg fizikai-kémiai tulajdonságait,
- a pneumatikus munkavégző közeg fizikai-kémiai tulajdonságait,
- a hidraulikus munkafolyadékok fajtáit, azok jellegzetességeit,
- a szívóoldali felszerelések csoportosítását, a felszívásos, túlnyomásos és a mélyszívóval történő táplálás szerint,
- a különböző táplálási módokhoz tartozó szívóoldali felszerelések feladatát, felépítését, műszaki jellemzőit, készenléti követelményeiket,
- a nyomóoldalhoz tartozó felszerelések fajtáit, típusait, feladatát, műszaki jellemzőit, az ellenőrzés és karbantartás feladatait,
- a habfejlesztés módjait, a felszerelések és berendezések főbb műszaki jellemzőit, a bekeverő egységek (vízsugár szivattyúk) és a habsugár csövek fajtáit, felépítési jellemzőit,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos alapfogalmakat és követelményeket,
- a tűzoltó készülékek csoportosítását oltóanyag szerint, hajtóanyag és annak elhelyezési módja szerint, alkalmazott típusaik és tömegük szerint,
- a tűzoltó kötelek feladatait és műszaki jellemzőit,
- a kézi szerelésű létrák főbb műszaki jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit,
- a kézi szerszámok és eszközök fajtáit, kialakítási és műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit,
- a habképző anyag bekeverő rendszerek csoportosítását, és a bekeverés műszaki megoldásait,
- a védőeszközök csoportosítását, a csoportokon belüli egyes védőeszköz fajtákat,
- a védőeszközök típusszám jelölésének tartalmát,
- a fejvédő, lábvédő, arcvédő és kézvédő eszközök kialakítását és jellemzőit,
- az alkalmazott egyéb védőeszközök körét és fajtáit,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések csoportosításának jellegzetességeit,
- a különböző gépek és gépi berendezések alkalmazásával kapcsolatos alapfogalmakat, elnevezéseket,
- a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkavédelmi előírásokat,
- a munkavégzés során előforduló veszélyforrásokat,
- a tűzoltó járművekre vonatkozó szabvány által meghatározott fogalmakat,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi járművek csoportosítását,
- a besorolt gépjárművek feladatait,
- az alkalmazott katasztrófavédelmi és tűzoltó gépjárművek típusait,
- az alkalmazott gépjárműtípusok gépjármű és tűzoltó-technikai jellemzőit,
- a járművekre málházott felszerelések, eszközök és berendezések körét,
- a gépjármű szakterülethez tartozó szabványokat és szakmai forrásanyagokat,
- a tűzoltóságoknál és katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített URH-rádiók csoportosítását, alkalmazott típusait, kezelőszerveinek funkcióit,
- a korszerű URH-rádiók szolgáltatásait,
- a hírközpontok egységeit és feladatukat,
- a távkezelt rádióállomás alkalmazásának lényegét,
- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,
- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések csoportosítását,
- a tűzjelző központok felépítését, funkcióit,
- a vízzel, habbal, gázzal oltó berendezések fogalmát,
- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések telepítésére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat,
- a tűzoltótechnika kezelő tanfolyam tárgyát képező gép, berendezés vagy gépjármű fogalmát, csoportosításuk rendező elveit,
- a tűzoltótechnika kezelő képzés tárgyát képező tűzoltótechnika kezelő alaptanfolyamhoz kötött gép, berendezés vagy gépjármű főbb műszaki paramétereit, felhasználásuk lehetőségeit.
b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a hő és a hőenergia fogalmát, jellemzőit,
- a hőmennyiség fogalmát,
- a fajlagos hőkapacitás fogalmát, jellemzőit,
- az égéshő, fűtőérték fogalmát, jellemzőit,
- a gyulladás előtti változásokat,
- hőátadási formákat,
- a levegő oxigéntartalmának jellemzőit, változása esetén az égés tulajdonságait,
- a gyújtóenergia általános jellemzőit,
- a kevert vagy kinetikai, a diffúz, az izzó égés fogalmát, jellemzőit,
- a lánghőmérséklet kialakulásának feltételeit,
- a különböző halmazállapotú anyagok egyidejű égésének tulajdonságait,
- a tűzosztályok fogalmát, jellemzőit,
- a tűz paramétereit és zónáit,
- a másodlagos kár fogalmát, létrejöttének feltételeit, valamint megakadályozásának lehetőségeit,
- az oltóanyagok megválasztásának szempontjait,
- a víz felhasználását tűzoltásra,
- az oltóhabok típusait és felhasználását tűzoltásra,
- a tűzoltóporok fajtáit és felhasználását tűzoltásra,
- a tűzoltógázok fajtáit és felhasználását tűzoltásra,
- a víz alkalmazásának előnyeit, hátrányait,
- az oltóanyag-ellátás alapfelszereléseit,
- a táplálási módozatokat,
- a kézi léghabfejlesztő berendezések feladatait, típusait,
- a kötött vízsugár jellemzőit, előállításának lehetőségeit,
- a szórt vízsugár és fajtáinak jellemzőit előállításának lehetőségeit,
- a porlasztott vízsugár és fajtáinak jellemzőit, és előállításának lehetőségeit,
- a különböző sugárcsövek, vízágyúk vízfogyasztását,
- a sugárképzéshez szükséges nyomásértékek, és a különböző nyomásnál létrejövő sugárképek jellemzőit,
- víz-, hab- és porágyú típusok taktikai jellemzését,
- egyéb tűzoltás során felhasználható oltóeszköz jellemzőit,
- sugárral működés alapeseteit, egyes esetekben a vízfelhasználásokat, nyomások értékeit,
- nyomásveszteségek számításának célját, fajtáit,
- természetes vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- mesterséges vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- vízforrás megközelíthetőségét és a felhasználás kritériumait,
- kivehető vízmennyiség meghatározását,
- a működtetett felszerelés üzemzavarának és rongálódásának megelőzését,
- a táplálási módok megválasztásának szabályait,
- szívótömlővel történő táplálás megvalósítását,
- elméleti és gyakorlati szívómélység értékeit, meghatározásának lehetőségeit,
- a szívás folyamatát, a szívómagasságot befolyásoló tényezőket,
- a szívómagasság veszteségeit,
- a szívóvezeték hosszának meghatározását,
- a mélyszívó felhasználási lehetőségeit,
- a mélyszívó működési elveit,
- a turbómélyszívó jellemzését,
- a víztorony igénybevételi lehetőségeit,
- a víztornyok típusait, kialakítását,
- a csőhálózati rendszerek típusait,
- a kivehető vízmennyiséget a föld alatti tűzcsapnál,
- a kivehető vízmennyiséget a föld feletti tűzcsapnál,
- a szárazfelszálló vezeték igénybevételének lehetőségeit,
- a vízforrások és tartozékainak időszakos ellenőrzését, karbantartását,
- a vízforrások jelöléseit,
- a távolsági vízszállítás jellemzőit,
- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat felépítését,
- a tűzjelzés, riasztás, vonulás végrehajtásának szabályait,
- a tűzoltás során szervezhető beosztásokat,
- a tűzoltás irányításának módjait,
- a tűzoltás vezetésére jogosultak körét, a kivonulásuk rendjét,
- a háttérparancsnok kötelességeit,
- a Riasztási és Segítségnyújtási, valamint a Tűzoltási Terv célját, alkalmazását és tartalmi követelményeit,
- a tűzesetek értékelésére vonatkozó előírásokat,
- a lakó- és középületek általános csoportosítását, jellemzésüket,
- a pincetüzek taktikai jellemzését, a tűz terjedésének sajátosságait,
- lakóterek taktikai jellemzését, a tűz terjedését, oltását,
- padlás és tetőtüzek taktikai jellemzését, a tűzterjedés sajátosságait,
- középmagas- és magas épületek tűzoltó-taktikai jellemzését,
- oktatási intézmények tűzoltó-taktikai jellemzését,
- egészségügyi intézmények tűzoltó-taktikai jellemzését,
- kőolaj- és földgázkutak kitörései okozta veszélyhelyzet felszámolásának sajátosságait,
- művelődési intézmények tűzoltó-taktikai jellemzését,
- ipari létesítmények, technológiák csoportosítását, általános jellemzését,
- kereskedelmi létesítmények csoportosítását, általános jellemzését,
- szabadtéren és építményekben kialakított raktárak tűzoltó-taktikai jellemzését,
- könnyűipari létesítmények tűzoltó-taktikai jellemzését,
- fafeldolgozó létesítmények tűzoltó-taktikai jellemzését,
- malmok, gabonatárolók, silók, hűtőházak tűzoltó-taktikai jellemzését,
- vegyipari létesítmények, technológiák általános jellemzését,
- gyógyszeriparban keletkezett tüzek jellemzését,
- a műtrágya- és növényvédelmi vegyszergyártás jellemzését,
- a gumigyártás során keletkezett tüzek jellemzését,
- a kőolaj- és földgázkutak tűzoltó-taktikai jellemzőit, kitörések okozta veszélyhelyzet sajátosságait,
- a kőolaj-feldolgozás jellemzését,
- tartályok, tartálytelepek tűzoltó-taktikai jellemzőit,
- hordóstárolók tűzoltó-taktikai jellemzését,
- éghető gázok fizikai-kémiai tulajdonságait, tűzoltó-taktikai jellemzőit,
- gázfogadók, -töltők és -tárolók tűzoltó-taktikai jellemzőit,
- gázpalackok jellemzését,
- villamos energiát előállító erőművek, energiaátviteli és egyéb elektromos berendezések tűzoltó-taktikai jellemzését,
- feszültség alatt álló villamos berendezések oltásának biztonsági előírásait,
- tűzoltás sajátosságait atomerőművekben, illetve sugárveszélyes anyag jelenlétében,
- a közlekedési eszközök általános taktikai jellemzőit,
- a közúti járművek tüzének jellegzetességeit,
- a vasúti járművek tüzének jellegzetességeit,
- a légijárművek tüzének jellegzetességeit,
- a vízi járművek tüzének jellegzetességeit,
- a légi eszközök felkutatásának és tűzoltásának általános elveit, feladatait,
- a vízi járművek tűzoltásának általános elveit, feladatait,
- a tűzoltóság műszaki mentési feladatait,
- a műszaki mentés szervezetét és irányítását,
- munkavédelem szabályait műszaki mentés végzésekor,
- műszaki mentés előkészítésének feladatait,
- épületkárok csoportosítását, jellemzésüket,
- beavatkozás szabályait felvonó baleseteknél,
- mentést állványról, magasból,
- beavatkozás szabályait közművekben bekövetkezett baleseteknél,
- munkagödörből, mélyből történő mentést,
- vízi és légijárművek baleseteit, a mentés feladatait,
- vízből, jégről mentés szabályait.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a tűzveszélyességi osztályba sorolás elveit, főbb szabályait,
- a tűztávolság fogalmát és annak funkcióját,
- a tűzoltási-felvonulási út terület követelményeit,
- a tűzállósági fokozat fogalmát, szerepét,
- a tűzgátló megoldásokat, tűzgátló szerkezeteket,
- a tűzszakaszoló megoldásokat, tűzszakasz fogalmát,
- a kiürítés teljesítésének alapelveit,
- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmi vonatkozásait,
- a tűzoltási eszközök készenlétben tartásának szabályait,
- a használati szabályok szerepét a tűzvédelemben,
- a tanú, ügyfél fogalmát,
- a tűzeset bűncselekményre utaló körülményeit,
- a statisztikai tűzkeletkezési okokat.
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a mentésszervezés elveit, feladatait,
- a mentésben való részvétel szabályait,
- a mentés elemeit és azok feladatait,
- a mentő munkák mindenoldalú biztosítását,
- a minősített időszakokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat,
- a riasztás, értesítés, berendelés elveit, feladatait,
- a hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatait,
- a mentesítő (fertőtlenítő) anyagokat és eszközöket,
- a katasztrófavédelmi szervek készenlétbe helyezésének elveit, feladatait.
Műszaki ismeretekből:
- a munkaeszközök, gépek, berendezések használat közben előforduló veszélyforrásait és ezek elhárítási lehetőségeit,
- a beavatkozásoknál a lehetséges veszélyforrásokat, azok megelőzési, elhárítási módszereit,
- a biztonsági felülvizsgálatok rendszerét,
- a villamos gépek csoportosítását, működését,
- a transzformátorok, szinkrongenerátorok, aszinkronmotorok és egyenáramú gépek sajátosságait,
- a villamos gépek érintésvédelmének lényegét, megvalósításának különböző módjait,
- az irányítástechnikai folyamatok feladatát az irányított rendszerben,
- a folytonosság törvényét,
- a folyadékok áramlásának energia-összetevőit,
- a Bernoulli-törvényt,
- az energiaveszteség kialakulását és meghatározását,
- a viszkózus folyadék áramlásának energiaegyenletét,
- az extenzív és intenzív állapotjelzőket,
- a különböző állapotváltozások jellemzőit,
- a belső égésű motorokban végbemenő termodinamikai folyamatokat,
- benzinüzemű motorok szelep vezérlési diagramjait,
- az előgyújtás, illetve előbefecskendezés szabályozás szükségességét,
- a dízelmotorok fordulatszám-szabályozás szükségességét,
- a benzinüzemű motorok üzemanyag-ellátó berendezéseinek elvi működési rendszereit, illetve a kiegészítő berendezések szükségességét,
- dízelmotorok üzemanyag-ellátó berendezéseinek működési elvét,
- az üzemanyag-ellátó rendszer légtelenítésének technológiai folyamatait,
- az igénybevételek típusait és jellegzetességeit,
- a szakító vizsgálat módszereit és a jellegzetes szakító diagramokat,
- az oldható és nem oldható kötések típusait,
- a tengelykapcsolók felépítését és működését,
- a fékek felépítését és működését,
- a csapágy típusokat és jellemzőiket,
- a hegesztési típusokat és jellegzetességeit,
- az örvényszivattyúk felépítését és működését,
- az örvényszivattyúk üzemi jellemzőit,
- örvényszivattyúk jelleggörbéit,
- örvényszivattyúk munkapontjának fogalmát, meghatározását,
- a stabilis és labilis munkapont jellegzetességeit,
- örvényszivattyúk soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának jelentőségét, üzemi sajátosságait,
- örvényszivattyúk indítási feltételeit,
- a légtelenítő szivattyúk fajtáit, felépítését és működését,
- az egyéb áramlástechnikai és volumetrikus elven működő szivattyúk felépítését és működését,
- az elemi mechanikus hajtások működési sajátosságait,
- az energiaátalakulás folyamatát a hidraulikus berendezésben,
- a hidrosztatikus energiaátalakítók típusait, azok felépítését és működését,
- a pneumatikus rendszer energiaátalakítóinak típusait azok jellegzetességeit,
- a hidrosztatikus rendszer irányító elemeinek típusait, működési jellemzőit, beépítési követelményeit,
- a pneumatikus rendszer irányító elemeinek típusait, jellemzőit, beépítési követelményeit,
- a hidraulikus és pneumatikus rendszerek kiegészítő elemeinek típusait és jellemzőit,
- a hidrodinamikus hajtások elemeit, azok felépítését és működését,
- a szívóoldali felszerelések működési elvét, jellegzetességeit,
- a nyomóoldali felszerelések működési elvét, és sajátosságait,
- a kézi szerelésű létrák alkalmazási szabályait, az ellenőrzési feladatokat és az időszakos terhelési próbákat, a karbantartás szabályait,
- a tűzoltó készülékek különböző típusainak működési elvét, sajátosságait,
- a tűzoltó készülékek megnevezésének tartalmát,
- a tűzoltó készülékek készenlétben tartásának követelményeit,
- a habképző anyag bekeverő rendszerek különböző típusainak működési sajátosságait,
- a nyitott és zárt rendszerű izolációs légzésvédő eszközök működési sajátosságait,
- a sűrítettlevegős légzésvédő készülékek szerkezeti egységeit, funkcióit, működési sajátosságait,
- a légzésvédő készülékek tömítettségi vizsgálatának, figyelmeztető-jelző egység ellenőrzésének lépéseit,
- a légzésvédő készülékben történő munkavégzés szabályait,
- a légzésvédő eszközök ellenőrzési és karbantartási időpontjait, a végrehajtandó műveletek rendszerét,
- a hővédő ruhák és bevetési védőruhák fajtáit, jellegzetességeit és a felhasználás lehetőségeit,
- a vegyi anyagok elleni védőruhák jellemzőit, a felhasználás szabályait,
- a védőruhák légzésvédő készülékkel történő együttes használatának szabályait,
- az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait,
- az ellenőrző, mérő és felderítést segítő műszerek és eszközök működési sajátosságait,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések működési elvét,
- a gépek és berendezések alkalmazása során előforduló veszélyforrások elleni védekezés módszereit,
- a gépek és berendezések alkalmazásakor bekövetkező, a megmunkált anyagokban keletkező feszültségeket és mozgási mechanizmusokat,
- a gépjárművek különböző típusainak alkalmazási lehetőségeit,
- a katasztrófavédelmi és tűzoltó-technikai berendezések bevetésének műszaki feltételeit,
- a gépjárművek egyes szerkezeti elemeinek működését és feladatait,
- a gépjárművekre vonatkozó kezelési szabályokat, a szabályok és a szerkezeti felépítés közti összefüggéseket,
- a gép, berendezés, illetve a jármű rendszerszintű működését,
- a karbantartás szükségességét és annak lépéseit,
- a járművek, gépek és berendezések szakmai dokumentációját,
- az URH-rádiók működési sajátosságait,
- a hírforgalmazás szabályait, a mobil rádióállomás kezelőjének általános és különleges kötelmeit,
- a hírháló fogalmát, alkalmazási lehetőségét,
- a közlemények nyilvántartásának szabályait,
- az üzemi és tartalékcsatorna igénybevételének lehetőségeit, a hívónév, hívószám fogalmát, értelmezését,
- a hő, füst, lángérzékelők működését,
- a tűzérzékelők egyes típusainak alkalmazási sajátosságait,
- a tűzjelző központok fajtáit, azok működését, a beérkezett információk feldolgozásának lehetőségét,
- a vízzel, habbal, gázzal oltó berendezések általános felépítését és működését,
- a tűzoltótechnika kezelő alaptanfolyamhoz kötött gép, berendezés vagy gépjármű szerkezeti felépítését és működését,
- a tűzoltótechnika kezelő tanfolyam tárgyát képező tűzoltótechnika kezelő alaptanfolyamhoz kötött gép, berendezés vagy gépjármű üzemeltetésének és készenlétbe helyezésének lépéseit,
- az üzemeltetés és a készenlétbe helyezés munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásait.
c) Alkalmazás szinten tudják a képzésben résztvevők:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- az égés megszüntetésének módjait,
- a víz, oltóhabok, oltóporok, oltógázok alkalmazási lehetőségeit,
- táplálási módozatok gyakorlati alkalmazását,
- szívótömlő alkalmazását felszívásra,
- alkalmazandó vízsugarak számának meghatározását,
- vízsugár képzését hagyományos sugárcsövekkel,
- vízsugár képzését modern sugárcsövekkel,
- víz-, hab- és porágyúk alkalmazási területeit,
- szivattyú nyomásigényének meghatározását,
- nyomásveszteség meghatározását magasság függvényében,
- működést tűzcsapról,
- gépjárműfecskendő tartályából történő működést,
- oltóanyag utánpótlását távolsági vízszállítással,
- különleges tűzoltó gépjárművek igénybevételét oltóanyag-ellátás szempontjából,
- impulzus tűzoltás alkalmazását,
- vízfogyasztás csökkentésének lehetőségeit,
- könnyűipari létesítményekben keletkezett tüzek felderítését, oltását,
- fafeldolgozó üzemek, fatelepek tüzeinek oltását,
- élelmiszer-ipari objektumok tüzeinek oltását,
- a tűzoltást műanyagok gyártása területén,
- gyógyszeriparban keletkezett tüzek felderítését és oltását,
- a műtrágya- és a növényvédelmi vegyszergyártás során keletkezett tüzek oltását,
- a gumigyártás során keletkezett tüzek oltását,
- kőolaj-feldolgozás során keletkezett tüzek oltását,
- tartálytüzek jellemzőit, tűzoltás előkészítését és végrehajtását,
- hordóstárolók tüzeinek oltását,
- gázfogadók, -töltők és -tárolók tüzeinek oltását,
- tűzoltást gázpalackok jelenlétében,
- villamos energiát előállító erőművek, energiaátviteli és egyéb elektromos berendezések tüzeinek oltását,
- a közúti közlekedés tüzeinél az oltás általános elveit és speciális feladatait,
- a vasúti közlekedés tüzeinél az oltás általános elveit és speciális feladatait,
- gázüzemű járművek oltásának jellegzetességeit,
- a veszélyes anyagok hatását a beavatkozásra,
- az oltóanyag megválasztásának jelentőségét,
- az életmentés végrehajtásának lehetőségeit, módjait különböző típusú létesítményekben,
- a beavatkozás általános szabályait épületbaleseteknél,
- a beavatkozást kötöttpályás járművek (vonat, villamos, metró) baleseteinél,
- a beavatkozások alapvető biztonsági szabályait.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a tűzesethez kapcsolódó adatok gyűjtését,
- a tűzesemény helyszínével kapcsolatos adatok elemzését,
- személyekkel kapcsolatos halaszthatatlan adatgyűjtés végrehajtását,
- a tűzesethez kapcsolódó bűncselekmény gyanúja esetén végrehajtandó feladatokat,
- a tűzeset bűncselekményre utaló körülményeit,
- a tűzesethez kapcsolódó adatszolgáltatás feladatait.
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a veszélyhelyzet kezelés elveit és módszereit,
- az alkalmazott katasztrófa elleni védelem feladatait,
- a tűzoltóság ár- és belvízvédelmi tevékenységét,
- a tűzoltóság tevékenységét nukleáris és vegyi katasztrófa bekövetkezése esetén,
- a mentesítés feladatait és a mentesítő eszközök kezelését,
- a ruházat, felszerelés, technika, felület és terület mentesítésének (fertőtlenítésének) végrehajtását.
Műszaki ismeretekből:
- a tennivalókat baleset esetén,
- az egyéni védőeszközök, mentő- és mászóeszközök, gépek, gépjárművek időszakos munkavédelmi ellenőrzésének rendszerét,
- szolgálati baleseti jegyzőkönyv kitöltését,
- az elektrotechnika témakörében feladatok megoldási elveit,
- az alkalmazott irányítástechnikai megoldásokat, a tűzoltó-technikai berendezésekben,
- az ideális és valóságos folyadékok áramlásával kapcsolatos törvényeket,
- a hidromechanikai tételeket és törvényszerűségeket a műszaki problémák megértéséhez,
- a termodinamika törvényszerűségeit a felmerült műszaki problémák megértésében,
- a belső égésű motorok szerkezeti egységeinek sajátosságait alapvető hibaelhárítási és karbantartási feladatok elvégzése céljából,
- a gépjárművek főbb rendszereinek felépítési és működési sajátosságait az alapvető hibaelhárítási és karbantartási feladatok elvégzése céljából,
- a fontosabb fémek alkalmazási lehetőségeit,
- a műanyagok alkalmazhatóságát,
- a kenőanyagok és tömítőanyagok felhasználását,
- villamos vezeték, ellenállás és szigetelőanyagok alkalmazhatóságát,
- a tanult anyagfajták gépszerkezetben való összeépítését és a helyettesítési lehetőségeket,
- a fékek működésének hatásmechanizmusát,
- a csapágyak működésének hatásmechanizmusát,
- a használatos szivattyú típusok üzemeltetési és beépítési jellemzőit,
- az alapvető hibaelhárítási és karbantartási feladatok elvégzése céljából a hidrosztatikus rendszer elemeinek technikai sajátosságait,
- a pneumatikus levegő előkészítő egységek, energiaátalakítók és irányító elemek technikai jellegzetességeit az alapvető karbantartási és hibaelhárítási feladatok végzéséhez,
- a hidrodinamikus hajtások működési hiba felismerési és karbantartási feladatait,
- a hidrosztatikus és hidrodinamikus hajtások összeépítésének rendszertechnikai sajátosságait,
- a különböző táplálási módok figyelembevételével, a műszaki jellemzők alapján a szívóoldal összeszerelését,
- a víz, hab és porsugár képzés követelményeinek figyelembevételével és a műszaki jellemzők alapján a nyomóoldal összeszerelését,
- a szívó és nyomóoldali felszerelések karbantartási és ellenőrzési feladatainak végrehajtását,
- a mentő- és mászóeszközök ellenőrzési és karbantartási előírásait,
- a habképzőanyag bekeverő rendszerek beépítési jellegzetességeit,
- a tűzoltóságok és katasztrófavédelmi szervek által alkalmazott védőeszközök használatára vonatkozó előírásokat,
- ellenőrző, mérő és felderítést segítő műszerek és eszközök felhasználási lehetőségeit,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések üzembe helyezését, üzemeltetését, üzemen kívül helyezését és a szakszerű kezelést,
- a gépek ellenőrzését, karbantartását, állagmegóvását, a szükséges szerkezeti részek beállításait, alkatrészcserét,
- a biztonságos üzemeléshez elengedhetetlen alkalmazási technikai és munkavédelmi előírásokat,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi járművek kezelésének szabályait,
- a járművek kezelőszerveinek elnevezését, helyét és feladatait,
- a járművek karbantartási utasításában leírtakat,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi járművek üzemeltetésének általános és speciális munkavédelmi szabályait,
- a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait,
- a vészüzemre történő átállás végrehajtásának módját,
- a beépített tűzvédelmi berendezések jelzéseinek felhasználását a beavatkozások során,
- a tűzoltótechnika kezelő tanfolyam tárgyát képező gépre, berendezésre vagy gépjárműre vonatkozóan a felhasználás taktikai elveit.
d) Jártasság szinten tudják a képzésben résztvevők:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a tűzoltás előkészítését és az előkészítés módozatának meghatározását,
- a felderítés végrehajtását,
- a visszajelzések végrehajtását,
- az életmentés végrehajtását,
- az ön-, és mások mentésének gyakorlati elemeit,
- a tűzoltás irányításának módjait,
- tűzoltás irányítását alapirányítási móddal,
- a tűzoltás-vezetés átadás-átvételének végrehajtását,
- a tűzoltásvezető jogait és kötelességeit,
- a szakaszparancsnok, rajparancsnok és a mentési csoportparancsnok feladatait,
- a tűzoltójármű-vezető, a sugárvezető, a híradós kötelességeit,
- pincetüzek felderítését, oltását,
- lakóterek tüzeinek felderítését, oltását,
- padlás- és tetőtüzek felderítését és oltását,
- középmagas- és magas épületekben keletkezett tüzek felderítését, oltását,
- oktatási intézményekben a felderítést, mentést és tűzoltást,
- egészségügyi intézményekben a felderítést, mentést és tűzoltást,
- művelődési intézményekben keletkezett tüzek felderítését, a mentést és tűzoltást,
- raktártüzek felderítését, oltását,
- az alá- és kitámasztásokat, dúcolásokat,
- beavatkozást közúti közlekedési baleseteknél,
- mentést személy- és teherszállító gépjárművekből.
Műszaki ismeretekből:
- az elektrotechnika témakörében feladatok megoldását,
- a folyadékok mechanikája témakörében feladatok megoldását,
- a termodinamika témakörében feladatok megoldását,
- a szűrőbetétes gázvédő eszközök és a sűrítettlevegős légzésvédő készülékek készenlétbe helyezését,
- a légzésvédő eszközben a munkavégzést, az ellenőrzési és karbantartási feladatok végrehajtását,
- a bevetési, a hő és vegyi anyagok ellen védőruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását,
- az egyéb védőeszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását,
- az URH-rádiók és a hírközpont egységeinek üzembe helyezését, közlemények adását, vételét, továbbítását, nyugtázását,
- a vészüzemre történő átállás végrehajtását,
- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését, ellenőrzését,
- az alkalmazott gépek és berendezések alkalmazási lehetőségei alapján a felhasználási és a karbantartási műveletek irányítását,
- a tűzoltó és katasztrófavédelmi gépjárművek alkalmazási lehetőségei alapján a felhasználás irányítását,
- a tűzoltótechnika kezelői tanfolyam tárgyát képező gép, berendezés vagy gépjármű készenlétbe helyezésének, kezelésének, és karbantartásának egyes lépéseit, munkaműveleteit.
5. A szakmai vizsga és annak részei alól felmentés nem adható.
6. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében a szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
13. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KATASZTRÓFAVÉDELMI ELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 03
2. A szakképesítés megnevezése: Katasztrófavédelmi előadó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Egyéb védelmi szolgáltatások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a polgári szerveknél - jogszabály alapján kiemelt szervek kivételével - katasztrófavédelmi, polgári védelmi szakfeladatok ellátását jelenti.
A katasztrófavédelmi előadó a közigazgatásban, a jogszabályban meghatározott kiemelt polgári szerveknél, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél a szakterületnek megfelelő katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatokat beosztott munkatársként végzi. Feladatkörében előkészíti a katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervek szakmai anyagait, tervezi és szervezi a békeidőszaki és minősített időszaki polgári védelmi feladatokat. Elkészíti, és naprakészen tartja a katasztrófavédelmi, polgári védelmi terveket, közreműködik a munkavállalók, a polgári védelmi szakalegységek, illetve a lakosság polgári védelmi tájékoztatásában, felkészítésében.
A polgári védelmi feladatok végrehajtása során koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét. Javaslatot dolgoz ki, és közreműködik a polgári védelmi szervezetek megalakítására és logisztikai biztosítására.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
54 8919 03
Katasztrófavédelmi főelőadó
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A munkáltató szerv katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatainak szervezése és végzése, a polgári védelmi tervek szakmai anyagainak előkészítése, a tervek összeállítása és naprakészen tartása, a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtásában együttműködő szervezetekkel szakmai kapcsolattartás.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes értelmezni:
- az államigazgatási eljárás általános szabályait,
- a katasztrófa- és polgári védelmi törvényt és a kapcsolódó jogszabályok, szabályozókat,
- a katasztrófa- és polgári védelem nemzetközi egyezményeit, ajánlásait, egyezségokmányait;
legyen képes jellemezni:
- a Magyar Köztársaság államszervezetét;
legyen képes elvégezni:
- a munkáltató katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatainak szervezését, polgári védelmi szakalegységek irányítását,
- a munkáltató katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervei szakmai anyagainak előkészítését, a tervek összeállítását és naprakészen tartását,
- szakmai kapcsolat tartását a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok végrehajtásában együttműködő szervezetekkel.
2. A polgári védelmi szakalegységek és a munkavállalók felkészítésében, a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésében, tájékoztatásában való közreműködés. A mentés mentesítés munkálataival összefüggő dokumentációk elkészítése, eszközeinek kiválasztása, előkészítése, ellenőrzése, az anyag és eszközkészletek szabályos kezelése, nyilvántartása, az eszközök, felszerelések műszaki állapotának ellenőrzése, karbantartása.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes értelmezni:
- a védelmi felkészítés, országmozgósítás lényegét,
- a gazdaságmozgósítás rendszerét,
- a minősített időszakokat és azok jellemzőit,
- a polgári védelem riasztási, értesítési és tájékoztatási rendszerét,
- a polgári védelmi felkészítés rendszerét,
- a prevenciós időszak lakosság felkészítési rendszerét, módjait,
- a polgári védelmi szervezeteket, azok feladatait, felszereléseit és alkalmazási elveit,
- a lakosság és az anyagi javak védelmének feladatait,
- a műszaki védelem alapfogalmait, elveit és a műszaki helyzetértékelést,
- a közegészség- és járványügy, valamint az állat- és növényvédelem alapjait;
legyen képes elvégezni:
- a lakosság polgári védelmi felkészítésében, tájékoztatásában a közreműködési feladatokat,
- a polgári védelmi szakalegységek és a munkavállalók felkészítésében való közreműködési feladatokat,
- a mentés-mentesítés munkálataival összefüggő dokumentációk elkészítésének feladatait,
- a mentés-mentesítés eszközeinek kiválasztását, előkészítését, ellenőrzését,
- az anyag- és eszközkészletek szabályos kezelését, nyilvántartását,
- az eszközök, felszerelések műszaki állapotának ellenőrzését, karbantartását,
- a radiológiai, biológiai és vegyi feladatokat, eszközöket és módszereket.
3. A katasztrófa elleni védekezés keretében végrehajtandó veszélyhelyzet-kezelési feladatok ellátása, veszélyes anyagok és technológiák elemzése, külső, belső védelmi tervek elkészítésében való közreműködés.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes értelmezni:
- a nemzeti katasztrófavédelem alapjait, a katasztrófaesemények jellemzőit,
- a társszervekkel és az önkormányzatokkal való együttműködés tartalmát,
- a katasztrófavédelmi hatósági feladatokat,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- a mentésben való részvétel szabályait;
legyen képes elemezni:
- a veszélyhelyzeteket és a veszélyhelyzet-kezelés elveit,
- a veszélyes anyagokat és veszélyes technológiákat,
- az egyes ágazatok, valamint a gazdálkodó szervek katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatait.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése.
- A képzésen való kötelező részvétel.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsgarész:
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása, amely tesztkérdések módszerével a szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) átfogó ismeretét ellenőrzi.
Tantárgyak:
Katasztrófavédelmi ismeretek.
Polgári védelem.
Időtartam: 60 perc.
Gyakorlati vizsgarész:
A belügyminiszteri rendeletben kijelölt szakmai vizsgát szervező intézmény által a szakmai (feladatcsoportok) vizsga tantárgyak köréből meghatározott szakmai feladat megoldása.
Tantárgyak:
Katasztrófavédelmi ismeretek.
Polgári védelem.
Időtartam: 180 perc.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amely az alábbi feladatcsoportok követelményei alapján (tantárgyakból) kerül összeállításra.
Tantárgyak:
Katasztrófavédelmi ismeretek.
Polgári védelem.
A szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetők be.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeret szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveit,
- a katasztrófavédelemben együttműködőket,
- a veszélyhelyzet-elemzés, kockázatbecslés, hatásvizsgálat elveit,
- a katasztrófákat és azok jellemzőit,
- a nemzeti katasztrófavédelem alapjait,
- a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségét,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- a veszélyes anyagok jellemzőit és jelöléseit,
- a veszélyes anyagok kezelésének és megsemmisítésének szabályait,
- a katasztrófa- és a polgári védelem híradó és informatikai rendszerét,
- a katasztrófavédelmi szervek riasztásának, készenlétbe helyezésének elveit, feladatait,
- veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszerét,
- az ipari balesetek országhatárokon átterjedő hatásai elleni védekezés rendszerét,
- a veszélyes technológiák főbb sajátosságait,
- a kommunikáció elveit, feladatait,
- a veszélyhelyzeti kommunikáció elveit, feladatait,
- a veszélyhelyzetekre történő felkészítés rendjét, feladatait, módszereit,
- a katasztrófákat és azok jellemzőit,
- a belső és külső védelmi terv készítésének rendjét és feladatait,
- a biztonsági elemzés és jelentés készítésének rendjét, feladatait,
- a létesítés és használat szabályait a katasztrófa elleni védelem rendszerében,
- a veszélyhelyzet kezelés elveit és módszereit,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hatósági feladatokat,
- a települések besorolásának szabályait, rendjét, feladatait,
- a katasztrófavédelmi tervek elkészítésének elveit,
- a híradó és informatikai eszközök jellemzőit.
Polgári védelemből:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás lényegét, rendszerét és feladatait,
- a kitelepítés-befogadás elveit, feladatait, szervezeteit,
- a gazdaságmozgósítás rendszerét és főbb területeit,
- a minősített időszakokat és azok tartalmát,
- a háborúk és konfliktusok jellemzőit, a katonai védelem általános elveit,
- a belső fegyveres konfliktusok előfordulási lehetőségeit, hatásait,
- az egyéni védelem eszközeit, használatuk és karbantartásuk szabályait,
- a műszaki mentés eszközeit, módszereit,
- a közegészségügy és járványvédelem, az állat- és növényvédelem alapjait, polgári védelmi feladatait, szervezetét,
- a polgári védelem riasztási, értesítési és tájékoztatási rendszerét,
- a polgári védelmi felkészítés rendszerét,
- a polgári védelmi tervezés rendszerét és feladatait,
- a polgári védelmi szervezeteket, azok alkalmazási elveit,
- a lakossági és anyagi javak védelmének elveit, feladatait,
- a műszaki védelem rendszerét, elveit, feladatait, eszközeit és módszereit,
- az életvédelmi létesítményeket,
- a közegészség- és járványügy elveit, feladatait,
- az állat- és növényvédelem alapjait,
- az egészségügyi szervezetek polgári védelmi feladatait, felszereléseit,
- a polgári védelmi szervezetek tevékenységének szervezésével, irányításával kapcsolatos feladatokat,
- a lakosság és az anyagi javak védelmének elveit, feladatait,
- a radiológiai, biológiai és vegyi védelem rendszerét,
- a radiológiai, biológiai és vegyi védelem elveit, feladatait,
- a radiológiai, biológiai és vegyi felderítés elveit, rendszerét, feladatait,
- a radiológiai, biológiai és vegyi mentesítés fogalmát, csoportosítási lehetőségeit,
- a radiológiai, biológiai és vegyi mentesítés elveit, feladatait, módszereit,
- a fertőtlenítés elveit, feladatait, módszereit,
- a mentesítés, fertőtlenítés eszközeit,
- a műszaki felderítés elveit, rendszerét, feladatait,
- az akadályelhárítás elveit, rendszerét, feladatait,
- a műszaki mentőeszközöket, felszereléseket, berendezéseket,
- a romok alóli mentés elveit, rendszerét, feladatait,
- az ideiglenes helyreállítás elveit, rendszerét, területeit, feladatait,
- a műszaki védelem rendszerét, elveit, feladatait, eszközeit és módszereit,
- az életvédelmi létesítményeket,
- a kitelepítés-befogadás elveit, feladatait, szervezeteit,
- a radiológiai, dozimetriai alapfogalmakat,
- a meteorológiai figyelés, felderítés alapelveit, fogalmait, feladatait, eszközeit,
- a sugárvédelem elveit, feladatait, eszközeit,
- a sugárhelyzet értékelés elveit, feladatait,
- a vegyi helyzet értékelés elveit, feladatait,
- a radiológiai, biológiai és vegyi szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait,
- a műszaki helyzetértékelés módjait, feladatait,
- a műszaki mentő és kárfelszámoló szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait,
- az életvédelem elveit, feladatait, területeit,
- az óvóhelyek rendeltetését, felosztását,
- a szükség-életvédelmi létesítmények kiépítésének elveit, feladatait, lehetőségeit,
- a kettős rendeltetésű életvédelmi létesítmények jelentőségét a lakosságvédelemben,
- az anyagi javak fogalmát, felosztási lehetőségeit,
- a kulturális javak védelmének elveit, feladatait,
- a létfenntartási anyagi javak védelmének elveit, feladatait,
- az egészségügyi ellátás elveit, rendszerét,
- az egészségügyi szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait.
b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a katasztrófa elleni védelem elveit, területeit, feladatait,
- a mentésben való részvétel szabályait,
- a katasztrófavédelmi tervezés rendszerét, feladatait,
- a társszervekkel való az együttműködés általános elveit és területeit,
- az együttműködő szerveket, szervezeteket és azok feladatait,
- a veszélyelemzés, kockázatbecslés, hatásvizsgálat elveit és módszereit.
Polgári védelemből:
- a minősített időszakok polgári védelmi feladatait,
- a munkahelyi polgári védelmi tervezés feladatait.
c) Jártasság szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a híradó és informatikai eszközök kezelését;
Polgári védelemből:
- az egyéni védőeszközök használatát, karbantartását,
- a felderítő és mentesítő eszközök használatát, karbantartását.
d) Alkalmazás szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Polgári védelemből:
- a munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozását, megalakítását, felkészítését és alkalmazását,
- a polgári védelmi szervezetek tevékenységét, feladatait,
- a lakossági- és anyagi javak védelmének feladatait,
- a mentő-, mentesítő tevékenység műszaki biztosítását,
- gyakorlatok előkészítését és végrehajtását.
4. A szakmai vizsga és annak részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
14. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8919 03
2. A szakképesítés megnevezése: Katasztrófavédelmi főelőadó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Egyéb védelmi szolgáltatások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a védelmi közigazgatásban, fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, polgári szerveknél katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok önálló végzése, a beosztott katasztrófavédelmi, polgári védelmi munkatársak tevékenységének, továbbá az alárendelt szervek katasztrófavédelmi, polgári védelmi tevékenységének irányítása, ágazati felügyeleti jogkörbe tartozó szervek védelmi tevékenységének felügyelete, a jogszabályban meghatározott katasztrófavédelmi és polgári védelmi információk gyűjtése, kezelése.
Idetartozik még az előírt katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervek, tervrendszerek, szakmai anyagok elkészítése, naprakészen tartása, a közigazgatási vezetők, illetve a munkáltatók vezetői részére adatok gyűjtése, intézkedések elemzése, a meghatározott jelentések előkészítése, a polgári védelmi feladatok végrehajtásában együttműködő szervezetek feladatainak koordinálása, a polgári védelmi szervezetek megalakítására javaslat kidolgozása, a szervezetek alkalmazásának irányításában történő közreműködés. Feladat a közigazgatásban dolgozók, a rendvédelmi, polgári szervek kijelölt állománya, valamint az érintett lakosság felkészítésének tervezése, a végrehajtás koordinálása, szakvélemények, szakmai döntések előkészítése.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
52 8919 03
Katasztrófavédelmi előadó
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A munkáltató szerv katasztrófavédelmi, polgári védelmi tevékenységének irányítása, szervezése, az alárendelt szervek védelmi tevékenységének és beosztott munkatársai tevékenységének irányítása, felügyelete és ellenőrzése.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni és jellemezni:
- a nemzeti katasztrófavédelem alapjait, a Magyar Köztársaság biztonsági és védelmi rendszerét,
- katasztrófaesemények csoportosítását, jellemzőit, kezelésük hazánkban alkalmazott módszereit,
- a veszélyességi jelöléseket,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- az ágazatok katasztrófavédelmi feladatait és szervezetét,
- a katasztrófavédelemben együttműködő szerveket, az együttműködés általános elveit és területeit,
- a katasztrófavédelem hatósági feladatait,
- a veszélyhelyzet-elemzés, kockázatbecslés, hatásvizsgálat elveit és módszereit,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendszerét,
- a mentésben való részvétel szabályait,
- a katasztrófa- és a polgári védelem információszolgáltatási és -kezelési rendszerét,
- a katasztrófavédelmi szervek riasztásának, készenlétbe helyezésének elveit, feladatait,
- a katasztrófavédelmi és a polgári védelmi feladatok ellátása során jelentkező együttműködési tevékenységet;
legyen képes elemezni és értékelni:
- a veszélyes anyagok és veszélyes technológiák főbb sajátosságait,
- a veszélyhelyzet-kezelés elveit és módszereit.
2. A katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervek elkészítése, tervrendszerek kezelése, naprakészen tartása, a polgári védelmi szervezetek megalakítása, a dolgozók és az érintett lakosság katasztrófavédelmi, polgári védelmi felkészítése és tájékoztatása.
E tevékenység végrehajtásához
legyen képes felismerni és jellemezni:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás lényegét, rendszerét és feladatait,
- a gazdaságmozgósítás rendszerét és főbb területeit,
- a polgári védelem riasztási, értesítési és tájékoztatási rendszerét,
- a polgári védelmi felkészítés rendszerét,
- a lakosságfelkészítés rendszerét, módjait,
- a polgári védelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- az ágazatok polgári védelmi feladatait és szervezetét,
- a polgári védelmi szervezeteket, azok alkalmazási elveit,
- a radiológiai, biológiai és vegyi védelem rendszerét, elveit, feladatait és eszközeit,
- az egyéni védelem eszközeit, használatuk és karbantartásuk szabályait,
- a műszaki védelem rendszerét, elveit, feladatait, eszközeit és módszereit,
- a műszaki mentés eszközeit, módszereit,
- az életvédelmi létesítmények típusait,
- a kitelepítés-befogadás elveit, feladatait, szervezeteit,
- a közegészség- és járványügy, az állat- és növényvédelem feladatait,
- a minősített időszakokat és azok tartalmát,
- a lakossági és anyagi javak védelmének feladatait;
legyen képes rendszerezni:
- a polgári védelmi tervezés feladatait;
legyen képes kidolgozni és végezni:
- a polgári védelmi szervezetek tevékenységének szervezésével, irányításával kapcsolatos feladatokat,
- a mentő-, mentesítő tevékenység mindenoldalú biztosítási feladatait.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése.
- A képzésben való kötelező részvétel.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsgarész:
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása, amely tesztkérdések formájában a szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) ismeretét ellenőrzi.
Tantárgy:
Katasztrófa elleni védelem.
Polgári védelmi ismeretek.
Időtartam: 60 perc.
Gyakorlati vizsgarész:
A belügyminiszteri rendeletben kijelölt szakmai vizsgát szervező intézmény által a szakmai vizsga tantárgyak (feladatcsoportok) köréből meghatározott feladat elméleti és gyakorlati megközelítésű komplex megoldása.
Tantárgy:
Katasztrófa elleni védelem.
Polgári védelmi ismeretek.
Időtartam: 180 perc.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amely az alábbi feladatcsoportokból (tantárgyakból) kerül összeállításra.
Tantárgyak:
Katasztrófa elleni védelem.
Polgári védelmi ismeretek.
A szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetők be.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeret szinten tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófa elleni védelemből:
- az együttműködés általános elveit és területeit,
- a veszélyelemzés, kockázatbecslés, hatásvizsgálat elveit és módszereit,
- a kommunikáció elveit, feladatait,
- a veszélyhelyzeti kommunikáció elveit, feladatait,
- a tájékoztatási tevékenység elveit, feladatait,
- az oktatás, képzés, felkészítés rendjét, feladatait, módszereit,
- a gyakorlatok szervezésének és végrehajtásának elveit, feladatait,
- a nemzetközi együttműködés és tájékoztatás elveit, feladatait,
- a tudományos munka, kutatás és fejlesztés elveit,
- a Magyar Köztársaság biztonsági és védelmi rendszerét,
- a katasztrófákat és azok jellemzőit.
Polgári védelmi ismeretekből:
- a védelmi felkészítés és országmozgósítás lényegét, rendszerét és feladatait,
- a gazdaságmozgósítás rendszerét és főbb területeit,
- a minősített időszakokat és azok tartalmát,
- a polgári védelem fogalmát, lényegét, általános feladatait,
- a polgári védelmi kötelezettség és szolgálat tartalmát,
- a polgári védelem irányítási rendszerét,
- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és megalakításának szabályait,
- az ágazatok polgári védelmi feladatait,
- a háborúk és konfliktusok jellemzőit, a katonai védelem általános elveit,
- a belső fegyveres konfliktusok előfordulási lehetőségeit, hatásait,
- az egyéni védelem eszközeit, használatuk és karbantartásuk szabályait,
- a műszaki mentés eszközeit, módszereit,
- a közegészség- és járványügy, az állat- és növényvédelem alapjait, polgári védelmi feladatait, szervezetét,
- a radiológiai, dozimetriai alapfogalmakat,
- a meteorológiai figyelés, felderítés alapelveit, fogalmait, feladatait, eszközeit,
- a sugárvédelem elveit, feladatait, eszközeit,
- a sugárhelyzet értékelés elveit, feladatait,
- a vegyi helyzet értékelés elveit, feladatait,
- a radiológiai, biológiai és vegyi szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait,
- a műszaki helyzetértékelés módjait, feladatait,
- a műszaki mentő és kárfelszámoló szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait,
- az életvédelem elveit, feladatait, területeit,
- az életvédelmi létesítmények rendeltetését, felosztását,
- az anyagi javak fogalmát, felosztási lehetőségeit,
- a kulturális javak védelmének elveit, feladatait,
- a létfenntartási anyagi javak védelmének elveit, feladatait,
- az egészségügyi ellátás elveit, rendszerét,
- az egészségügyi szervezeteket és azok alkalmazásának elveit, feladatait.
b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófa elleni védelemből:
- az együttműködő szervek, szervezetek feladatait, tevékenységét,
- a katasztrófavédelmi és polgári védelmi tervezés rendszerét, feladatait,
- a belső és külső védelmi terv készítésének rendjét és feladatait,
- a biztonsági jelentés készítésének rendjét, feladatait,
- a katasztrófa elleni védelem szankcionálási rendszerét,
- a létesítés és használat szabályait a katasztrófa elleni védelem rendszerében,
- a katasztrófavédelmi felkészítés elveit, feladatait,
- a gyakorlatok szervezését és levezetését,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést,
- az ipari balesetek országhatáron átterjedő hatásai elleni védekezést,
- a veszélyes anyagok kezelésének és megsemmisítésének szabályait,
- a veszélyes anyagok és veszélyes technológiák főbb sajátosságait, a veszélyességi jelöléseket,
- a nemzeti katasztrófavédelem alapjait,
- a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségét,
- a települések besorolásának sorolási és védelmi szabályait,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- az ágazatok katasztrófavédelmi feladatait és szervezetét,
- a katasztrófa elleni védelem elveit, területeit, feladatait,
- a mentésben való részvétel szabályait,
- a katasztrófa- és a polgári védelem híradó rendszerét,
- a katasztrófa- és a polgári védelem információszolgáltatási és -kezelési rendszerét,
- a katasztrófavédelmi szervek riasztásának, készenlétbe helyezésének elveit, feladatait.
Polgári védelmi ismeretekből:
- a minősített időszakok feladatait,
- a háborúk és konfliktusok polgári védelmi feladatait,
- a katasztrófák bekövetkezésének lehetőségeit háborúk, konfliktusok esetén,
- a polgári védelem riasztási, értesítési és tájékoztatási rendszerét,
- a polgári védelem szervezeti rendszerét,
- az életvédelmi létesítmények készenlétbe helyezési, üzemeltetési, karbantartási feladatait,
- az egyéni és kollektív védelem elveit, feladatait,
- az ágazatok polgári védelmi feladatait,
- a polgári védelmi szervezeteket, azok alkalmazási elveit,
- az anyagi javak védelmének elveit, feladatait,
- az rbv. védelem elveit, feladatait,
- az rbv. felderítés elveit, rendszerét, feladatait,
- az rbv. mentesítés elveit, feladatait, módszereit,
- a fertőtlenítés elveit, feladatait, módszereit,
- a műszaki felderítés elveit, rendszerét, feladatait,
- az akadályelhárítás elveit, rendszerét, feladatait,
- a romok alóli mentés elveit, rendszerét, feladatait,
- az ideiglenes helyreállítás elveit, rendszerét, területeit, feladatait,
- a műszaki védelem elveit, feladatait, eszközeit és módszereit.
c) Alkalmazás szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Katasztrófa elleni védelemből:
- a veszélyhelyzet kezelés elveit és módszereit,
- a katasztrófa- és polgári védelmi hatósági, szakhatósági feladatokat,
- a munkáltató polgári védelmi szervezetének felkészítését,
- a katasztrófa- és polgári védelmi tervek elkészítését,
- a belső- és külső védelmi tervek elkészítését,
- a biztonsági jelentés összeállítását,
- a települések besorolásának szabályait, rendjét, feladatait,
- a híradó és informatikai eszközök kezelését.
Polgári védelmi ismeretekből:
- a polgári védelmi szervezetek létrehozását, megalakítását,
- a polgári védelmi szervezetek tevékenysége szervezésének, irányításának feladatait,
- a lakossági és anyagi javak védelmének feladatait,
- a mentő-, mentesítő tevékenység műszaki biztosítását.
d) Jártasság szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Polgári védelmi ismeretekből:
- az egyéni védelem eszközeinek használatát,
- az rbv. védelem eszközeinek használatát,
- a mentesítés, fertőtlenítés eszközeinek használatát,
- a műszaki mentőeszközök, felszerelések, berendezések alkalmazását.
4. A szakmai vizsga és a vizsga részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. Egyéb tudnivalók
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
15. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECHNIKAI KARBANTARTÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 7819 01
2. A szakképesítés megnevezése: Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5351
Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
a) A kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó olyan gyakorlati és elméleti képzettséggel rendelkező szakember, aki a kéményseprő-ipari közszolgáltatási feladatok - az ingatlantulajdonosok (használók) (a továbbiakban együtt: tulajdonosok) és önkormányzatok igényeit kielégítő - megoldására alkalmas. Az élet- és vagyonbiztonság óvására, továbbá a környezetvédelmi (levegőtisztaság-védelmi) és energiamegtakarítási szempontokra figyelemmel, képes a követelmények és célok rögzítése után önállóan közszolgáltatói feladatainak ellátására.
Ennek során szakmai tudásával, viselkedésével, magatartásával képes megfelelő kapcsolat kialakítására az ingatlantulajdonosokkal, az önkormányzatok, hatóságok, más szolgáltatók képviselőivel.
b) Munkaterülete kiterjed:
- épületek, építmények, ipari létesítmények égéstermék-elvezető berendezéseinek, kéményeinek rendszeres ellenőrzésére, tisztítására,
- az égéstermék-elvezető berendezések, kémények létesítésére, fenntartására vonatkozó jogi és műszaki szabályozás előírásainak érvényesítésére,
- tüzelőberendezések műszaki felülvizsgálatára, karbantartására, tisztítására,
- környezetvédelmi (levegőtisztaság-védelmi), energiamegtakarítási szaktanácsadásra,
- tüzeléstechnikai és levegővédelmi emissziós mérések végzésére,
- szellőztető rendszerek ellenőrzésére, tisztítására, beszabályozására.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok
- Tüzelőberendezések tűztér-oldali tisztítása.
- Füstcsövek, füstcsatornák ellenőrzése és tisztítása.
- Égéstermék-elvezető berendezések, kémények szabványossági felülvizsgálata, ellenőrzése.
- Égéstermék-elvezető berendezések, kémények tömörségének ellenőrzése.
- Égéstermék-elvezető berendezések, kémények tisztítása.
- Szakvélemények készítése tüzelőberendezésekről, égéstermék-elvezető berendezésekről, kéményekről.
- Tüzeléstechnikai hatásfok meghatározása méréssel.
- Tüzelésből származó légszennyező anyagok emissziójának meghatározása méréssel.
- Szellőztető rendszerek tisztítása, működésének ellenőrzése.
- Építésengedélyezési tervek égéstermék-elvezető berendezéseinek szakvéleményezése.
- Tüzeléstechnikai és emissziós mérések jegyzőkönyveinek készítése.
2. Követelmények
2.1. Szakmai gyakorlat területén
Ismerje:
- a háztartási tüzelő- és melegvíz-termelő berendezéseket,
- a kommunális és ipari tüzelőberendezéseket,
- a fűtési rendszereket és annak szerkezeti elemeit,
- a tüzelőberendezések felépítését, szerkezetét és működését,
- a szilárd-, olaj- és gáztüzelő berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályokat,
- az egyhéjú kerámia anyagú égéstermék-elvezető berendezések építési szabályait, anyagait,
- a szilikát anyagú égéstermék-elvezető rendszerek építési szabályait, anyagait,
- a fémből készült égéstermék-elvezető berendezések építési szabályait, anyagait,
- a szellőztető rendszereket és azok szerkezeti elemeit,
- a fémipari technológiákat, a lemezmegmunkálás szabályait,
- a szakmai munkaterületre jellemző veszélyforrásokat, azok elhárítási lehetőségeit,
- a munkabalesetek esetén szükséges teendőket, az elsősegélynyújtás szabályait,
- a tűzoltás módjait, a tűzoltó berendezéseket és oltóanyagokat.
Legyen jártas:
- a kéményseprő-ipari és tüzeléstechnikai szerszámok kiválasztásában, használatában,
- a tüzeléstechnikai és emissziós mérések végzésében,
- a munka elvégzéséhez szükséges műveleti sorrend meghatározásában,
- az égéstermék-elvezető berendezések, kémények állagromlásának megítélésében,
- az égéstermék-elvezető berendezések tartozékainak állapotmegítélésében,
- a tüzelőberendezések állapotának és működésének megítélésében,
- az alkalmazott építőipari és fémipari anyagok kiválasztásában, használatában,
- a kéménykorróziós folyamatok felismerésében és megítélésében,
- az égéstermék elvezetési módok megkülönböztetésében,
- a közvetlen élet- és tűzveszélyt jelentő hibák felismerésében és megítélésében,
- a szellőztető rendszerek állapotfelmérésében,
- a tüzelőberendezések üzembe helyezésében, kikapcsolásában,
- az építőipari, műszaki és jogi szabályozás gyakorlati alkalmazásában,
- az építész és épületgépész tervrajzok olvasásában,
- a huzat mérésében,
- az egyéni védőeszközök, védőruhák használatában,
- az emissziós mérőhely meghatározásában, a mérőműszer használatában,
- a kéményellenőrző kamera használatában,
- a jegyzőkönyvek, szakvélemények kitöltésében,
- a munka- és tűzvédelmi előírások betartásában,
- a munkabalesetek esetén szükséges teendőkben, az elsősegélynyújtásban.
Készségszinten, önállóan végezze:
- az égéstermék-elvezető berendezések alkalmassági vizsgálatát, felülvizsgálatát,
- az égéstermék-elvezető berendezések tisztítását, kiégetését,
- a dugulások helyének meghatározását, megszüntetését,
- az égéstermék-elvezető berendezések tömörségvizsgálatát,
- a kéménytűz oltását,
- a nyomvonal meghatározását,
- a tüzelőberendezések tisztítását,
- a menetes kötések bontását, létesítését,
- a tetőrajz készítését,
- a szerszámok, műszerek karbantartását.
2.2. A szakmai elmélet területén
Ismerje:
- az éghető anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,
- az égés elméleti és gyakorlati folyamatának összefüggéseit,
- a nyomás, a hőmennyiség fogalmát, mértékegységeit,
- a hő terjedésének módjait, a hőterjedés jellemzőit,
- a gázokra, gázvezetékekre vonatkozó alapvető fizikai törvényeket,
- az épületek hőveszteségének meghatározására vonatkozó számításokat,
- a kémények működésének fizikai törvényszerűségeit,
- a huzat meghatározásának módját,
- az égéstermék összetételét tüzelési módtól függően,
- a káros légszennyezők keletkezésének jellemzőit, feltételeit, mértékegységeit,
- az adott berendezéshez szükséges tüzelőanyag meghatározásának módját,
- a kémények méretezésének elméletét,
- az égéstermék összetevőinek környezetre gyakorolt hatását,
- az égéstermék összetevőinek emberi és más élő szervezetre gyakorolt hatását,
- a kibocsátott égéstermék szennyezőanyag tartalmának megengedhető értékeit,
- a kémények állagromlását előidéző fizikai és kémiai folyamatokat,
- a tüzelés hatásfokának számítási módjait,
- az energiatakarékosság, a gazdaságosság és a környezetvédelem (levegőtisztaság-védelem) összefüggéseit,
- a mérő- és füstgázelemző műszerek működési elvét, a mérések végrehajtásának módjait,
- a nyomásmérő, hőmérő működési elvét, alkalmazását,
- a tüzeléstechnikai fogalmakat, szakkifejezéseket, azok jelentését,
- a tüzelőberendezések felépítését és működési elvét, csoportosításukat,
- a tüzelőberendezések elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
- a levegőellátás módjait,
- a tüzelőberendezések szerkezeti részeit, azok funkcióját,
- az égésbiztosításra vonatkozó előírásokat,
- a tüzelőberendezések hatósági ellenőrzésének folyamatát, az üzembe helyezés feltételeit,
- a központi fűtések biztonsági berendezéseit, azok funkcióját,
- a fűtési módokat,
- a fűtési és egyéb hőhasznosító rendszerek méretezésének elvét,
- az építészeti és épületgépészeti tervek fajtáit, funkcióját, tervjeleit,
- az égéstermék-elvezető berendezések, kémények csoportosítását, típusait,
- az új típusú gázkészülékek speciális égéstermék-elvezetési módjaira vonatkozó, a gázkészülékeknél és berendezéseknél alkalmazott egyedi kéményekre, füstcsatornákra vonatkozó hatósági követelményeket,
- az égéstermék-elvezető berendezésekre vonatkozó általános követelményeket,
- a huzat elvén működő égéstermék-elvezető berendezésekre vonatkozó követelményeket,
- a túlnyomásos égéstermék-elvezető berendezésekre vonatkozó követelményeket,
- a tüzelőberendezések levegő-ellátására vonatkozó követelményeket,
- a tüzelőberendezések karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó előírásokat,
- az égéstermék-elvezető berendezések, kémények szerkezeti anyagait,
- az égéstermék-elvezető berendezések minősítésére vonatkozó előírásokat, az osztályozás és jelölés szabályait,
- az égéstermék-elvezető berendezések, kémények szerkezeti kialakítását, építését,
- az égéstermék-elvezető berendezések ellenőrzésére, tisztítására vonatkozó előírásokat,
- a kémények felújítására vonatkozó előírásokat,
- a szellőztető rendszereket, azok működését,
- a ventilátorok típusait, működését, jellemzőit,
- a füstgázelszívó ventilátorok kialakítását, sajátosságait, elhelyezésük módjait,
- a szellőztető rendszerek anyagait, szerkezeti elemeit, azok funkcióját,
- a szakma gyakorlására vonatkozó műszaki és jogi előírásokat.
2.3. A közszolgáltatói és jogi ismeretek területén
- ismerje a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésének általános jogi feltételeit, szabályait,
- legyen tisztában a tevékenységhez kapcsolódóan az önkormányzati és hatósági szervezetek alapvető feladataival, szereplőivel,
- tudja alkalmazni a szükséges jogi és hatósági ismereteket, eljárásokat, ezeken belül ismerje
= a tevékenységgel kapcsolatos alapvető államigazgatási szabályokat,
= a kéményseprő-ipari közszolgáltatói szerződések tartalmi elemeit, a szerződéskötés folyamatát,
= a munkajogi és munkavédelmi szabályok előírásait,
- ismerje a közszolgáltatás működésével kapcsolatos alapvető összefüggéseket,
- legyen tisztában a közszolgáltatás végzésének nyilvántartási, adatkezelési folyamatával, szabályaival,
- ismerje a tevékenység végzésével kapcsolatos alapvető pénzügyi fogalmakat, a fizetési módokat, a pénzkezelés szabályait, vállalkozói adózás, járulékfizetés jellemzőit.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A kéményseprő és a tüzeléstechnikai karbantartó vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
a) Iskolarendszerű képzésben a szakirányú szakképző iskolai tanulmányok befejezése.
b) Iskolarendszeren kívüli képzésben felkészülő jelöltek jelentkezése esetén:
- az Országos Képzési Jegyzékben előírt iskolai végzettség, valamint
- 320 óra elméleti és 480 óra szakmai gyakorlati képzéssel a szakmai felkészítő tanfolyam elvégzése.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
a) Írásbeli vizsga
A belügyminiszter által kiadott írásbeli tételek alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
Az írásbeli feladat kidolgozásához 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgán a belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével a kéményvizsgálat, kéménytisztítás, -ellenőrzés, műszeres mérés, eszközhasználat, kéményseprő-ipari szakvélemény készítés témakörökből kidolgozott munkafeladatokat kell megoldani. A gyakorlati vizsga témaköreit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.
A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázónak 300 perc áll a rendelkezésére.
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a belügyminiszter által meghatározott tételsorokból - a teljes vizsgabizottság előtt - ad számot tudásáról.
A felkészülési idő: tételenként legalább 15 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részén számon kérhető feladatok körei, illetve követelményszintjei megegyeznek a szakmai és vizsgakövetelmények III/2. pontjában foglaltakkal.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgázó a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-ának rendelkezései szerint mentesülhet vizsgakötelezettsége alól.
A vizsgázó kérelmére csak szakmai vizsgatantárgy vizsgája alól adhat felmentést a szakmai vizsgabizottság.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredmények átlaga alapján kell meghatározni.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármely vizsgarészen (írásbeli, gyakorlati) vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai-elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Eredménytelen a vizsgázó teljesítménye abban az esetben is, ha a kérdések több mint ötven százalékára nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.
16. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 04
2. A szakképesítés megnevezése: Közterület-felügyelő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5355
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
5. Előzetes szakmai gyakorlat: -
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek megléte (általános alkalmazási feltételek)
7. Előírt gyakorlat: -
8. Képzési idő, maximális óraszám: 360 óra
9. Elmélet aránya: 70%
10. Gyakorlat aránya: 30%
11. Évfolyamok száma: -
II. A szakképesítés egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5355
Közterület-felügyelő
3529
Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők
5366
Vagyonőr
9121
Portás
9122
Éjjeliőr, telepőr
9129
Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A közterület-felügyelő feladata a közterületek jogszerű használatának, rendjének és tisztaságának védelme, valamint az annak rendjét megbontó, a környezetet sértő, vagy veszélyeztető jogsértések hatékony megelőzése, megakadályozása, megszüntetése, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, továbbá a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, valamint közreműködés az épített és a természeti környezet, a közrend, a közbiztonság védelmében.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
azonosító
száma
megnevezése
33 8919 01
1 Személy- és vagyonőr
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1.1. Személyi szabadságot és más állampolgári jogokat korlátozó, vagy azokat közvetlenül érintő intézkedések:
a) Közterületvédelmi intézkedések:
- igazoltatás;
- feltartóztatás;
- előállítás;
- áruvisszatartás;
- gépjármű kerékbilincs alkalmazás;
- hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű eltávolítás.
b) Vagyonvédelmi intézkedések:
- terület (épület, építmény stb.) lezárása;
- illetéktelen személynek a lezárt területre történő belépésének megakadályozása;
- lezárt területen illetéktelenül tartózkodók eltávolítása.
c) Adatkezelés:
- meghatározott nyilvántartási adatok kérése;
- hatósági ellenőrzés végzése;
- személyről, lényeges környezetről, körülményről, tárgyról kép- vagy hangfelvétel készítése.
d) Szankciók:
- a helyszíni bírság kiszabása.
e) Kényszerintézkedések:
- testi erő alkalmazása;
- könnygázszóró palack alkalmazása;
- szolgálati kutya alkalmazása;
- a jogos védelemre, a végszükség esetére megengedett kényszerintézkedések alkalmazása.
1.2. Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések:
a) Intézkedések:
- felvilágosítás kérés;
- tőle elvárható segítségnyújtás;
- az elkövető felhívása a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére;
- kötelezett felhívása a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, a tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak, vagy mulasztás esetén az előírások betartására;
- feljelentés megtétele.
b) Hatósági ellenőrzés:
- a helyszín, a szemletárgy megtekintése;
- az iratok és más dokumentumok tanulmányozása;
- a műszeres vizsgálatok végzése;
- belépés az ellenőrzött személy vagy szerv minden olyan helyiségébe, amely a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges;
- a munkafolyamatok megfigyelése;
- az ügyféltől vagy képviselőjétől felvilágosítás kérése;
- a bizonyítási eljárás lefolytatása.
2. Szakmai követelmények
2.1. Jogi ismeretek
a) A büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén:
Ismerje:
- a bűncselekmény fogalmát, a bűncselekmény elkövetőit, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;
- a büntetőeljárás általános alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit;
- a büntetőeljárás szakaszait, az eljárás megindításnak módját, a feljelentésre vonatkozó főbb szabályokat;
- a hivatali, a hivatalos személy elleni, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bűncselekményeket;
- a mentelmi jogot élvező személyekre, illetve a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességgel rendelkező, továbbá a nemzetközileg védett személyekkel kapcsolatos eljárás szabályait.
Legyen jártas:
- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség elemeinek;
- a hivatali, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bűncselekmények tényállási elemeinek értelmezésében.
b) A szabálysértési törvény és más szabálysértési jogszabályok területén:
Ismerje:
- az egyes szabálysértési tényállások közül:
a közerkölcs megsértése, a veszélyeztetés kutyával, a csendháborítás, a köztisztasági szabálysértés, a hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés, a veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával, a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése, a tiltott fürdés, a jégen tartózkodás szabályainak megszegése, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, az útügyi szabálysértés, a vásári és piaci szabályok megszegése, a személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése, a koldulás, a középületek fellobogózása szabályainak megsértése, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, az önkényes beköltözés, az ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a gyermekkel koldulás, a természetvédelmi szabálysértés, a környezetvédelmi szabálysértés, a valótlan bejelentés, a tiltott szerencsejáték, a tulajdon elleni szabálysértés elemeit.
Legyen jártas:
- a szabálysértési törvény és a szabálysértési jogszabályok és a közigazgatási eljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;
- az emberi, a jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában;
- a közterület-felügyelői munkavégzést érintő, szabálysértési tényállások elemzésében.
c) A közigazgatási hatósági eljárás területén: Ismerje:
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit.
Legyen jártas:
- A hatósági eljárás közterület-felügyelői tevékenységre vonatkozó szabályainak alkalmazásában.
d) A polgári jog területén:
Ismerje:
- a vagyonvédelem jogi alapjait, a tulajdonvédelemre vonatkozó alkotmányos elveket és egyéb általános jogi elveket;
- a tulajdon és a birtok fogalmát és védelmének polgári jogi eszközeit;
- önkormányzati vagyon megvédésének eszközeit és módszereit.
2.2. Szakmai ismeretek
Ismerje:
- a közterület-felügyelet jogállását, a szervezési szabályait, feladatait, a köztisztviselő jogállására vonatkozó alapvető szabályokat;
- a közterület-felügyelői intézkedések általános, és az egyes intézkedések konkrét végrehajtási szabályait;
- a közterület-felügyelői adatkezelés szabályait;
- a feladat végrehajtásának eszközeit és azok alkalmazási szabályait;
- a jogorvoslat, a panasz eljárási szabályait;
- a rendvédelmi, az önkormányzati szervekkel és egyéb állami ellenőrző, illetve, társadalmi szervezetekkel, - így különösen a polgárőrség helyi szervezetével - valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyes szervezetekkel való együttműködés szabályait;
- az önkormányzat közterület-felügyeletére vonatkozó szabályokat;
- az emberek közötti interakciókat, az interperszonális kapcsolatokat, a kommunikációs és a metakommunikációs megnyilvánulásokat.
Legyen jártas:
- az egyes közterület-felügyelői intézkedések alkalmazásában;
- a közterület-felügyelői tevékenység intézkedési körébe tartozó szabálysértési jogszabályok alkalmazásában;
- helyszíni bírságolási eljárás gyakorlati alkalmazásában;
- a feladat végrehajtása eszközeinek alkalmazásában;
- állampolgári bejelentések fogadásában, kezelésében és a szükséges intézkedések megtételében;
- az őr- és járőrszolgálat szabályainak alkalmazásában.
Legyen képes:
- a törvényességet érvényre juttatni, valamint a hatályos jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;
- eldönteni, hogy milyen esetekben, kivel szemben és milyen módon indítható szabálysértési eljárás;
- az emberi jogokat betartani, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni;
- a szolgálati eseményekről jelentést írni;
- a rendszeresített okmányokat és nyomtatványokat szabatosan kitölteni;
- feljelentést készíteni;
- érvényesíteni a felügyelői intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit;
- a feladatellátása során keletkezett konfliktusok kezelésére, illetve a konfliktuskezelő technikák alkalmazására.
2.3. Bűnmegelőzési ismeretek
Ismerje:
- az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepét, és a helyi bűnmegelőzés lehetséges - önkormányzati - eszközeit;
- az önkormányzatok és a rendőrség együttműködésének főbb szabályait;
- a közterület és közterületi rend fogalmát;
- a közterületi jogsértések közbiztonsággal való összefüggéseit;
- a közterületi problémák - közterületi rendezetlenség - főbb jellemzőit.
Legyen képes:
- felmérni a közterületi rendezetlenség és jogsértések okait;
- javaslatot tenni a közterületi rendezetlenség és jogsértések megszüntetésére;
- a feladatkörébe tartozó vagyonvédelmi feladatok ellátására.
2.4. Önvédelmi ismeretek
Legyen jártas:
- a támadás elhárításában, az önvédelmi technikák (ütések, rúgások) alkalmazásában;
- a különböző fogásokból történő szabadulásában;
- az eszközökkel történő támadások elhárításában;
- az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kíséretében;
- a különböző fegyveres vagy felfegyverkezett támadások elhárításában;
- a rendszeresített támadáselhárító eszközök szakszerű alkalmazásában.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A közterület-felügyelői szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsgát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- a köztisztviselők jogállásáról szóló, módosított 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott feltételek megléte;
- a személyi feltételek, mint szakmai alkalmasság megléte;
- a középiskolai érettségi igazolása;
- a 360 órás szakmai felkészítő tanfolyam legalább 80%-án való részvétel igazolása. A tanfolyam látogatásáról szóló igazolást a tanfolyamszervező intézmény adja ki a felkészítés végén - névre szólóan - a résztvevő részére.
2. A szakmai vizsga részei:
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
2.1. Az elméleti vizsga szakanyaga és időtartama:
a) Írásbeli vizsgarész:
Az egyes szakmai tantárgyak ismeret és jártasság szintű témaköreiből összeállított - a szakképesítés egészét átfogó - feladatsort kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész kérdéseit a belügyminiszter hagyja jóvá.
A vizsga időtartama: 180 perc.
Az írásbeli vizsga napján más vizsgarész nem szervezhető.
b) Szóbeli vizsgarész:
A belügyminiszter által jóváhagyott tételsorokból
- a Jogi ismeretek tantárgyból kettő (jogi és szabálysértési),
- a Bűnmegelőzési ismeretek tantárgyból egy,
- a Szakmai ismeretek tantárgyból két témakör felhasználásával kialakított tételt kell megválaszolni.
A vizsgarész időtartama: maximum 30 perc/fő.
2.2. A gyakorlati vizsgarész szakanyaga és időtartama:
A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján
- Szakmai ismeretek tantárgyból kettő, jártasság vagy képesség követelményszintű témakörből kialakított feltevés (szituáció) megoldása,
- Önvédelmi ismeretek tantárgyból három meghatározott gyakorlat (technika) bemutatása.
A vizsgarész időtartama: maximum 30 perc/fő.
Amennyiben a feltételek lehetővé teszik, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész egy napon is lefolytatható.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelmények III. fejezetében tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen - írásban és szóban - a Jogi, a Bűnmegelőzési és a Szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgarészen a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság és a képesség követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.
4. A szakmai vizsga és annak részei alóli felmentés feltételei
Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész teljesítése alól, annak komplexitása miatt, felmentés nem adható. A szóbeli vizsgarészen - a vizsgázó kérelme alapján - az egyes szakmai tantárgyak követelményeinek teljesítése alóli felmentés megítélésére a szakképzési törvény előírásait kell alkalmazni. Ezen kívül egyéb felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai, valamint a szakképzettség vizsgakövetelményének előírásai szerint kell értékelni.
A szakmai vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó minden vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséhez a kérdések megválaszolására adható összpontszám legalább felét (50%-át) el kell érni. A szóbeli vizsgarészen minden vizsgatételre legalább elégséges (2) választ kell adni.
A szakmai vizsga elméleti érdemjegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek átlaga adja.
A gyakorlati vizsgarész érdemjegyét a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi technikai elemek bemutatására adott jegyek átlaga alapján kell meghatározni.
6. Egyéb tudnivalók
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság kamarai (harmadik) tagját a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége delegálja.
VI. Egyéb feltételek
A beiskolázás feltétele az érettségi vizsga, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek (szakmai alkalmasság) megléte.
17. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A KUTYAVEZETŐ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8912 01
2. A szakképesítés megnevezése: Kutyavezető
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Kutyavezető
5633
Vagyonőr
5233
Járatkísérő
9121
Portás
9122
Éjjeliőr
9129
Egyéb őr
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A szakképzés eredményes befejezése után a képzésben résztvevő alkalmassá válik kutya vezetésére, csoportos és egyéni képzésére, szinten tartó és továbbképzésére, alkalmassági bírálatra történő felkészítésére, valamint a képzett kutya igénybevételére és alkalmazására különböző viszonyok között.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
71 8912 01
Rendőrszervező (tiszt)
71 8912 02
Határrendész-szervező (tiszt)
52 8912 02
Rendőr
52 8912 01
Határrendész
33 8919 01
Személy- és vagyonőr
51 8912 01
Büntetés-végrehajtási felügyelő
52 8912 03
Büntetés-végrehajtási főfelügyelő
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok
A vagyonvédelmi őr-, járőrkutyák képzése, gyakoroltatása, továbbképzése, vizsgáztatása, szolgálati igénybevétele, alkalmazása, ellátása. Közreműködés kutyák, kutyavezetők képzésében, továbbképzésében, minősítések és versenyek szervezésében.
2. A szakképzés általános célja
A szakképzés során a hallgatók - kutyáik kiképzésével együtt - szerezzenek jártasságot és készséget a kutyával megerősített szolgálat ellátásában. Sajátítsák el az őrzésvédelmi szolgálat teljesítésének szabályait szolgálati kutya alkalmazásával.
Tanulják meg az őrzött objektumok rendjét veszélyeztető cselekmények megelőzésével, megszakításával és felderítésével kapcsolatos speciális módszereket és feladatokat.
Tudjanak szakszerűen és biztonságosan intézkedni, legyenek képesek a jelentős eseményeket, jelenségeket megfigyelni. Bűncselekmények elkövetőivel szemben szakszerűen tudják alkalmazni szolgálati kutyájukat és az egyéb - a feladatuk ellátásához biztosított - kényszerítő eszközöket. Legyenek képesek szolgálati kutya alkalmazásával elhárítani a személyük ellen irányuló támadást.
Bűncselekmények észlelése, tudomásukra jutása vagy tettenérés esetén, továbbá balesetek helyszínén határozottan, gyorsan és szakszerűen végezzék el a feladatkörükbe tartozó elsődleges intézkedéseket.
Tudjanak megfelelő jelentést, feljelentést készíteni intézkedéseikről és a tudomásukra jutott vagy általuk észlelt eseményekről.
Önállóan tudják képezni, továbbképezni szolgálati kutyájukat.
Ismerjék a kutyák képzésének módszereit, a biztonsági rendszabályokat, a szolgálatuk ellátásához szükséges jogszabályokat, állat-egészségügyi és ebtartási rendeleteket.
3. Oktatott tantárgyak
a) Kynológia
34 óra.
b) Kutyakiképzés
296 óra.
c) Állategészségtan
20 óra.
d) Önvédelmi ismeret
20 óra.
e) Jogi alapismeret
30 óra.
A képzés időtartama minimum 400 óra, amelyből 25% elmélet és 75% gyakorlati oktatás. Az elméleti témakörök elsajátítása 50%-os mértékig egyéni felkészülés keretében is történhet.
A kynológia tantárgyból a képzésben résztvevő ismerje:
- a kutya származásának és háziasításának elméletét,
- az állatok tanításának történetét,
- a fontosabb szolgálati kutyafajták küllemtanát és alkalmazhatóságát a különböző területeken,
- a magyar kutyafajtákat,
- az etológia fogalmát és tárgyát, valamint az állatok viselkedésének csoportosítását, a kutya érzékszerveinek élettanát és funkcióit,
- az inger fogalmát és fajtáit,
- a reflex fajtáit és megjelenési formáit, valamint a reflexelmélet kialakításának történetét,
- a gátlás fogalmát, jelentőségét, fajtáit és keletkezésének mechanizmusát, valamint az ingerület és a gátlás kölcsönös viszonyát,
- a szakterület jelentőségének megfelelő speciális kutyakiképzési módszereket általában.
Jártasság szinten sajátítsa el:
- a kutya tanításának különböző módszereit,
- a kutya közlési jeleit,
- a magasabb rendű idegtevékenység típusainak jellemzőit,
- a kutyák domináló reakcióit az azok meghatározásának módját, különösen a kutyák munkára való kiválasztására tekintettel,
- a fegyelmező gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,
- az ügyességi gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,
- a fiatal, növendék kutyák őrző-védő munkára való felkészítését,
- az őrző-védő munka egyedi és csoportos tanításának módszereit, fogásait,
- az őr-, járőrkutya kiképzésének módszereit.
Készség szinten sajátítsa el:
- a kutya és vezetője közötti helyes kapcsolat kialakításának módszereit, a kutyával való bánásmódot,
- a szolgálati kutyával szemben támasztott fizikai és pszichikai követelményeket,
- a kutyavezető helyes viselkedését őrző-védő munka közben,
- az őrző-védő munka életszerű gyakorlásának lehetőségeit,
- az objektumok őrkutyákkal való őrzésének módszereit,
- a kutyák szinten tartásának és továbbképzésének módjait.
A kutyakiképzés tantárgyból a képzésben résztvevő jártasság szinten sajátítsa el:
- a pórázon vezetés és szabadon követés tanítását és a gyakorlatok szabályszerű végrehajtását,
- az ültetés, fektetés, megállítás tanítását és a gyakorlatok szabályos végrehajtását,
- a behívás tanítását és szabályos végrehajtását,
- a helybenmaradás tanítását és szabályos végrehajtását,
- az élelemmegtagadás formáit, tanítását és szabályos végrehajtását,
- az ügyességi gyakorlatok (akadályugratás, árokugratás, lépcsőn járás, palánkmászás, járműre fel- és leugrás) tanítását és szabályszerű végrehajtását,
- a segéd szabályos viselkedését őrző-védő munka közben,
- az őrző-védő munka tanítási folyamatát,
- a kutyával biztosított intézkedés tanítását.
Készségszinten sajátítsa el:
- a kutyavezető helyes viselkedését az őrző-védő gyakorlatok végrehajtása közben,
- az intézkedés biztosításának szabályszerű végrehajtását,
- az előállítás (kísérés) végrehajtását kutyával,
- a személyek védelmének, területek, objektumok őrzésének módszereit szolgálati kutya igénybevételével.
Az állategészségtan tantárgyból a képzésben résztvevő ismerje:
- a kutya szervezetének felépítését (anatómiáját),
- a kutya szervezetének működését (élettanát),
- a kutya nem fertőző belgyógyászati betegségeinek tüneteit,
- a kutya sebészeti megbetegedéseinek tüneteit,
- a kutya lényegesebb parazitózisát és ezeknek a tüneteit,
- a kutya legfontosabb mérgezéseit,
- a kutya ásványi és vitaminellátási zavarai miatt kialakuló lényeges megbetegedéseket,
- a kutya fontos fül-, szem- és bőrbetegségeit,
- a kutya fontosabb fertőző eredetű betegségeit,
- a nem kötelező védőoltások beadásának elveit.
Jártasság szinten sajátítsa el:
- a humán elsősegélynyújtás szabályait, a helyes sebellátást (kötözést), az orvos megérkezéséig szükséges teendőket,
- a nem kötelező védőoltások beadásának szabályait,
- a féregtelenítés szabályait,
- a legfontosabb, állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) tüneteit, mind a kutyáknál, mind az embereknél, a fertőzés módját és a fertőzés megelőzésének lehetőségeit,
- az egészséges kutya általános állapotát és ennek megváltozását a betegségek folyamán,
- a veszettség megbetegedés vagy gyanújára utaló esetekben a tennivalókat, a fontosabb állat-egészségügyi jogszabályokat,
- a tennivalókat abban az esetben, ha kutya embert harapott (elsősegély, bejelentési kötelezettség).
Készség szinten sajátítsa el:
- a kutya tartására, elhelyezésére, gondozására, ápolására vonatkozó szabályokat,
- a kutya helyes takarmányozásának (etetés, itatás) szabályait,
- a kutyával való helyes bánásmódot az állatorvosi kezelések alkalmával,
- a különféle gyógyszerek beadásának helyes módjait,
- az otthoni betegápolás, utókezelés szabályait.
Az önvédelmi ismeret tantárgyból a képzésben résztvevő ismerje:
- az ütések és rúgások technikáját,
- a fogásokból szabadulások módszerét,
- az elvezetések és előállítások technikai kivitelezését,
- a bilincselési módszereket,
- a test vitális pontjait.
Jártasság szinten sajátítsa el:
- az esések és gurulások végrehajtását,
- az eszközös- és eszköz nélküli támadások hárítását.
A jogi alapismeret tantárgyból a képzésben részt vevő ismerje:
a) Az Alkotmányjog és az államigazgatási jog területén
- a jog meghatározását,
- a közhatalom gyakorlásában részt vevő szervek főbb típusait, azok jellemzőit,
- az államigazgatás szervezeti tagozódását,
- az Alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit.
b) Polgári jog területéről
- a személyhez fűződő jogok védelmének szabályait,
- a tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát,
- a szerződés létrejöttére, alakjára, tartalmára vonatkozó előírásokat,
- a szerződésszegő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit.
c) Büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi és szakmai ismeretek területén
- a bűncselekmény, a szabálysértés és a fegyelmi vétség fogalmát,
- a bűncselekmény alapos gyanúja esetén teendő intézkedéseket,
- a leggyakoribb vagyon elleni bűncselekményeket, szabálysértéseket,
- a rendészeti bűncselekményeket,
- a közbiztonsági bűncselekményeket,
- a helyszínes bűncselekmények észlelése során teendő intézkedéseket,
- a helyszínbiztosítás szabályait, továbbá
- a visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel,
- az ittas vezetés,
- a közúti közlekedés rendjének megzavarása,
- a hatóság félrevezetése bűncselekményeket,
- a büntetőeljárás alapelveit,
- a büntetőeljárás szakaszait,
- a személyes szabadságot nem korlátozó intézkedéseket,
- a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket,
- a közfeladatot ellátó kutyavezető büntetőjogi védelmét,
- a testi kényszer alkalmazását,
- a szabálysértési jog helyét a jogrendszerben, a szabálysértés fogalmát, a szabálysértést meghatározó jogszabályokat,
- szabálysértési eljárás alá vont személy jogait és kötelességeit,
- az állat-egészségügyi rendeleteket,
- az ebtartási rendeleteket
- a kutyás őrszolgálat ellátásának szabályait, formáit, az őrutasítás tartalmát,
- a fegyvertartási és alkalmazási szabályokat,
- az okmányellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
- a jelző- és riasztórendszerek alkalmazását, ellenőrzését,
- a humán elsősegélynyújtás feladatait különböző esetekre vonatkozóan.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. Felvétel, beiskolázás
1.1. A jelentkezők szakmai alkalmasságát felvételi beszélgetésen kell elbírálni.
A beiskolázás feltételei:
- betöltött 18. életév,
- általános iskola elvégzése,
- büntetlen előélet,
- cselekvőképesség,
- megfelelő fizikai állóképesség,
- képzésre alkalmas kutya birtoklása,
- állandó belföldi lakóhely.
1.2. Képzésre az a kutya alkalmas, amelyik a képzés befejezése után várhatóan képes lesz teljesíteni a teljesítménybírálati rendben meghatározott gyakorlatokat.
A kutyavezető szakképzésben nem lehet részt venni az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 5. § (2) bekezdésében veszélyes ebnek nyilvánított, valamint a tvr. 5. § (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített kutyával.
A személy- és vagyonőrzésnél alkalmazott kutyák teljesítménybírálatát az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Kutyavezető-képző Iskola végzi.
Székhelye: 2120 Dunakeszi, Kincsem u. 1.
Telefon: 317-3592, 338-2876
2. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és ismeretekkel.
3. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Kynológia
Állategészségtan
Jogi alapismeret
Gyakorlati vizsga:
Önvédelmi ismeret
Kutyakiképzés
Szóbeli vizsga:
Kynológia
A szakmai vizsga elméleti vizsgakérdéseit az ORFK Kutyavezető-képző Iskola dolgozza ki és a belügyminiszter hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgán végrehajtandó feladatokat az ORFK Szolgálati Állatfelügyelet vezetője által jóváhagyott alkalmassági és teljesítménybírálati rend tartalmazza.
A kutyakiképzés gyakorlati vizsgán az a vizsgázó felel meg, aki a szakképzés keretén belül saját maga által képzett kutyával az alkalmassági és teljesítménybírálati rend által előírt gyakorlatokat legalább megfelelő szinten végre tudja hajtani.
A kutyavezetők saját továbbképzésüket és kutyáik szinten tartó képzését önállóan végzik.
Őrzés-védelmi feladatra csak legalább "megfelelő" minősítéssel rendelkező kutya vehető igénybe. A kutyák minősítése legfeljebb két évig érvényes.
4. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti érdemjegy az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kerül megállapításra. A szakmai gyakorlati érdemjegyet az önvédelmi ismeret és a kutyakiképzés tantárgyak jegyeinek számtani átlaga adja.
5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
a) jogi alapismeret tantárgyból tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diploma, Rendőrtiszti Főiskolán, illetve főiskolai igazgatásszervezési szakon szerzett végzettség esetén,
b) állategészségtan tantárgyakból szakirányú felsőfokú végzettség esetén,
c) önvédelmi ismeret tantárgyból a vizsgabizottság mentesítheti a vizsgázót, ha az igazolja, hogy valamely küzdősportban minősítést szerzett.
Jogi alapismeret tantárgyból kapott felmentés esetén különbözeti vizsgát kell tenni a kutyák tartására és alkalmazására vonatkozó jogszabályokból. Felmentés e témakörökből nem adható.
V. Egyéb
A kutyavezető szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályai szerint kell szervezni és lefolytatni.
18. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A MAGÁNNYOMOZÓ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 01
2. A szakképesítés megnevezése: Magánnyomozó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FFOR száma
megnevezése
3525
Magánnyomozó
3529
Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló, javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok
A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejező- és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel.
A tevékenység ellátásához ismerje a szükséges alapvető jogi
- alkotmányjogi,
- polgári jogi,
- büntetőjogi,
- büntetőeljárás-jogi,
- államigazgatási jogi és szabálysértési jogi
szabályokat, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, módszereket.
A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:
- adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;
- személyek, események megfigyelése, dokumentálása;
- megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;
- nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás, másolat kérése, kivonat készítése;
- a megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevő tevékenység;
- személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.
2. Követelmények
2.1. Jogi ismeretek
a) Közigazgatási ismeretekből:
Ismerje:
- az állam szervezetét és intézményei rendszerét;
- a jog, a jogrendszer, a jogszabály meghatározását és a jogrendszer tagozódását.
- az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódását;
- az államigazgatási ügy és az ügyfél fogalmát;
- az államigazgatási eljárás megindításának feltételeit és módjait;
- a tényállás tisztázásának eszközeit;
- a közigazgatási szerv határozatára vonatkozó főbb rendelkezéseket;
- a hatósági bizonyítványra, az igazolványra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb rendelkezéseket;
- a jogorvoslati rendszert;
- a végrehajtási eljárást.
Legyen jártas:
- az Alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseiben;
- a jogalkotás és a jogforrási hierarchia alapvető kérdéseiben;
- a tevékenységi körét érintő jogszabályok figyelemmel kísérésében és azok tartalmának helyes értelmezésében;
- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján az igazoltatás, a fokozott ellenőrzés, a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása, magánlakásban és a közterületnek nem minősülő egyéb helyen való intézkedési jogosultság, a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés és az így szerzett adatok bizonyítási eszközként való felhasználásában, valamint a felsorolt tevékenységekre jogosítottak működési kereteiben;
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján a személyes adat, a különleges adat, a közérdekű adat, az adatkezelés, az adattovábbítás, az adatok nyilvánosságra hozatala, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatbiztonság szabályaiban, jogsértés esetén az érintett jogainak érvényesítési lehetőségében;
- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alkalmazásában;
- a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szankciórendszerében, a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjében, valamint egyéb, szabálysértésekkel kapcsolatos jogszabályok előírásainak ismeretében,
- a magánnyomozás, a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozás gyakorlásának személyi feltételeit illetően, az engedélyezésre és az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezésekben;
- a magánnyomozót megillető jogokban és kötelezettségekben;
- a veszélyes fenyegetés, a magánlaksértés, a valótlan bejelentés, a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység, a jogosulatlan címhasználat tényállásainak felismerésében;
- a titokvédelemre vonatkozó szabálysértési tényállások értelmezésében.
b) Polgári jogból:
Ismerje:
- a polgári jog alapelveit, a polgári jog alanyaira vonatkozó főbb rendelkezéseket;
- a tulajdonjog megszerzésének módjait;
- a szerződésre, annak létrejöttére, alakiságára, tartalmára és tárgyára vonatkozó főbb szabályokat;
- a szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;
- a szerződés módosításának szabályait;
- a szerződés megszegésének következményeire vonatkozó szabályokat;
- a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket;
- a polgári jogi felelősség szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseit, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat;
- a végrehajtási eljárás főbb elemeit.
Legyen jártas:
- a személyhez fűződő jogok jogszerű védelme kérdéseiben;
- a névviseléshez, a jó hírnévhez, a kép- és a hangfelvételhez fűződő, illetőleg a magántitok, az üzleti és szolgálati titok, továbbá a kegyeleti jog tartalmát illetően;
- a személyhez fűződő jogok megsértése polgári jogi védelmének és a jog érvényesítésének módjaiban;
- a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok tartalmában és a jogbitorlás jogkövetkezményeiben;
- az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás és más közhitelű nyilvántartás adatainak tanulmányozásában, valamint a szükséges dokumentációk beszerzésében;
- a megbízási szerződés elkészítésében, a vállalt kötelezettsége jogszerű teljesítésében;
- az általa észlelt, megfigyelt, felderített adatok jogilag megengedett módon és formában történő rögzítésében és felhasználásában.
c) Büntetőjogból:
Ismerje:
- a büntetőjog fogalmát, forrásait, a Büntető Törvénykönyv hatályát és szerkezeti tagozódását;
- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;
- az általános törvényi tényállást és annak elemeit;
- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;
- az emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, az üzleti titok megsértése bűncselekmények tényállását;
- az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény fő rendelkezéseit, az állam- és szolgálati titok megsértése tényállását;
- a pénzmosás, a devizagazdálkodás megsértése, az adó-, társadalombiztosítási csalás, a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése, a társadalom- és egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megszegése, a csempészet és vámorgazdaság, a lopás, a csalás, a sikkasztás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekmények tényállását.
Legyen jártas:
- a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a jogosulatlan adatkezelés, a különleges személyi adatokkal visszaélés, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal bűncselekmények felismerésében és törvényi tényállás szerinti minősítésében;
- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség eseteinek értelmezésében.
d) Büntetőeljárási jogból:
Ismerje:
- büntetőeljárás alapelveit, azok szerepét;
- büntetőeljárás alanyait;
- a terhelt, a tanú, a védő, a sértett, a szakértő, a magánvádló, a magánfél az egyéb érdekeltek és ezek képviselőinek jogait;
- a bizonyítás eszközeit és az azokra vonatkozó szabályokat;
- a büntetőeljárás megindítására és szakaszaira vonatkozó szabályokat;
- a bejelentés, a feljelentés alapján a nyomozó hatóság intézkedéseit;
- a nyomozás befejezésének feltételeit és következményeit.
Legyen jártas:
- az ártatlanság vélelmére és a jogorvoslati jogosultság alapelvére, lehetőségeire vonatkozó előírások értelmezésében;
- a tárgyi bizonyítási eszközökre és az okiratra vonatkozó szabályok alkalmazásában.
2.2. Kriminalisztikai ismeretekből:
Ismerje:
- a kriminalisztika tárgyát;
- a krimináltaktika, krimináltechnika és a kriminálmetodika tárgyát, szerepét a kriminalisztikában;
- a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó szabályokat;
- a nyomrögzítés módjait.
Legyen jártas:
- a helyszín biztosításának követelményeiben;
- a hátrahagyott nyomok megőrzésének módjaiban;
- az adatgyűjtés módjaiban és a személyek kikérdezésének taktikájában;
- a személy- és tárgyleírás követelményeiben és módjait illetően.
2.3. Pszichológiai ismeretekből:
Ismerje:
- a pszichológia szerepét a magánnyomozói munkában;
- a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét, módjait;
- az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;
- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;
- az emberi agresszió, az erőszak, a feszültség és a konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;
- a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső személyiségjegyeket;
- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A magánnyomozói szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- cselekvőképesség,
- belföldi lakóhely,
- középiskolai érettségi,
- szakmai alkalmasság,
- szakmai felkészítő tanfolyamon való részvétel,
- büntetlen előélet, továbbá a jelentkező feleljen meg a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A vizsgára bocsátás előfeltétele: a vizsgát szervező intézmény által megjelölt szakmai témákból vizsgadolgozat elkészítése. A jelölt vizsgadolgozatát a vizsgára jelentkezéssel egy időben adja le értékelésre a szakmai vizsgaszervező intézménynek.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi, a kriminalisztikai és a pszichológiai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit kell számon kérni.
A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat elkészítésével és a vizsgabizottság előtt történő megvédésével kell teljesíteni.
Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama
Írásban számon kérendő ismeretek:
Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
A vizsga időtartama: 150 perc.
Szóbeli vizsga:
- a jogi ismeretek tantárgyakból jogáganként egy,
- a kriminalisztikai ismeretek és a pszichológiai ismeretek tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsorból egy-egy
témakört felölelő tétel.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szóbeli vizsgarész alól - a vizsgabizottság mérlegelése alapján - csak a jogi, illetve rendőri tanulmányokról szóló és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott oktatási intézményben szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészből, illetve elégtelen érdemjegyű vizsgatantárgyból kell tenni.
5. Szakmai vizsga értékelése
a) Elméleti vizsga
Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve ha valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.
A szóbeli vizsga jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek részét külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgyak kérdéseire adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek számtani átlaga adja.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga osztályzatát a benyújtott szakmai dolgozatra és a bizottság előtti megvédésére a külön-külön adott érdemjegyek számtani átlaga adja.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. Szakmai felkészítő tanfolyamot csak - a külön jogszabályban meghatározott módon - nyilvántartott szakképző intézmény, illetve oktatási vállalkozás folytathat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint.
2. A szakmai felkészítésre fordítható képzési idő minimum 350 óra. A képzési időkeretből 245 órát szakmai elméleti, 105 órát szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani. A tanfolyam résztvevői vagy a leendő munkáltatók igénye szerint a képzési időkereten felül mód van olyan ismeretek oktatására, amelyek elősegítik a szakmai felkészítést, illetve hatékonyabb elhelyezkedést biztosítanak.
3. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 70%-án jelen volt.
4. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított feltételek lehetővé teszik, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarész ugyanazon napon lefolytatható.
19. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A NYILVÁNTARTÁSI ÉS OKMÁNYÜGYINTÉZŐ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3452 04
2. A szakképesítés megnevezése: Nyilvántartási és okmányügyintéző
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3602
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
5. Előzetes szakmai gyakorlat: -
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek megléte (szakmai alkalmasság)
7. Előírt gyakorlat: -
8. Képzési idő, maximális óraszám: 300 óra
9. Elmélet aránya: 60%
10. Gyakorlat aránya: 40%
11. Évfolyamok száma: -
II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
3602
Igazgatási ügyintéző-ügykezelő
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A nyilvántartási és okmányügyintézővel szemben támasztott követelmény, hogy jól ismerje az okmányiroda feladatainak összefüggéseit, az elvégzendő munkafolyamatokat, széles szakmai látókörrel, jó kommunikációs készséggel, fejlett szervezési és problémamegoldó képességgel rendelkezzen. Munkája során ismerje és alkalmazza a vonatkozó jogi és igazgatási, továbbá az ügyvitel-alkalmazási és számítástechnikai ismereteket.
Feladata a jogszabály által a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos okmányok - ügyfelek részére történő kiállítása (érvényesítés, érvénytelenítés, csere, bevonás) és kiadása, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyintézés, ügyiratkezelés.
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények szintje tantárgyanként:
1. Igazgatási és jogi ismeretek alkalmazása
A nyilvántartási és okmányügyintéző az okmányok kiadása során ismeri és alkalmazza a hatósági feladatok ellátásával összefüggő jogszabályokat, különös tekintettel az adatvédelemre és a biztonsági okmányokra vonatkozó szabályokat.
Az elsajátított jogi és igazgatási ismeretek birtokában legyen képes a hatósági tevékenység ellátására.
A munkája során a szakmai tevékenységhez szükséges mértékben ismerje és alkalmazza:
- az államigazgatási eljárás általános szabályairól;
- a helyi önkormányzatokról;
- az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről;
- az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről;
- a biztonsági okmányok védelmének rendjéről;
- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok és információk nyilvánosságáról;
- az illetékekről;
- a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról;
- a Polgári Törvénykönyvről;
- a helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról;
- az okmányirodai tevékenységek ellátásáról;
- az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről;
- a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról;
- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról;
- a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról;
- a külföldre utazásról;
- a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról;
- a menedékjogról;
- a menekültügyi eljárás részletes szabályairól, a kérelmezők, menedékesek és a befogadottak okmányairól;
- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról;
- az egyéni vállalkozásról;
- az egyéni vállalkozói igazolványról;
- az adózás rendjéről;
- a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról;
- a külföldiek önálló vállalkozásként történő gazdasági célú letelepedéséről;
- a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról;
- a közúti közlekedésről;
- a közúti közlekedési nyilvántartásról;
- a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról;
- a szabálysértésekről és a végrehajtásukról;
- a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról;
- a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról;
- a közúti közlekedés szabályairól;
- a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről;
- egyéb, a jogszabályok által hatáskörébe utalt okmányokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó jogi normákat, valamint azok végrehajtásáról szóló előírásokat.
Ismerje:
- az egyes okmányokkal kapcsolatos ügyintézési folyamatokat, az eljárások menetét (kiadás, lecserélés, cserélés, pótlás, találás, visszavonás, leadás, visszaadás, másolat kiadás);
- az okmányok adattartalmát, az adatok forrását;
- az adatmódosítási lehetőségeket;
- az okmány birtoklásához szükséges jogosultságokat, ennek igazoló okmányait;
- az egyes okmányok fajtáit (állandó, ideiglenes, nemzetközi);
- az adat- és okmánynyilvántartással kapcsolatos alapfogalmakat, a hatályos jogszabályok által előírt feladatokat;
- az egyes okmányok hatályosságát;
- az adattovábbítási kötelezettséget;
- az okmányiroda értesítési kötelezettségével kapcsolatos feladatokat (a társhatóságok, illetve az állampolgárok felé);
- az adatvédelmi, adatellenőrzési és adatszolgáltatási tevékenységek körét;
- az illetékekkel, díjfizetéssel kapcsolatos teendőket;
- a BM Központi Hivatal feladatait az okmánykezeléssel kapcsolatosan.
2. Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek
A nyilvántartási és okmányügyintéző tevékenysége során önállóan végzi az okmányirodai feladatokat, amelyek ellátásához ismerje:
- az egyes okmányirodai ügyvitel-alkalmazások szoftver környezetét, a bejelentkezés és a kilépés szabályait;
- az egyes okmányokhoz kapcsolódó intézkedési eljárások menetét;
- az okmányok kiállításához szükséges lekérdezési eljárásokat;
- az egyes okmányfajták kiállításának menetét;
- az okmányokhoz kapcsolódó nyilvántartások kezelését;
- az okmánynyilvántartás, ügyintézői tevékenységhez kapcsolt választási lehetőségeket;
- az okmányok érvénytelenítésének, selejtezésének menetét;
- a nyomdai hibás biankó okmányok kezelését;
- az okmányirodák kezdeményezési statisztikájának lekérdezési módját.
Legyen képes:
- az okmányirodai ügyviteli alkalmazásokban az adatok felvételezésére, módosítására;
- az okmányirodai ügyviteli alkalmazások beépített lekérdezési műveleteinek, listázási lehetőségeinek használatára;
- a bemutatott okmányok és a nyilvántartásokból kapott adatok egyeztetésére és az adatrögzítés megkezdésére.
Sajátítsa el az egyes okmánytípusok nyomtatásának menetét.
3. Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek
E tantárgy keretében kell az ügyintézőnek elsajátítania a feladata ellátásához szükséges számítástechnikai ismereteket és az okmányirodai infrastruktúra működésének, továbbá a működtetésnek és a hiba elhárításának lehetőségeit.
Ismerje:
- az okmányirodában működtetett hálózati eszközöket;
- az okmányhálózat működését és biztonsági elemeit;
- a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés alapjait;
- az elektronikus levelezőrendszer használatát;
- az infrastruktúra hibaelhárításának lehetőségeit és a szakszerviz igénybevételének kötelezettségét;
- az eszközök karbantartási előírásait.
Legyen képes:
- használni - az okmányirodai ügyviteli alkalmazási ismeretek keretében elsajátított elméleti és gyakorlati tudnivalók alapján - az egyes okmányok kiadását szolgáló multifunkcionális munkaállomást;
- használni az Internetet;
- használni az ügyiratkezelő programot;
- kezelni az okmányirodai ügyviteli alkalmazások során használatos eszközöket.
4. Szervezés és kommunikáció
E tantárgy keretében kell elsajátítani az alapvető szervezési feladatokat, valamint a szakszerű ügyintézés során alkalmazandó pszichológiai és kommunikációs ismereteket.
Ismerje:
- a szakszerű ügyintézés menetét;
- az egyes feladatcsoportok ügyintézésének folyamatát;
- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módját;
- a kommunikáció alapszabályát;
- fel a kommunikáció valóságtartalmát.
Legyen képes:
- munkaszervezéssel az ügyfélforgalom befolyásolására;
- az emberi agresszió, a feszültség és a konfliktus feloldására;
- az ügyfelekkel való kommunikáció során az etikus és korrekt magatartásra.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A nyilvántartási és okmányügyintéző szakmai vizsgát a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- középiskolai érettségi,
- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány vagy a munkáltató által kiadott igazolás arról, hogy a vizsgázó olyan munkakörben dolgozik, amelynek betöltéséhez elengedhetetlen feltétel az erkölcsi bizonyítvány,
- a szakmai, elméleti tantárgyak tananyagának elsajátítása és teljesítésről szóló igazolás,
- 120 óra szakmai gyakorlat igazolása a szakmai gyakorlati képzést végző intézményben,
- ha a jelentkező nem a munkaadó által kötelezett a szakképzettség megszerzésére, akkor igazolás a munkáltatótól, hogy a jelentkezőt a képzés elvégzését követően a szakképesítéshez kötött munkakörben kívánja foglalkoztatni, és a gyakorlati képzéshez szükséges feltételeket (gyakorlati oktatás, a rendszerhez való hozzáférés) számára biztosítja.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsgarész:
A vizsgázók az írásbeli vizsgán a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex feladatlapot oldanak meg, amelyet a Belügyminisztérium - a vizsga megkezdéséig - zárt borítékban megküld a vizsgaszervezőnek.
A vizsgarész tantárgyai:
- Igazgatási és jogi ismeretek
- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek
- Szervezés és kommunikáció
Az írásbeli vizsgarész időtartama: 120 perc.
Gyakorlati vizsgarész:
A gyakorlati vizsgarészt a BM Központi Hivatal által, a képző intézmények javaslata szerint összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai követelmények alapján, a vizsgaszervező által megjelölt gyakorlati képzést végző intézményben kell lefolytatni.
A vizsgarész témakörei:
- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek
- Számítástechnikai és okmányirodai ismeretek
A gyakorlati vizsga időtartama: 60 perc.
Szóbeli vizsgarész:
A vizsgázó a szóbeli vizsgarészen a BM Központi Hivatal által összeállított és a belügyminiszter által jóváhagyott komplex tételsor alapján ad számot a tudásáról. A tételsort a vizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a vizsgaszervező intézmény a vizsgázó rendelkezésére bocsátja. A vizsgázók a vizsgán tantárgyanként tételt húznak.
A vizsgarész tantárgyai:
- Igazgatási és jogi ismeretek
- Okmányirodai ügyvitel-alkalmazási ismeretek
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsga vizsgáztatási követelményei megegyeznek a szakképesítés szakmai követelményei című IV. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
a) A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés - az alábbi okmányfajtákra - adható a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet hatálybalépését követő két éven belül, a BM Központi Hivatal által szervezett okmányirodai tanfolyamok elvégzéséről szóló igazolások alapján:
- nyilvántartási és okmányügyintéző - oklevél (sorszám/év) vagy tanúsítvány (BM-L sorozatszámú),
- egyéni vállalkozói igazolvány ügyintéző - tanúsítvány (BM-E sorozatszámú),
- közlekedésigazgatási ügyintéző - tanúsítvány (BM-K2 sorozatszámú).
b) a IV. fejezet 4. a) pontjában meghatározott határidőn túl a szakmai vizsga egyes részei alól, annak komplexitása miatt, felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgarészen bármelyik vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetve osztályzatot kapott. Eredményes vizsgát tett az a vizsgázó, aki minden vizsgarészt, illetve azon belül minden vizsgatantárgyat legalább elégséges szinten teljesített.
Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Minden egyéb mulasztott vagy sikertelen vizsga csak javítóvizsgával ismételhető. Javító-, illetve pótlóvizsgát csak a mulasztott vagy sikertelen vizsgatárgyból, illetve vizsgarészből kell tenni. Pótlóvizsgára a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban sor kerülhet. Javítóvizsgát a sikertelen vizsgát követő 30 nap elteltével lehet tenni.
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga adja.
Az írásbeli vizsgarészt a javítási útmutató alapján egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész érdemjegye az Igazgatási és jogi ismeretek, az Okmányirodai ügyviteli-alkalmazási ismeretek, valamint a Szervezés és kommunikáció tantárgyak eredményének átlaga adja.
Eredménytelen az írásbeli vizsgarész, ha bármelyik tantárgy eredménye nem éri el az elégséges szintet.
A szóbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga eredményéről átlagolással a vizsgabizottság dönt. A szóbeli vizsgarész akkor eredményes, ha a vizsgázó minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A szakmai gyakorlati vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. A gyakorlati vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyeinek átlaga adja a vizsga szakmai gyakorlati osztályzatát.
20. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A RENDŐR
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8212 02
2. A szakképesítés megnevezése: Rendőr
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5361
Rendőr
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A rendőr alapfeladata a közbiztonság és a belső rend fenntartása, megóvása, a lakosság mindennapi életvitelének és életrendjének segítése, védelme.
A rendőr a törvényekben előírt módon megelőzi, felderíti, illetőleg megakadályozza a jogszabálysértő magatartásokat, mindenkor törvényben biztosított hatósági jogköröket gyakorol, és előírt kötelezettségeket teljesít.
A rendőr részrehajlás nélkül, politikailag függetlenül, magabiztosan, önállóan, kellő szakértelemmel hajtja végre a feladatait.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
52 8912 01
Határrendész
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
A közterületen közrendvédelmi, közlekedésrendészeti intézkedések foganatosítása, rendőri csapatszolgálati feladatok végrehajtása, részvétel a bűnmegelőzés és a bűnüldözés alapfeladataiban (egyes kisebb súlyú bűncselekmények nyomozásában), valamint az igazgatásrendészeti munkából a közterületi szolgálatra háruló tevékenységek.
1. Közrendvédelmi ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a rendőri munka szervezeti kereteit és formáit, a korszerű munkavégzésre vonatkozó alapvető jogszabályokat, belső szabályzatokat, a társadalmi és szakmai elvárásokat, a rendőrség és az egyes rendőr jogait és kötelezettségeit, mindazokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek a közrendvédelmi ismeretekhez kapcsolódva - azt kiegészítve - meghatározzák az alapvető rendőri feladatokat, továbbá a rászoruló állampolgárok segítését, támogatását;
- legyen képes a rendőri intézkedések és eljárások jogszerű, szakszerű, eredményes végrehajtására, a jogsértő cselekmények felderítésére és megszakítására, a bűncselekmények megelőzéséhez szükséges eredményes napi munkavégzésre, a kényszerítő eszközök, valamint a személyi szabadságot korlátozó intézkedések törvényes és szakszerű, célszerű és differenciált alkalmazására, az őr, a járőr, a járőrvezető, valamint a körzeti megbízott jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátására.
2. Közlekedési ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a gépjármű vezetésének, forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, a közlekedés irányításának, ellenőrzésének, segítésének és biztosításának speciális szakmai elemeit, amelyek elősegítik az európai közlekedési morál kialakítását és fenntartását a közutakon;
- legyen képes - a közrendvédelmi és csapatszolgálati ismeretek keretében elsajátított elméleti és gyakorlati tudnivalókra alapozva - a közúti forgalom irányítására és segítésére, a közlekedésben részt vevők és a gépjárművek szakszerű és célirányos ellenőrzésére, a jogsértések megelőzésére, a jogsértők kiszűrésére és differenciált szankcionálására;
- legyen képes a közlekedési balesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtására, a járőr hatáskörébe tartozó közlekedési balesetek helyszíni felmérése, rögzítése szabályainak alkalmazására, a baleseti helyszínelők hatáskörébe tartozó események helyszíni biztosítására, a szakszerű és hatékony közlekedési intézkedések végrehajtására;
- ismerje a veszélyes áruk hazai és nemzetközi szállításának módját, legyen jártas az ilyen anyagot szállító járművek és vezetőik okmányainak ellenőrzésében, legyen képes a rendkívüli események esetén teendő elsődleges intézkedések megtételére;
- legyen képes a megkülönböztető jelzéseket használó szolgálati gépjármű biztonságos vezetésére és üzemeltetésére.
3. Nyomozási ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika, a kriminológia alapjait, a rendőri munka jogszerű és szakszerű végzéséhez elengedhetetlenül szükséges általános és speciális, elméleti és gyakorlati tudnivalókat, a rendőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenységének, a közrendvédelmi és közlekedési állomány hatáskörébe tartozó feladatait;
- sajátítsa el az egyes bűncselekmények jogszerű és szakszerű nyomozásának és vizsgálatának jogi, kriminalisztikai, rendőri-elméleti és gyakorlati ismereteit, a rendőri és más nyomozó szervekkel, valamint igazságügyi szervekkel történő együttműködés alapjait, szabályait, feladatait;
- legyen képes a rendőri állomány (alapvetően járőr és körzeti megbízott) hatáskörébe tartozó egyszerűbb megítélésű bűncselekmények (vétségek) nyomozati és vizsgálati feladatainak jogszerű és szakszerű végrehajtására, a bűnmegelőzési tevékenységből reá háruló feladatok aktív végrehajtására.
4. Rendészeti igazgatási ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a szabálysértési jogszabályok általános és különös rendelkezéseit, az egyes szabálysértések társadalmi megítéléséhez szükséges jogi kategóriákat és szankciókat, az egyes jogsértő magatartásokat, a megfelelően differenciált, kellő mértékű visszatartó erőt gyakorló rendőri intézkedések és eljárások szabályait, a szükséges szankcionálás eljárási módjait, kereteit;
- rendelkezzen ismeretekkel a Magyar Köztársaság bevándorlás-politikájáról, az egyes rendvédelmi szervek ezzel kapcsolatos feladatairól;
- legyen képes az egyes jogsértő cselekmények gyors felismerésére, ezek megelőzésére, megakadályozására, megszakítására, illetve az erre irányuló differenciált intézkedések végrehajtására;
- legyen képes jogsértés esetén a hatékony intézkedések megtételére, indokolt esetben a jogsértés szankcionálásához szükséges jogilag és szakmailag megalapozott, differenciált, megbízható helyszíni intézkedések, eljárások megtételére.
5. Csapatszolgálati ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a rendőri csapatszolgálati feladatokat, a taktikai eljárásokat, a terrorcselekmények jellemzőit;
- ismerje a személy- és objektumőrzés feladatait;
- legyen jártas terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény, illetve katasztrófa esetén teendő intézkedésekben;
- legyen képes meghatározott esetekben, állandó vagy ideiglenesen létrehozott rendőri csapaterőben, egyénileg és kötelékben a meghatározott feladatok végrehajtására, a személy- és vagyon-, valamint objektumvédelemre, szolgálati és biztosító csoportokban meghatározott speciális feladatok teljesítésére, az együttes, fegyelmezett tevékenységre.
6. Jogi ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a szolgálati tevékenységéhez szükséges mértékben az állam- és jogtudományok alapvető területeit, azok legfontosabb fogalmait, tudjon eligazodni az alapvető jogforrásokban, fogalmakban, kiemelten:
= a Magyar Köztársaság Alkotmányában,
= a Magyar Köztársaság közigazgatási rendszerében,
= a nemzetközi jog és az európai integrációs ismeretek alapjaiban,
= az emberi, kisebbségi, humanitárius és polgári jog alapjaiban;
- ismerje a büntető jogszabályok általános és különös rendelkezéseit, az egyes bűncselekmények társadalmi megítéléséhez szükséges jogi kategóriákat és szankciókat, az egyes jogsértő magatartásokat, a különböző bűncselekményeket;
- legyen képes az elsajátított ismeretek alapján felismert jogsértő magatartások elkövetőivel szemben intézkedések foganatosítására, valamint a bűncselekmények helyszínén az indokolt és szükséges feladatok végrehajtására.
7. Társadalmi és kommunikációs ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a rendőri munka helyét és szerepét a társadalomban, kapcsolódásait más rendvédelmi, rendészeti és civil szervezetekkel, rendelkezzen továbbá olyan szakmai fogalomkészlettel, amelyek segítségével leírhatók és megragadhatók a bűnözéssel kapcsolatos társadalmi és szociális, pszichológiai problémák, azok társadalmi és rendőri megelőzésének, a különböző konfliktusok megoldásának lehetőségei;
- alkalmazza komplex és integrált módon azokat a szociológiai, pszichológiai, kommunikációs, erkölcsi, szakmai-etikai ismereteket, amelyek erősítik a szakmai motiváltságot, az erkölcsi tartást, a társadalom egyes közösségeivel történő aktív és konfliktusmentes együttműködést;
- legyen képes a pszichológia és a kommunikáció alkalmazható eredményeinek a rendőri munkában való szoros adaptációja révén egy-egy jellegzetes emberi magatartásforma mögött rejlő érdek és indulati motívumokat nagy biztonsággal felismerni, azt megfelelő intézkedési kommunikációval, magatartással kezelni, etikusan viselkedni.
8. Lőkiképzési ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- legyen képes fegyverét gyorsan tűzkésszé tenni, szét- és összeszerelni, pontosan lőni, akadályokat elhárítani;
- legyen képes fegyverét előírásszerűen tárolni, kezelni, karbantartani;
- legyen képes a fegyverrel kívánatos legalapvetőbb taktikai mozgásokra, fogásokra, feladat-végrehajtásra.
9. Testnevelésből és az önvédelmi ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- legyen képes fizikai állapotának a speciális követelményekhez alkalmazkodó szinten tartására, fejlesztésére, valamint a szakmai jellegű (önvédelmi célú) ismeretek folyamatos bővítésére;
- ismerje a munkához szükséges alap- és speciális önvédelmi technikákat, azok jogszerű és szakszerű alkalmazását;
- fejlessze az állóképességét, teljesítményét, terhelhetőségét, és tegyen meg minden tőle telhetőt egészsége megőrzéséért;
- legyen képes az elsajátított önvédelmi és közelharc technikák jogszerű és szakszerű alkalmazására önmaga, társai és az állampolgárok védelmére.
10. Általános szolgálati ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a szolgálati feladatai ellátásához szükséges mértékben az őrzés- és vagyonvédelmi, alaki és belszolgálati, tereptani és topográfiai, ügykezelési, titokvédelmi és személyügyi feladatokat, a katasztrófák és a tüzek elleni védekezéssel, a károk felszámolásával, a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok elméleti és gyakorlati ismereteit, fogásait, a rendőri szolgálatban való alkalmazás lehetőségeit;
- ismerje a minősített időszakokra vonatkozó rendelkezéseket és a védelmi igazgatás alapjait;
- ismerje a szolgálati viszonyával kapcsolatos alapvető jogokat és kötelezettségeket;
- legyen képes határozott és alakias fellépésre, rendkívüli viszonyok között szolgálati feladatai ellátására, életmentésre, segítségnyújtásra, saját és mások jogainak védelmében.
11. Informatika alkalmazása során a rendőr:
- legyen képes a híradórendszer egyes eszközeinek szabályos használatára, az adattovábbításra;
- legyen jártas az egyedi és hálózati számítógépek használatában, a rendszeresített programok, informatikai és nyilvántartó rendszerek kezelésében, a priorálásban, valamint a gyakrabban használt nyomtatványok gépi kitöltésében, a hibák javításában.
12. Idegen nyelv használata során a rendőr:
az általa ismert idegen nyelven szolgálati fellépése során
- legyen képes a külföldi személyt a legáltalánosabb témákban felvilágosítani;
- tudja magát megértetni, a külföldi állampolgár közlésének lényegét megérteni;
- legyen képes a leggyakoribb utasításokat érthetően a külföldi tudomására hozni;
- legyen képes rövid feljegyzést készíteni.
13. Gyakorlati ismeretek alkalmazása során a rendőr:
- ismerje a szolgálati hely rendjét és fegyelmét, működését, az alá- és fölérendeltségi viszony kifejeződését, a parancs adásának és végrehajtásának rendjét, a szolgálati út betartását;
- ismerje a személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó szolgálati kötelezettségek végrehajtásának módját a gyakorlatban, az ezekről készített jelentések alaki és tartalmi követelményeit;
- ismerje (a vonatkozó jogszabályok alapján) a kényszerítő eszközök használatának elkerülésére irányuló törekvéseket, illetve elkerülhetetlenségük esetén azok okait, a kényszerítő eszközök használatának kivizsgálását és az azt követő eljárást;
- legyen képes a járőrszolgálat ellátására, szervezésére, a személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó szolgálati kötelezettségek teljesítésére, a kényszerítő eszközök gyakorlati alkalmazására (különös figyelemmel a fegyverhasználatra);
- ismerje a közlekedési szervek szolgálati rendszerét, a technikai eszközök alkalmazását sebességmérő, környezetvédelmi műszerek, a járművek megállítására használt műszerek, eszközök), a baleseti helyszínelés és vizsgáló tevékenységet, a baleseti helyszínelés és a forgalom-ellenőrzés során alkalmazott technikai eszközöket;
- ismerje a helyszín biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtását, a körözési tevékenység eszközeit, alapvető módszereit, a személyes szabadságot korlátozó büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedések (őrizetbe vétel, elővezetés, intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó gyanúsított ellen stb.) teljesítését, az adatgyűjtési tevékenység végrehajtását, a helyszíni szemle lefolytatását, eredményeinek rögzítését;
- ismerje a szabálysértés elkövetése miatt szükséges intézkedés végrehajtásának módját a gyakorlatban és az ezekről készített feljelentések alaki és tartalmi követelményét, a szabálysértési eljárás lefolytatását.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszerű képzést követően:
- a Központi Programban előírt tantárgyak tananyagaiból (moduljaiból) folytatott tanulmányok eredményes befejezése,
- a Központi Programban meghatározott időtartamú és formájú szakmai gyakorlat eredményes teljesítése,
- az előírtaknak megfelelő gépjármű-vezetői engedély.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolarendszeren kívüli képzést követően:
- a II. fejezetben előírt szakmai követelmények alapján készült képzési programban foglaltak elsajátítása,
- rendelkezzen a Belügyminisztériumnál, a BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél eltöltött hivatásos szolgálati viszonnyal, vagy három év közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal,
- az előírt gépjármű-vezetői engedély, illetve annak a szakmai vizsga időpontjáig történő megszerzése.
A rokon (határrendész) szakképesítéssel rendelkező jelentkező a rendészeti szakközépiskola által meghatározott átképzési program szerinti felkészülés teljesítésével bocsátható szakmai vizsgára.
A szakmai vizsga részei:
a) Írásbeli vizsga
A belügyminiszter által kiadott feladatsor megoldása, amely a rendészeti igazgatási ismeretek elsajátítását ellenőrzi.
Tantárgy:
Rendészeti igazgatási ismeretek.
Időtartam: 120 perc.
b) Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsgát szervező intézmény által a vizsga tantárgyaiból összeállított, megtörtént vagy kitalált, videofelvételen rögzített vagy írásos formában feldolgozott események, cselekmények jogi és rendőr szakmai, elméleti-gyakorlati szempontú, komplex megoldása, valamint a kapcsolódó elméleti kérdések megválaszolása.
Tantárgyak:
Közrendvédelmi ismeretek.
Csapatszolgálati ismeretek.
Közlekedési ismeretek.
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, és a tantárgy témaköreiből összeállított - a belügyminiszter által kiadott - kérdéseket kell megválaszolnia.
Tantárgy: Nyomozási ismeretek.
A vizsga értékelésére vonatkozó előírások:
Az írásbeli és szóbeli vizsgarészt egy-egy, 1-5-ig adható érdemjeggyel kell értékelni, amelyeknek számtani átlaga adja a szakmai elmélet osztályzatát.
A gyakorlati vizsgarész tantárgyankénti érdemjegyeinek számtani átlaga adja a vizsga szakmai gyakorlati osztályzatát.
21. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A RENDŐRSZERVEZŐ (TISZT)
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 71 8915 01
2. A szakképesítés megnevezése: Rendőrszervező (tiszt)
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5361
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: felsőfokú iskolai végzettség.
5. Előzetes szakmai gyakorlat: -
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
7. Előírt gyakorlat: -
8. Képzési idő, maximális óraszám: 400 óra.
9. Elmélet aránya: 50%.
10. Gyakorlat aránya: 50%.
11. Évfolyamok száma: -
II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: -
13. Szintvizsga: -
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5361
Rendőr
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A rendőrszervezővel (tiszttel) szembeni átfogó elvárás, hogy e feladatot ellátó rendelkezzék a szükséges jogi, szakmai és társadalomtudományi ismeretekkel, azok gyakorlati alkalmazásának képességével, ennek megfelelő emberi magatartással, nagyfokú felelősség- és hivatástudattal.
Mindennapi munkája során legyen alkalmas a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti jogkörök gyakorlására, ezen belül is nyomozó hatósági, szabálysértési hatósági, idegenrendészeti, közlekedési hatósági és rendészeti, valamint közbiztonsági (csapatszolgálati) feladatok ellátására, és ezen szolgálati tevékenységek működésének szervezésére és irányítására.
3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító száma
megnevezése
71 8912 02
Határrendész-szervező (tiszt)
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A rendőrszervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén ismerje:
- azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival - képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;
- a magyar büntetőeljárási jog szabályait, ezen belül is a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatásköreit, illetve az illetékesség szabályait;
- a bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a különeljárás és a különleges eljárás formáit, jogi normáit;
- a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;
- a közigazgatás, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, a közigazgatás személyi állományát, a köztisztviselőket megillető alapvető jogokat, az őket terhelő kötelezettségeket és felelősségük sajátos rendszerét;
- az emberi jogok és a rendőri tevékenység összefüggéseit, a vonatkozó előírásokat, jogi normákat.
2. Követelmények
Legyen jártas:
- a büntetőjog és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;
- az emberi jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában.
Legyen képes:
- a törvényességet érvényre juttatni, valamint az időközben módosuló jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;
- eldönteni, hogy milyen esetekben és kivel szemben indítható nyomozás, és azt hogyan kell lefolytatni;
- a társadalom politikai-jogi folyamataira, a jogállamiság lényegére, a népszuverenitás elvére, megnyilvánulási formáira, az állampolgárság intézményére, az állami jogalkotó és kormányzati munkára, az igazságszolgáltatás általános elveire, valamint az alapvető emberi-állampolgári jogokra, azok védelmére vonatkozó ismereteit alkalmazni;
- az emberi jogokat betartani, illetve betartatni, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni.
A rendőrszervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:
- a bűnözés és a konkrét bűncselekmények alakulását, változását, az oksági összefüggéseket, valamint a megelőzés szerepét és jelentőségét;
- a különböző bűncselekménycsoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;
- a bűncselekmények alakulását, az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak.
A rendőrszervező (tiszt) a közrendvédelmi (csapatszolgálati), a közlekedési, az igazgatásrendészeti és a bűnügyi rendőri szakismeretek alkalmazásának területén ismerje:
- a rendőrség általános és speciális feladatait, szervezeti tagozódását, felépítését, a működés rendjét, annak jogi és belső szabályozását, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolat- és információs rendszerét, sajátos munkaszerveződését, a rendőri tevékenység alapvető munkafázisait;
- a rendőri szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi erők közötti együttműködés lehetőségeit, a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, a vonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;
- a közrend és a közbiztonság, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés magyarországi sajátosságait, tendenciáit, a rendőri munkavégzés elméleti és gyakorlati alapproblémáit, a fejlődés lehetőségeit, a nemzetközi sztenderdeket;
- a szabálysértés általános célját, rendszerét, speciális szabályait és gyakorlatát;
- a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;
- a vezetői munka alapelveit, a rendőri menedzsment specialitásait.
Legyen jártas:
- a szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, tervező, szervező, elemző és értékelő tevékenységek folytatásában;
- a szolgálatszervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában;
- a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltés, vezetés, a rendőrségi információs rendszer nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználása területén;
- a gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális eszközök használatában;
- a kiemelt bűnözési módok, elkövetői kategóriák, a bűnözők konspirációs módszereinek, a bűnügyi struktúrát torzító súlyos bűncselekmények ismeretében és felismerésében;
- a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű, nyílt és különleges erők, eszközök és módszerek alkalmazásában;
- a rábízott rendőri erők irányításában és vezetésében.
Legyen képes:
- a szakmai problémák felismerésére, megértésére és kulturált megoldására, valamint a különböző rendőri szakterületek speciális szabályainak alkalmazására;
- a hatályos jogszabályi keretek között felderítő és vizsgálati munka végzésére;
- a struktúrájában és módszereiben állandóan változó - szervezettebbé váló - bűnözés visszaszorítására;
- a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki revízióra, a munkaértekezletek megtartására és az együttműködésből adódó feladatok végrehajtására.
A rendőrszervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:
- az egyes bűncselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;
- az elváltozások közötti összefüggéseket és azokból tudjon helyes következtetéseket levonni;
- a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;
- a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, módszereit, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját.
Legyen képes:
- az egyes bűncselekményfajták nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekmények végrehajtására és azok speciális taktikai szabályainak alkalmazására.
A rendőrszervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:
- az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat.
Legyen képes:
- érvényesíteni a rendőri intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró rendőrszervező (tiszt) szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell szervezni és végrehajtani. A szakmai vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben, az intézmény mellett működő vizsgabizottság(ok) előtt kell letenni.
1. A szakképzésre történő jelentkezés és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
a) A szakképző intézménybe - a munkáltató által támogatott - szakképesítésre történő jelentkezést (mint pályázati kérelmet) a Belügyminisztériumban és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati állományban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá munkaviszonyban lévő, az állam által elismert felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkező munkatársak nyújthatnak be.
b) Szakmai vizsgára az a képzésben résztvevő bocsátható, aki a rendőrszervező (tiszt) szakképzésnek - a szakképzést végző által kidolgozott - képzési programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, továbbá a képzési programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a számára meghatározott rendvédelmi szervnél - eredményesen teljesíti.
2. A szakmai vizsga részei
Gyakorlati vizsgarész:
A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével kidolgozott képzési programban meghatározottak szerint, a képzésben résztvevők a rendvédelmi szervek különböző szolgálati helyein szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.
Írásbeli vizsgarész:
A szakmai és vizsgáztatási követelmények figyelembevételével összeállított vizsgadolgozati témaköröket a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.
A képzésben résztvevő komplex vizsgadolgozatot készít az alábbi alaki és tartalmi követelmények szerint:
A képzésben résztvevő legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő vizsgadolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A vizsgadolgozatban a képzésben résztvevőnek azt kell bizonyítania, hogy képes a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálni. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A megfelelő tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, a jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is követelmény.
A vizsgadolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A vizsgadolgozat terjedelme - mellékletek nélkül - legalább 20 gépelt oldal, amelyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal kell leadni a vizsgaszervező intézménynek. E nélkül a szóbeli vizsga nem kezdhető meg.
Szóbeli vizsgarész:
A szóbeli vizsgarész az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódik. A szóbeli vizsgarész kérdéseit a szakképző intézmény jóváhagyásra felterjeszti a BM Oktatási Főigazgatósághoz.
A vizsgázónak a vizsgadolgozatban feldolgozott témát - a vizsgabizottság ez irányú feladatmeghatározásának megfelelően - a vizsgabizottság előtt kell szóban ismertetnie, valamint a vizsgadolgozattal kapcsolatos kérdésekre válaszolnia.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként - bűnügyi ismeretek (büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, kriminológiai ismeretek), államtudományi ismeretek (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, emberi jogi ismeretek), rendőri ismeretek [közrendvédelmi, csapatszolgálati, közlekedési, igazgatásrendészeti, bűnügyi (operatív) ismeretek], kriminalisztikai ismeretek (krimináltechnikai, krimináltaktikai, kriminálmetodikai ismeretek) - egy-egy tételt húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsgán a vizsgázó 60 perc felkészülési időt vehet igénybe.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsga vizsgatantárgyai, ismeret- és témakörei:
A büntetőjog általános részéből:
- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;
- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete, a büntetőjog forrásai, a büntető jogszabály értelmezése;
- a büntető jogszabály hatálya, a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;
- a bűncselekmény fogalma;
- a törvényi tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, az általános törvényi tényállás objektív eleme;
- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;
- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai, a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;
- a bűncselekmény elkövetői;
- a büntetés fogalma és célja;
- a büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere, az egyes büntetések és intézkedések; a büntetés kiszabása;
- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;
- a katonákra vonatkozó rendelkezések.
A büntetőjog különös részéből:
- az állam elleni bűncselekmények;
- a személy elleni bűncselekmények;
- a közlekedési bűncselekmények;
- a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;
- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;
- a közrend elleni bűncselekmények;
- a gazdasági bűncselekmények;
- a vagyon elleni bűncselekmények;
- a katonai bűncselekmények.
Büntetőeljárási jogból:
- a büntetőeljárás fogalma, feladata;
- a büntetőeljárási jog forrásai és a büntetőeljárási törvény hatálya;
- a büntetőeljárás alanyai;
- a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;
- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;
- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;
- a büntetőeljárás megindítása;
- a feljelentés elbírálása, a feljelentés kiegészítése, a nyomozás megtagadása;
- a nyomozás teljesítése;
- a nyomozás felfüggesztése;
- a nyomozás megszüntetése;
- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;
- nyomozás a vétségi eljárásban;
- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;
- az elsőfokú bírósági eljárás;
- a másodfokú bírósági eljárás;
- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;
- külön eljárások;
- különleges eljárások.
Kriminológiából:
- a kriminológia tudományelméleti kérdései;
- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;
- a makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;
- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;
- a személyiség szerepe a bűnözésben;
- az egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;
- a bűnözés oksági kérdései;
- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;
- a bűnözés megelőzése;
- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;
- a rendőrök által elkövetett jogsértések;
- a rendőr-szociológia egyes kérdései;
- a vagyon elleni bűnözés alakulása, főbb kriminológiai jellemzői;
- a szervezett bűnözés;
- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzése;
- a gazdaság elleni bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;
- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;
- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;
- a kábítószer-bűnözés;
- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;
- a fiatalok bűnözése;
- viktimológia;
- a számítógépes bűnözés és a hitelkártyacsalás.
Magyar Alkotmányjogból:
- alkotmányjogi alapfogalmak;
- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;
- jogalkotás és a jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban;
- a magyar állampolgárság;
- alapvető állampolgári jogok és kötelességek;
- az államhatalom gyakorlásának elvei, az állami szervek rendszere;
- képviselet és választójog;
- az Országgyűlés;
- a köztársasági elnök;
- a Kormány;
- az Alkotmánybíróság;
- a bíróságok;
- az ügyészség;
- a helyi önkormányzatok.
Közigazgatási jogból:
- bevezetés a közigazgatási jogba;
- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;
- a közigazgatás szervezete;
- a közigazgatás személyzete;
- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;
- a közigazgatási jog érvényesülése;
- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;
- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;
- az államigazgatási eljárás általános kérdései;
- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;
- az első fokú eljárás és a határozathozatal;
- a jogorvoslatok;
- a végrehajtás;
- a nemzetközi jog alapjai, különös tekintettel a diplomáciai, konzuli és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességekre és kiváltságokra, valamint az ezek fennállása esetén követendő eljárásra.
Emberi jogi alapismeretekből:
- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;
- az emberi jogok a II. világháború után;
- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;
- az emberi jogok és a rendvédelem.
Közrendvédelmi ismeretekből:
- a közrend, a közbiztonság védelme Magyarországon;
- a rendőrség szolgálati tagozódása;
- a közrendvédelmi elemző-értékelő tevékenység;
- a járőr- és őrszolgálat;
- a körzeti megbízotti szolgálat;
- a bűnmegelőzési és nyomozati tevékenység a közrendvédelem területén;
- a fogda- és kísérő őri szolgálat;
- a fokozott ellenőrzés, az ügyeleti és vonatkísérő szolgálat;
- a nyilvántartásban szereplő személyek ellenőrzése;
- a körözési tevékenység;
- a közrendvédelmi vezető személyügyi feladatai, az állomány körében előforduló rendkívüli események;
- a rendőrségi ügyvitel; a parancsnoki revízió;
- a közrendvédelmi alegységek munkaterve, munkaértekezletek rendje;
- a társszervekkel való együttműködés egyes közrendvédelmi feladatok végrehajtásában;
- a rendőrség kapcsolata az önkormányzatokkal és más társadalmi önvédelmi szervezetekkel;
- a közrendvédelmi munka statisztikai kifejeződése;
- az ellenőrzés szerepe a közrendvédelmi munkában;
- a közrendvédelmi vezetői tevékenység sajátosságai;
- a nyilvántartások felhasználása a közrendvédelmi munkában;
- a tervezés, a tervszerűség általános szabályai;
- a közrendvédelmi vezető munkastílusa, munkamódszere, beszámolási kötelezettsége;
- a személyi számítógép alkalmazása a parancsnok munkájában;
- a polgári rendészeti tevékenység;
- a működési terület leírása és a közterületi szolgálat szervezése;
- a közrendvédelmi vezető szolgálati okmányai.
Csapatszolgálati ismeretekből:
- a csapatszolgálati ismeretek alapelvei;
- a csapatszolgálati tevékenység a parancsnoki munkában;
- az állomány pszichikai felkészítése csapatszolgálati feladatokra;
- a rendőri erők menetének általános elvei;
- a szolgálati csoportok;
- a felderítő, kutató csoport alkalmazása;
- a munkatérkép vezetése;
- a zárás elvei és gyakorlata;
- a kutatás elvei és gyakorlata;
- a bekerítés elvei és gyakorlata;
- az üldözés elvei és gyakorlata;
- rendezvénybiztosítás;
- tömegoszlatás;
- állami vezetők, külföldi delegációk utazásának nyílt rendőri biztosítása;
- objektumok őrzése és védelme;
- elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén végzendő rendőri feladatok;
- a légi közlekedés jogellenes cselekményekkel szembeni védelme;
- a terrorcselekmény elhárítása, felszámolása.
Közlekedési ismeretekből:
- a közlekedés fogalma, helye és szerepe;
- a közúti, a vízi és a légi közlekedési jog és szabályai;
- a közlekedésrendészeti rendőri szervek helye és szerepe;
- a rendőri szervek közúti közlekedési hatósági tevékenysége;
- a közúti forgalom-ellenőrzés;
- a közúti közlekedést befolyásoló tényezők;
- a közlekedésrendészeti rendőri szervek megelőzési tevékenysége;
- a vízi- és légi rendészeti feladatok;
- a baleset-megelőzés rendőri feladatai;
- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített okmányok és iratkezelési okmányok;
- a közlekedés ágazati irányítása;
- a rendőri szervek szakhatósági tevékenysége;
- a közlekedésrendészeti rendőri szerveknél rendszeresített technikai eszközök;
- a forgalom-ellenőrzés és akció-ellenőrzés;
- a forgalomirányítás;
- veszélyes áruk szállításával kapcsolatos rendőri feladatok;
- a baleset-megelőzés vezetői feladatai;
- a baleseti helyszínelés és a vizsgálati munka a közlekedésrendészeti parancsnoki tevékenységben;
- a közlekedésrendészeti parancsnok feladatai.
Igazgatásrendészeti ismeretekből:
a) szabálysértési jogból:
- történeti áttekintés;
- a szabálysértési jog viszonya más jogágakhoz;
- a szabálysértés általános elvei;
- kapcsolódó más jogszabályok;
- különös rész: egyre gyakrabban előforduló szabálysértések;
- speciális eljárási szabályok;
- a végrehajtási eljárás;
b) rendészeti ismeretekből:
- a rendészet helye, szerepe az igazgatásrendészeti szolgálati ágon belül;
- a személyi igazolvány;
- a közúti, vízi és légi közlekedés rendőrhatósági igazgatása;
- a nukleáris anyagokkal kapcsolatos rendészeti tevékenység;
- a kábítószerrel kapcsolatos rendészeti feladatok;
- a kézifegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek és a lőterek rendészete;
- az ipari célokra szolgáló robbanóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;
- pirotechnikai termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;
- a játékautomatákkal kapcsolatos rendészeti feladatok;
- a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló szabályozás.
Bűnügyi (operatív) ismeretekből:
- az Országos Rendőr-főkapitányság szervezete; a bűnügyi szolgálat szervezete, feladatrendszere;
- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;
- a minősített adatok csoportosítása, a minősített adat létrejöttének feltételei, a minősítésre jogosultak köre a rendőrségen, a minősítési eljárás rendje, valamint a minősített adatok megismerésének és védelmének szabályai;
- a rendőrség titkos információszerző és feldolgozó munkájának módja, alapkövetelményei és annak szabályozása; a konspiráció;
- a titkos információgyűjtő munka kerete;
- a titkos információgyűjtés sajátossága a bűnügyi munka különböző területein;
- a titkos információgyűjtés erői, a rendőrség személyi információbázisa;
- a titkos információgyűjtés eszköztára; a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;
- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználásának lehetőségei;
- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az így beszerezhető, felhasználható információk;
- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei; az információvásárlás;
- a környezettanulmányozás;
- a figyelés;
- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás;
- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;
- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködési feladatai a titkos információgyűjtés keretében;
- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;
- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;
- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL, EUROPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;
- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.
Krimináltechnikából:
- bevezetés a kriminalisztikába;
- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;
- az azonosítás elmélete;
- krimináltechnikai fényképezési eljárások;
- a nyomozási cselekmények rögzítésének lehetőségei videotechnika alkalmazásával;
- nyomtan, általános rész;
- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;
- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;
- anyagmaradványok;
- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;
- kriminalisztikai ballisztika;
- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;
- személyleírás és személyazonosítási eljárások;
- krimináltechnikai csapdák;
- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;
- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásának lehetőségei.
Krimináltaktikából:
- bevezetés a krimináltaktikába;
- a nyomozás;
- a körözés;
- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;
- a nyomozás tervezése, szervezése;
- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;
- a kutatás;
- a helyszíni szemle;
- a kihallgatás;
- a bizonyítási kísérlet;
- a helyszínelés;
- a felismerésre bemutatás;
- a forrónyomos felderítés;
- a nyomozás befejezése;
- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében; jelentési kötelezettségek.
Kriminálmetodikából:
- az emberölés nyomozása;
- az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés nyomozása;
- a testi sértés nyomozása;
- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;
- a közúti, vízi és légi közlekedési balesetek vizsgálata;
- az erőszakos közösülés nyomozása;
- a megrontás nyomozása;
- visszaélés kábítószerrel nyomozása;
- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;
- visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;
- a garázdaság nyomozása;
- a közokirat-hamisítás nyomozása;
- a lopás nyomozása, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás nyomozása;
- a sikkasztás nyomozása;
- a csalás nyomozása;
- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;
- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;
- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása.
Pszichológiai ismeretekből:
- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása; főbb kriminálpszichológiai irányzatok;
- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;
- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozásának zavarai;
- az agresszió problémaköre;
- pszichés betegségek, személyiségzavarok;
- személypercepció a rendőri munkában;
- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;
- a segítő viselkedés motivációja;
- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;
- a stressz és a megküzdési stratégiák;
- kommunikáció;
- a benyomáskeltés és a kapcsolatteremtés módja;
- tömeglélektan.
A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből
a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;
b) képes a tantárgyi ismereteket egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.
4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai elméleti vizsgarész osztályzatának kialakítása:
Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel, a vizsgabizottságnak a vizsgadolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. Az érdemjegy meghatározása a vizsgadolgozatra a bíráló által javasolt érdemjegy, valamint vizsgadolgozattal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok értékelésének figyelembevételével történik.
A szóbeli vizsgarész értékelése a tantárgycsoportonként kihúzott egy-egy tételre adott feleletek - egymástól függetlenül adható külön érdemjeggyel értékelt - érdemjegyeinek számtani átlaga szerint kerül meghatározásra.
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mind az írásbeli vizsgadolgozatára, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi tételére adott feleletére legalább elégséges érdemjegyet szerzett.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga érdemjegyeinek számtani átlaga adja.
A gyakorlati vizsgarész osztályzatának kialakítása:
A gyakorlati vizsga osztályzatát a képzésben résztvevő gyakorlati felkészítéséért felelős vezető által javasoltak ismeretében - a szolgálati hely legalább osztályvezetői vagy annak megfelelő szintű beosztású vezetője által készített értékelés figyelembevételével - a vizsgabizottság állapítja meg.
22. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 8919 01
2. A szakképesítés megnevezése: Személy- és vagyonőr
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5366
Személy- és vagyonőr
3529
Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők
5233
Járatkísérő
5366
Vagyonőr
3523
Üzemrendész
5365
Testőr
9121
Portás
9122
Éjjeliőr, telepőr
9129
Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A személy- és vagyonőr a polgári jogi szerződés alapján a megbízót megillető jogok és a jogszabályban a személy- és vagyonőrre vonatkozó jogosultságok keretein belül megelőző, őrző-védő munkájával, figyelő, ellenőrző, átvizsgáló és támadáselhárító tevékenységével biztosítja megbízója személyének testi épségét, vagyonának biztonságát, segíti jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok
A személy- és vagyonőr tevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséget, fejlett problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel.
A személy- és vagyonőrnek a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, továbbá a személyek és a vagyontárgyak őrzése, védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szakmai elveket, szabályokat és módszereket kell ismernie.
Feladatcsoportok:
- létesítmény, telephely, terület őrzése, védelme, az oda történő be- és kiléptetés, szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzése;
- jármű és más ingóság őrzése és védelme;
- szállítmány kísérése, őrzése, valamint pénz- és értékszállítás végzése;
- személy testi épségének, személyi szabadságának védelme, azok ellen irányuló támadás elhárítása;
- a védett személy, az őrzött létesítmény vagy egyéb vagyontárgy biztonságát fenyegető veszélyhelyzet felismerése, az ilyen jellegű cselekmények megszüntetésére irányuló felszólítás, ellenszegülés esetén az ezzel arányos kényszerítő testi erő alkalmazása, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása és a hatóságnak történő átadása;
- rendezvény biztosítása;
- rendkívüli esemény megelőzése, az elhárításban való közreműködés;
- a szakmai tevékenység ellátásához szükséges mechanikai, elektronikai és egyéb védelmi eszköz kezelése.
2. Követelmények
2.1. Jogi ismeretek
a) Közigazgatási ismeretekből:
Ismerje:
- a jog társadalomban betöltött szerepét, a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek főbb feladatait;
- az Alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit;
- a szabálysértés fogalmát;
- a szabálysértési eljárás alá vont személy jogait és kötelezettségeit;
- a becsületsértés, a magánlaksértés, az ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, a valótlan bejelentés, a tulajdon elleni szabálysértések, a veszélyeztetés kutyával, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység, a jogosulatlan címhasználat; a tűzvédelmi szabálysértés, az ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés tényállásait, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.
Legyen jártas:
- a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről szóló jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazásában, amelyek ezen eszközök megszerzésére, tartására vonatkoznak.
b) Büntetőjogból és büntetőeljárási jogból:
Ismerje:
- a bűncselekmény fogalmát;
- a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó meghatározásokat;
- a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;
- a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a segítségnyújtás elmulasztása, a kényszerítés, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a magántitok jogosulatlan megismerése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy támogatója elleni erőszak, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, a vesztegetés, a közveszélyokozás, a terrorcselekmény, a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, a közveszéllyel fenyegetés, a rendbontás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal, a visszaélés kábítószerrel, az üzleti titok megsértése, a lopás, a sikkasztás, a csalás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a rongálás, a jogtalan elsajátítás, az orgazdaság bűncselekmények tényállási elemeit;
- a büntetőeljárás szakaszait;
- a helyszín fogalmát.
Legyen jártas:
- a kényszer, a tévedés, a fenyegetés, a jogos védelem és a végszükség büntetőjogi fogalmak, továbbá a személyi szabadság megsértése bűncselekmény tényállási elemeinek értelmezésében.
c) Polgári jogból:
Ismerje:
- a személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeit;
- a tulajdon és a birtok fogalmát;
- a szerződés főbb jellemzőit;
- a kártérítésre vonatkozó általános rendelkezéseket, különösen a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat.
Legyen jártas:
- a felelős őrzés és a megbízás nélküli ügyvitel szabályaiban;
- a birtokvédelem területén a jogos önhatalom alkalmazásában.
2.2. Szakmai ismeretek
Ismerje:
- a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató szervezetek és személyek működésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit;
- a szakmai kamarára vonatkozó főbb jogszabályok rendelkezéseit;
- a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait;
- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;
- a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő fontosabb fogalmakat;
- az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket;
- a terület, a szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket;
- a rendezvények csoportosítását, fajtáit és az egyes rendezvények biztosításának speciális feladatait;
- az őr-, járőr- és kísérőszolgálat alapelveit, fogalmát;
- a pénz- és értékszállítás, -kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit;
- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló és elhárító tevékenység szabályait;
- a munkavédelemre, a tűzvédelemre, a katasztrófaelhárításra vonatkozó szabályokat;
- az elektronikus jelző és riasztó rendszerek helyét, szerepét;
- a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit;
- az elsősegélynyújtás szabályait (az eszméletvesztés, a mérgezés, a vérzések, a csonttörések, az égési sérülések elsődleges ellátásának módjait, az áramütéses balesetek sérültjeinek elsősegélyét, az újraélesztés szabályait);
- a helyszín fogalmát, biztosításának követelményeit;
- a környezetvédelem alapvető elveit, előírásait;
- a katasztrófa meghatározását, a katasztrófahelyzet felszámolásában résztvevő szervezetek főbb jellemzőit és feladataikat;
- a rendkívüli események megelőzésének és elhárításának szabályait;
- az alapvető kommunikációs technikákat és azok jelentőségét;
- az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;
- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait;
- a helyszín biztosításának előírásait;
- a hátrahagyott nyomok megőrzésének módjait;
- a személy- és tárgyleírás módjait;
- a hatékony kommunikáció eszközeit.
Legyen jártas:
- a formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásában;
- az őr-, járőr-, kísérő őri szolgálatokra való felkészülésre, a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában;
- az objektumokba történő be- és kiléptetés, ruházat-, csomag- és szállítmány-ellenőrzés végrehajtásában;
- az őrzött vagyont fenyegető magatartás felismerésében, az elkövető személy felszólításában, továbbá ellenszegülésének, támadásának elhárításában;
- a szakmai tevékenység ellátásához szükséges mechanikai, elektronikai és egyéb védelmi eszközök kezelésében;
- az őrzése alatt álló vagyontárgy átvételében, átadásában;
- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátására vonatkozó szabályok és módszerek alkalmazásában;
- rendkívüli események, a jogos védelem és végszükség esetén foganatosítandó intézkedésekben;
- a személy- és vagyonőrzésben alkalmazott személy- és objektumőrző kutyák szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának alapvető szabályaiban;
- a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófával fenyegető helyzetben szükséges intézkedésekben;
- a részére biztosított támadáselhárító önvédelmi eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásában;
- a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásában, kísérésében és a hatóságnak történő átadásában;
- szolgálati okmányainak vezetésében.
2.3. Önvédelmi ismeretek
Legyen jártas:
- a támadások elhárításában: ütések, rúgások alkalmazásában;
- a fogásokból történő szabadulásban;
- az eszközökkel történő támadások elhárításában;
- az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kísérésében;
- a különböző fegyveres támadások elhárításában;
- a támadáselhárító eszközök szakszerű alkalmazásában.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A személy- és vagyonőr szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- betöltött 18. életév,
- cselekvőképesség,
- állandó belföldi lakóhely,
- az Országos Képzési Jegyzékben előírt iskolai végzettség,
- büntetlen előélet,
- szakmai alkalmasság,
- szakmai felkészítő tanfolyamon való részvétel igazolása, továbbá
- a jelentkező feleljen meg a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen - írásban és szóban -, a jogi és szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgarészen a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.
Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama:
a) Írásbeli vizsga
Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által kijelölt tételek szerint, a szakképesítés egészét átfogó feladatsort kell megoldani.
A vizsga időtartama: 120 perc.
b) Szóbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott szóbeli tételsorokból
- a jogi ismeretek tantárgyból egy,
- a szakmai ismeretek tantárgyból két témakör felhasználásával kialakított tétel.
c) Gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján:
- szakmai ismeretek tantárgyból egy, a jártasság követelményszintű témakörök felhasználásával kialakított feltevés (szituáció) megoldása,
- önvédelmi ismeretek tantárgyból három meghatározott gyakorlat bemutatása.
A vizsga időtartama: max. 30 perc/fő.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Önvédelmi vizsga alól kérelmére a vizsgabizottság mentesítheti azt a vizsgázót, aki igazolja, hogy valamely küzdősportban sportminősítést (pl. övfokozat) szerzett.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát elméleti és gyakorlati osztályzattal kell értékelni.
a) Elméleti vizsga
Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.
A szóbeli vizsga jogi és szakmai részét külön-külön adható érdemjeggyel kell értékelni.
A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek számtani átlaga adja.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga osztályzatát a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi gyakorlatok bemutatására külön-külön adott érdemjegyek számtani átlaga adja.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. Szakmai felkészítő tanfolyamot csak - a külön jogszabályban meghatározott módon - nyilvántartott szakképző intézmény, illetve oktatási vállalkozás folytathat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint.
2. A szakmai felkészítésre fordítható képzési idő minimum 320 óra. A képzési időkeretből 225 órát szakmai elméleti, 95 órát szakmai gyakorlati képzésre kell fordítani.
A szakmai gyakorlati képzés időkeretét a szakmai követelmény III. fejezet 2.2. pontjában meghatározott követelmények gyakorlati feladatainak, valamint a 2.3. pontban rögzített önvédelmi ismeretek oktatására, illetve begyakoroltatására kell fordítani.
A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 70%-án jelen volt.
A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében központi képzési program kerül kiadásra. A szakmai követelmények III. fejezetében szereplő oktatási feladatok a képzés teljes óraszámának 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ban a tanfolyam résztvevői vagy a leendő munkáltató igénye szerint mód van olyan szakmai ismeretek oktatására, amelyek elősegítik a szakmai felkészítést, illetve hatékonyabb elhelyezkedést biztosítanak.
3. Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított feltételek lehetővé teszik, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarész ugyanazon vizsganapon lefolytatható.
4. Javító-, illetve pótlóvizsgát legkorábban a sikertelen vizsgát követő 30 nap után szervezett szakmai vizsgán lehet letenni. Javítóvizsgát elégtelen osztályzatú vizsgarészből, illetve vizsgatárgyból kell tenni.
5. A szakmai tanfolyamszervező vállalkozások a szakképzési szerződés megkötésekor kötelesek nyilatkoztatni a jelentkezőket a személy- és vagyonőri tevékenységre jogosító igazolvány kiadásának feltételeiről - különösen az SzVMt. 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltakról -, és arról, hogy azokat a jelentkező tudomásul vette.
E tájékoztatás, valamint a nyilatkozattétel nélkül a jelentkező nem kezdheti meg a szakmai felkészülést.
23. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
24. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI SZAKELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosítási száma: 52 5812 01
2. A szakképesítés megnevezése: Településfejlesztési szakelőadó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
3199
Egyéb műszaki ügyintéző

Településfejlesztési szakelőadó
3602
Igazgatási ügyintéző
4291
Ügyfél-tájékoztató
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A képzés befejezését követően a jelölt alkalmas lesz a településfejlesztési és a településüzemeltetési ügyintéző munkakör betöltésére, ennek keretében a felmerülő gazdasági, technikai-műszaki, szakirányú vállalkozói ismereteket igénylő feladatok ellátására.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek:
1. Településfejlesztési ismeretek
- A településekkel, a fejlesztéssel, a tervezéssel és a rendezéssel összefüggő alapfogalmak ismerete.
- A településfejlesztési programok (koncepciók) készítése és tartalma.
- A településfejlesztési tervek.
- A településrendezési tervek.
- A településfejlesztés és a területfejlesztés kapcsolata.
- A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése a településfejlesztésben.
- A települési konfliktusok keletkezése és kezelési módjai.
- Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.
- Lakossági, képviselői kapcsolatok.
- Településfejlesztés tervezése.
- Szervezési és marketingismeretek.
- A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.
- Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek, gazdaságosság-elemzési ismeretek.
- Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.
- A települések alakulásának története, településfejlesztés.
- A települések adottságainak és fejlesztési irányainak összefüggései.
- Az ágazati fejlesztési koncepciók, tervek jellemzői.
- A településfejlesztés eszközei, finanszírozása.
2. Településüzemeltetési ismeretek
- A települések intézményrendszere.
- Az önkormányzat településüzemeltetési tevékenysége.
- Településüzemeltetési vállalkozás.
- Települési környezetvédelem.
- Épületfenntartás, épületüzemeltetés.
- Helyi közlekedés szervezése.
- Felszíni vízrendezés.
- Település vízgazdálkodási (vízellátás, csatornázás) feladatok.
- Közfürdők és fürdőhelyek fenntartása.
- Gázellátás feladatai.
- Elektromos energiaellátás.
- Távhőellátás.
- Zöldterület-gazdálkodás.
- Közterület tervezése és fenntartása.
- Települési szilárd és folyékony hulladék kezelése.
- Temetkezési szolgáltatás.
- Kéményseprő-ipari közszolgáltatás.
- Az önkormányzat feladata az adott településüzemeltetési tevékenység ellátásában, illetve a szolgáltatás szervezésében.
- A szükséges hatósági, tervezői, kivitelezői tevékenység menetének ismerete, szükség szerint szakértő bevonása a feladat elvégzésébe.
- Díjkialakítási technikák.
- Adatszolgáltatás az önkormányzati költségvetés készítéséhez a fejlesztés építés, a fenntartás, az üzemeltetés költségeiről.
- Tájékozottság a gazdaságos terveztetéshez és kiviteleztetéshez.
3. Közigazgatási alapismeretek
- A közigazgatási rendszer felépítése, működése.
- Önkormányzatok rendszere.
- Hatósági eljárások.
4. Kommunikációs ismeretek
- Kommunikációs alapismeretek.
- A közösségfejlesztés alapvető technikái.
- A település civil szervezeteivel való kapcsolattartás.
- Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés.
- Ügyfelek tájékoztatása, problémakezelés.
5. Közgazdasági, pénzügyi, adózási, jogi, vállalkozási ismeretek
- Közgazdasági, pénzügyi, adózási alapismeretek.
- Pénzkezelési technikák: költségvetés-készítés, díjszámítás, fenntartási, üzemeltetési költségek számítása.
- Egyszerű pénzügyi eljárások lebonyolítása, számlázási, könyvelési ismeretek.
- A kisvállalkozás működési feltételei.
- Kisvállalkozás könyvelése, ügyiratok intézése.
- Jogi szabályozás ismerete.
- Társadalombiztosítási ismeretek.
6. Munkajogi, munkaerő-piaci ismeretek
- A legfontosabb foglalkoztatási törvények (Munka Törvénykönyve, köztisztviselői, közalkalmazotti, foglalkoztatási törvény) szabályai.
- A munkaviszony keletkezésének és megszűnésének főbb szabályai, valamint az anyagi, fegyelmi, kártérítési szabályok, felelősség, hivatalos személy fogalma büntetőjogi minősítése.
- A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat), álláshirdetés megfogalmazása.
- Álláshirdetésre jelentkezés, megjelenés, viselkedés, a munkaalkalmasság megítélése.
7. Számítástechnikai ismeretek
- Számítógép-működtetés, programkezelés.
- Számítástechnikai műszerpark ismerete.
- Szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő technikák.
8. Információgyűjtés, nyilvántartási ismeretek
- Legyen tájékozott az információgyűjtés és kiértékelés formáiról, az ügykezelés szabályairól.
- Ismerje és tudja alkalmazni a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat.
9. Ingatlanérték, vagyonérték ismeretek
- Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.
- Lakossági, képviselői kapcsolatok.
- Településfejlesztés tervezése.
- Szervezési és marketing ismeretek.
- A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.
- Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek; gazdaságosság-elemzési ismeretek.
- Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.
10. Biztonságtechnika, tűz- és vagyonvédelem. Biztosítási ismeretek.
- Munkavédelem, rendeletek, szabványok.
- Biztonságtechnika, veszélyforrások, védelmi rendszerek.
- A települési létesítményekkel kapcsolatos tűz- és vagyonvédelmi előírások ismerete, alkalmazása.
- Biztosítási eljárások, kockázati módozatok.
11. Idegen nyelv ismerete
- A szakelőadói feladatok ellátásához szükséges egy idegen nyelv ismerete alapfokú szinten.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben meghatározott szakmai követelményekkel. A településfejlesztési szakelőadói szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
A képzésben való részvétel feltételei:
- középiskolai érettségi,
- szakmai alkalmasság.
Vizsgára bocsátás előfeltétele:
- a szakmai dolgozat elkészítése, valamint
- a szakmai tanfolyamon való részvétel igazolása.
2. A szakmai vizsga részei
Szakképzettséget az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgarész teljesítésével lehet szerezni.
Az írásbeli vizsgarészt a belügyminiszter által jóváhagyott írásbeli tételek alapján, a képzés egészét átfogó, összetett feladat alapján kell teljesíteni. A vizsgatételeket a III/1-10. témacsoportból kell összeállítani.
Az írásbeli vizsgára biztosított idő 3 óra. A vizsgán jegyzet és tankönyv segédeszközként nem használható, a vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot nem kérhet, és nem kaphat.
A szóbeli vizsgarészt a belügyminiszter által jóváhagyott, a III/1-10. témacsoportból összeállított vizsgatételek alapján kell teljesíteni.
A gyakorlati vizsgarészt a szakmai dolgozat elkészítésével és a vizsgabizottság előtti "megvédésével" kell teljesíteni. A szakmai dolgozat témáját a vizsgaszervező intézmény állítja össze a településfejlesztés szakterületek követelményei (ipar-, mezőgazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, közművesítés, energiaellátás, kommunális feladatok szervezése...) alapján. A szakmai dolgozatot a szakmai vizsga tervezett időpontja előtt 30 nappal korábban kell leadni a szakmai vizsgaszervező intézménynek.
3. A vizsga értékelése
A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsga követelményét teljesítette.
Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen, vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.
A javító- és pótlóvizsgára egyaránt - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - a jelölt kérelme alapján kerülhet sor.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó felsőoktatási intézményben vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, más szakmai vizsga keretében eredményes vizsgát tett, a vizsgatantárgy vizsgája alól felmenthető. A felmentésről a vizsgabizottság határoz.
Az írásbeli vizsgarész napjára más szakmai vizsgarész nem szervezhető. Ha a vizsgaszervező intézmény által kialakított körülmények lehetővé teszik, a szóbeli vizsgarész napján sor kerülhet a szakmai dolgozat megvédésére is.
25. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 7899 03
2. A szakképesítés megnevezése: Temetkezési szolgáltató
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5354
Temetkezési foglalkozású
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A temetkezési szolgáltató a vállalkozás gyakorlása során ellátja, illetve irányítja a jogszabályoknak megfelelően - részben vagy teljeskörűen - az elhunytak temetésre való felvételét, a halottszállítást, az elhunyt temetésre való előkészítését, a temetéshez szükséges kellékek biztosítását, a ravatalozást, búcsúztatást, a sírba helyezést, a hamvasztásos temetést, az urna elhelyezését-kiadását, a hamvak szórását, az exhumálást, sírnyitást és az újratemetést.
A temető tulajdonosának megbízása alapján ellátja, illetve irányítja a temetési helyek, temetők temetésre való előkészítését, fenntartását és üzemeltetését.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A temetkezési tevékenység ellátásának szakmai alapja:
- a temetkezési szolgáltatásra, a temetőfenntartásra, a temetőüzemeltetésre vonatkozó jogszabályok,
- az eltemetőkkel, a hozzátartozókkal való kegyeleti kommunikáció,
- a temető- és a temetkezési kultúra gyakorlatának elsajátítása és alkalmazása.
1. A temetőkre és a temetkezésre vonatkozó általános jogi ismeretek alkalmazása
A temetkezési szolgáltató a hatályos jogszabályok alapján a kegyeleti követelményekre tekintettel - azok szigorú betartásával -, végzi feladatát.
Ennek során:
- képes a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt és a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazni,
- önállóan képes segíteni a helyi önkormányzati rendelet szakmai előkészítését,
- előkészíti a temetőszabályzatot, a kegyeleti közszolgáltatási szerződést,
- figyelemmel kíséri, ismeri és munkája során alkalmazza a temetkezési szolgáltatás ellátására vonatkozó egyéb jogszabályokat,
- közreműködik az igazgatási és hatósági eljárásban a közegészségügyi, környezet-egészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi normák szerint,
- jellemezni tudja és képes alkalmazni a temetkezési vállalkozás irányításának általános és sajátos ismereteit,
- ismeri és képes alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a kegyeleti joggal kapcsolatos fogalmakat és előírásokat,
- ismeri a halottakkal kapcsolatos közegészségügyi előírásokat,
- ismeri a tűzvédelmi és az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat.
2. A kegyeleti kommunikáció alkalmazása
A temetkezési szolgáltató képes a kegyeleti kommunikáció elméleti és gyakorlati szabályait alkalmazva elvégezni feladatát.
Ennek során:
- végzi a temetkezési szolgáltatás gyakorlati teendőinek ellátását a pszichológiai, beszéd- és viselkedéskultúra, valamint a tárgyalástechnikai alapismeretek birtokában,
- önállóan kezeli az ügyfelekkel felmerülő konfliktust.
3. A temető- és temetkezési kultúra alkalmazása
A temetkezési szolgáltató szakszerűen tudja érvényesíteni a teljes körű szolgáltatás során a hazai temető- és temetkezési kultúra, a halottkultusz gyakorlatát.
4. A temetkezési szolgáltatás szakmai ismereteinek alkalmazása
A temetkezési szolgáltató a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján végzi feladatát. Önállóan gondoskodik - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a teljes körű temetkezési szolgáltatás megszervezéséről, lebonyolításáról, manuális elvégzéséről, az adminisztratív teendők és okmányozás ellátásáról, a nyilvántartások vezetéséről.
Menedzseli a szolgáltatást, ellenőrzi a technológiai és ügyviteli folyamatokat.
Ennek során:
- elvégzi az ügyfélfogadással és a temetésfelvétellel kapcsolatos gyakorlati teendőket,
- ellátja a temetésrendező és szervezői feladatokat,
- elvégzi a halottak belföldi és nemzetközi szállításának, átvételének, átadásának gyakorlati feladatait,
- elvégzi az elhunyt és a kellékek ravatalozásra való előkészítését, és elkészíti a ravatalt,
- közreműködik a hagyományos földbe temetés végrehajtásában,
- lebonyolítja a hamvasztásos temetést,
- elvégzi az urna elhelyezésének, a hamvak kiadásának, szórásának gyakorlati feladatait,
- közreműködik az exhumálásban, a rátemetés elvégzésében,
- ellátja a rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos szolgálatot,
- kivitelezi a temetkezési emlékhelyen végzendő szolgáltatásokat,
- elvégzi az alapkellékek feliratozását, díszítését,
- közreműködik a kertészeti díszítések, a kegyeleti koszorú elkészítésében.
5. A temetőfenntartás, temetőüzemeltetés ismereteinek alkalmazása
A temetkezési szolgáltató a temetők fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok szerint tudja alkalmazni azokat a szolgáltatási, szakmai ismereteket, amelyek a temetőben, temetkezési emlékhelyen valósulnak meg. Önállóan képes előkészíteni a temetési helyeket, menedzseli és koordinálja a temető funkciójának megfelelően a temető használatát.
Ennek során:
- ellátja a temető fenntartását, az építmények, közművek, a tárgyi és infrastrukturális létesítmények, közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását,
- közreműködik a temető- és sírhelygazdálkodással összefüggő létesítési, bővítési, hamvasztóépítési feladatok megvalósításában,
- ellátja a temetőgondnoki, temetőüzemeltetési alapfeladatokat,
- elvégzi a temetési helyek lezárásával, megszüntetésével, újra betemetésével kapcsolatos gyakorlati teendőket,
- elvégzi a műemléki, a hősi temetők, temetkezési helyek, valamint a nemzeti sírkert betemetésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat,
- ellátja a lezárt temetőkkel kapcsolatos sajátos fenntartási és üzemeltetési feladatokat,
- közreműködik a kegyeleti park kialakítása, fenntartása és üzemeltetése szakmai feladatainak elvégzésében,
- gondozza a temetési helyeket és a temetői közterületeket,
- szervezi a temetőben működő vállalkozási tevékenységet.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
A szakmai felkészítő tanfolyam javasolt óraszáma: 250 óra.
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények előírásai szerint kell megszervezni, illetve lefolytatni.
Az írásbeli vizsgarész, a szakmai dolgozat "védése", valamint a szóbeli vizsgarész egy napra is szervezhető, amennyiben a vizsgázók létszáma nem haladja meg a 20 főt. 20 fő felett csak a szakmai dolgozat "védése" tartható meg egy napon a szóbeli vizsgarésszel.
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Korhatár: 21. életév betöltése.
- Iskolai végzettség: középiskolai végzettség.
- Szakmai gyakorlat: 2 éves temetkezési szolgáltatásban eltöltött gyakorlat.
- A szakmai felkészítő (elméleti-gyakorlati) tanfolyamon való részvétel.
- Szakmai dolgozat elkészítése és bírálatra történő benyújtása a vizsgaszervező intézményhez a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt 30 nappal.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
- Írásbeli 120 perc.
- Szóbeli és a szakmai dolgozat védése minimum 20 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
3.1. Az írásbeli vizsga tartalma:
- teljes körű temetkezési szolgáltatás tartalma, technológiai vázlata, a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi feltételek, közegészségügyi feladatok,
- a vállalkozás gyakorlásának jogszabályokban előírt általános és szakmai feltételei,
- a magyar nép temetkezési kultúrájának leírása a kezdetektől napjainkig,
- a temetőfenntartás és temetőüzemeltetés főbb szakmai területei és jogszabályi előírásai
Az írásbeli vizsgarészt a fentiekben megjelölt témakörökből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott, komplex írásbeli feladat megoldásával kell teljesíteni.
3.2. A szóbeli vizsga tartalma:
A szakmai követelményekben meghatározott ismeretek alapján összeállított kérdések és azok alkalmazási készségéről kell számot adni a következő témakörökben:
- Temetkezésre vonatkozó jogszabályok.
- Közegészségügyi, környezet-egészségügyi, munkavédelmi normák.
- Kegyeleti kommunikáció.
- Temető- és temetkezési kultúra.
- Temetkezési szolgáltatás gyakorlata.
- Temetőfenntartás, temetőüzemeltetés gyakorlata.
A szóbeli vizsgarészt a felsorolt témakörökből kialakított, a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai kérdések alapján kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán a vizsgázónak szakmai jogi és szakmai ismeretekből egy-egy kérdésre kell választ adnia.
3.3. A gyakorlati vizsga tartalma:
- teljes körű temetkezési szolgáltatás felvétele: eltemetés megrendelése
a) hagyományos földbe temetés, valamint
b) hamvasztásos temetés esetén (ajánlás, okmányozás, számlázás, ügyintézés),
- kegyeleti közszolgáltatási szerződés elkészítése.
A gyakorlati vizsgarészt a megjelölt témakörökre elkészített szakmai dolgozat elkészítésével, majd a vizsgabizottság előtti "védésével" kell teljesíteni. A szakmai dolgozatot a szóbeli vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 30 nappal korábban kell értékelésre benyújtani a szakmai vizsgát szervező intézményhez. A vizsgázó dolgozatáról a vizsgaszervező intézmény vezetője készít véleményt, és érdemjegyjavaslatával együtt adja át a szakmai vizsgabizottság elnökének. A szakmai dolgozat "védésére" a szóbeli vizsgarész napján is sor kerülhet.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
Eredményes szakmai vizsgát az a jelölt tett, aki minden vizsgarész vizsgakövetelményét teljesítette. Javító- és pótlóvizsgát az eredménytelen vizsgarészből, illetve vizsgatárgyból kell tenni, az eredménytelen vizsgát követő 30 nap eltelte után.
Az írásbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni.
Az írásbeli vizsgarészt akkor teljesítette eredményesen a vizsgázó, ha a feladatra adható összpontszám legalább 50%-át elérte.
A szóbeli vizsgarész érdemjegyét a szóbeli vizsgakérdésekre adott érdemjegyek számtani átlaga adja.
A szakmai vizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek számtani átlaga adja.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát a szakmai dolgozat értékelésére és a vizsgabizottság előtti "védésére" adott érdemjegyek számtani átlaga adja.
26. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A TŰZOLTÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 32 8915 01
2. A szakképesítés megnevezése: Tűzoltó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5362
Tűzoltó
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A tűzoltó a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságoknál készenléti szolgálatot lát el, ügyeleti tevékenységet végez, rajkötelékben tűzoltási és műszaki mentési feladatokat hajt végre, valamint közreműködik katasztrófaveszélyek elhárításában és a katasztrófaesemények felszámolásában.
A tűzoltási feladatokon belül végzi a veszélyeztetett emberek és anyagi javak mentését, a tüzek oltását, és a kapcsolódó közvetlen veszélyek elhárítását. Tűz- és robbanásveszélyt jelentő helyzetekben közreműködik a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Műszaki baleseteknél, kár- és katasztrófaeseményeknél az élet- és a műszaki mentés feladatainak végzése mellett részt vesz a károk és a következmények felszámolásában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
53 8915 02
Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A tűzoltói tevékenység etikai normáinak, fegyelmi, öltözködési, alaki szabályainak alkalmazása, a készenléti szolgálatellátás területén a laktanyában végrehajtandó tűzoltói tevékenység feladatainak ellátása.
E tevékenység végrehajtásához:
ismerje:
- a tűzoltóság múltját és jelenét,
- a szakma gyakorlását megalapozó, valamint a hivatásos vagy önkéntes alapon,
- tűzoltói tevékenységet ellátókra vonatkozó jogszabályokat,
- a tűzoltó magatartására vonatkozó előírásokat;
legyen képes értelmezni:
- a szolgálati és a tűzvédelmi jogszabályokat;
legyen képes ellátni:
- a napi beosztásához szükséges feladatokat.
2. A tűzoltási tevékenység munkafázisainak, a riasztás, a vonulás, a tűzoltás, az élet- és anyagmentés, az utómunkálatok és a tűzoltást követő feladatok ellátása. A tűzoltósport elemeinek végrehajtása, a fizikai állapot megőrzése.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes felismerni:
- a veszélyhelyzeteket kiváltó fizikai és kémiai okokat, veszélyes anyagokat,
- tudjon következtetéseket levonni az ilyen alapokon nyugvó jelenségekből,
- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet megalapozó természettudományos alapismereteket,
- a tűzvédelem feladatrendszerét, az alapvető tűzvédelmi jogszabályokat, megelőzési szabályokat,
- a szakma gyakorlása során előforduló baleseti okokat és az egészségre káros hatásokat,
- a tűzvizsgálathoz szükséges helyszíni nyomokat, jelenségeket;
legyen képes kiválasztani és értelmezni:
- a tűzoltásra, műszaki mentésre vonatkozó jogszabályokat, a tűzoltási - mentési tevékenység menetét, a tűzoltásban, műszaki mentésben résztvevők jogait, kötelességeit,
- a lakosságot, a gazdaságot érintő káresemények, katasztrófák elhárításának alapelveit, feladatait;
legyen képes gyorsan és biztonságosan végrehajtani:
- mindazon egyéni tűzoltói feladatokat, amelyek biztosítják a tűzoltórajok szervezett működését, a beavatkozások, a mentések szakszerűségét,
- az alkalmazandó tűzoltó taktikai ismereteket, azok alapelveit,
- a szerelési szabályzat előírásait, a szerelési feladatokat,
- a tűzoltói tevékenység során jelentkező hosszan tartó és különleges helyzetekben történő szakfeladatokat,
- a tűzoltósport elemeit,
- a sérültek szakszerű emelését, mozgatását;
legyen képes betartani:
- a munka- és egészségvédelmi, valamint a balesetelhárítási előírásokat,
- a katasztrófavédelmi és a tűzoltói tevékenység során felmerülő környezetvédelmi követelményeket;
legyen képes elviselni a fokozottan veszélyes környezetben a fizikai, pszichikai terheléseket.
3. A tűzoltó műszaki szakfelszerelések és védőeszközök készenléti állapotának fenntartása.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes felismerni:
- a munkavédelmi szabályok betartásának fontosságát saját és társai védelmében, tudja azokat a beavatkozások során alkalmazni,
- a különféle tűzoltó felszerelések és berendezések működésének fizikai törvényszerűségeit, működési elvét, kezelésének, karbantartásának szabályait;
legyen képes szakszerűen önállóan kezelni, karbantartani és ellenőrizni:
- a különféle egyéni és csoportos védőeszközöket,
- a tűzoltóságnál rendszeresített kisgépeket,
- a gépjárműfecskendők málházási rendjének megfelelően a tűzoltó gépjárművön elhelyezett felszereléseket és azok állapotát,
- az alkalmazott hírközlő berendezéseket.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:
- a jelentkező rendelkezzen érettségi bizonyítvánnyal, vagy egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel,
- a jelentkező legyen a tűzoltóság tagja.
2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése.
- A gyakorlati felkészítés ütemtervében meghatározott feladatok igazolt teljesítése.
- A kisgépkezelői vizsga eredményes teljesítése.
- A képzésen való kötelező részvétel.
3. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott szakmai feladatcsoportokat (tantárgyakat) felölelő ismeretanyag ellenőrzése írásos tesztlap formájában
Tantárgyak:
Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretek.
Tűzoltó műszaki ismeretek.
Időtartam: 90 perc.
b) Gyakorlati vizsga
A szakmai vizsgát szervező intézmény által meghatározott feladat végrehajtása az alábbi feladatcsoportok követelményeinek figyelembevételével.
Tantárgyak:
Szerelési és mentési gyakorlatok.
Tűzoltó műszaki ismeretek.
c) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból tételt húz, amelyet az alábbi feladatcsoportok (tantárgyak) követelményei alapján összeállított 1-1 kérdés szerint kell megválaszolni.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Tűzoltó műszaki ismeretek.
Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetők be.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeret szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a tűzoltóság történetét,
- a tűzoltóság szervezetét, irányítását és feladatait,
- az elismerések formáit, adományozásuk rendjét,
- a fegyelmi eljárás rendjét, a fenyítések fokozatait, fegyelmi jogköröket,
- a kártérítési felelősség szabályait,
- a katasztrófavédelmi szervek és az önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos feladatait,
- a katasztrófavédelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- a katasztrófa fogalmát, típusait, csoportosítását,
- a hazánkban előforduló katasztrófaeseményeket,
- a hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatait,
- a mezőgazdaság területén előforduló tüzek körét, taktikai jellemzőit,
- az épületkárok csoportosítását, jellemzését,
- a vízből, jégről mentés feladatait,
- a minősített időszakok fogalmát, jellemzőit,
- a tűz elleni védelem fogalmát,
- a tűzmegelőzés fogalmát, célját,
- a tűzvizsgálat fogalmát, célját,
- a tűzveszély kockázat jelét, megnevezését és jellemzőit,
- a tűzveszély kockázatát csökkentő szabályok jellemzőit,
- a személyek biztonságát szolgáló szabályok jellemzőit,
- a vagyon védelmét biztosító szabályok jellemzőit,
- a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzőit.
Műszaki ismeretekből:
- a szívóoldali felszerelések csoportosítását, a felszívásos, a túlnyomásos és a mélyszívóval történő táplálás szerint,
- a szívóoldali felszerelések feladatát, felépítését, műszaki jellemzőit, alkalmazásuk lehetőségeit,
- a nyomóoldalhoz tartozó felszerelések körét és műszaki jellemzőit,
- a nyomótömlők csoportosítását, méretét, műszaki jellemzőit,
- az osztók fajtáit, felépítését, feladatait,
- a vízsugárszivattyúk típusait és műszaki sajátosságaikat,
- a habfejlesztés módjait, felszereléseit és berendezéseit, valamint a habsugárcsövek fajtáit, felépítését,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos alapfogalmakat,
- a tűzoltó készülékek csoportosítását oltóanyag szerint, hajtóanyag és annak elhelyezési módjai szerint, alkalmazott típusuk és súlyuk szerint,
- a tűzoltó kötelek feladatait és kialakításuk sajátosságait,
- a négyrészes fém dugólétrák, a kétrészes fém kihúzós létrák, valamint a horoglétra méreteit, részeit, jellemző adatait,
- a kéziszerszámok és eszközök fajtáit, kialakítását, műszaki jellemzőit és a felhasználás lehetőségeit,
- a belső égésű motorok csoportosítását és szerkezeti részeit,
- a gépjárművek erőátviteli rendszerének felépítését és feladatukat,
- a benzin üzemű motorok üzemanyag-ellátó rendszerének felépítését és feladatait,
- a Diesel-motorok üzemanyag-ellátó rendszerének felépítését és feladatait,
- a szivattyúk fogalmát és csoportosítását,
- az örvényszivattyúk szerkezeti felépítését és az egyes szerkezeti részek funkcióit,
- a légtelenítő szivattyúk feladatát és csoportosítását, működési jellegzetességeit,
- a védőeszközök csoportosítását és a csoportokon belüli egyes védőeszköz fajtákat,
- a fejvédő, lábvédő, arcvédő és kézvédő eszközök kialakítását és jellemzőit,
- a bevetési és a hővédő ruhák, felépítését, tartozékait, műszaki jellemzőit,
- a vegyi anyagok elleni védőruhák jellemzőit,
- az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések: kesztyűk, védőkötény, szemüveg, fülvédő stb. alkalmazott típusait,
- a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását, főbb típusait, kezelőszerveit,
- a hírforgalmazás szabályait, a rádióállomás kezelőjének általános kötelmeit,
- a rádióforgalmi adatokat,
- hírközpontokban elhelyezett berendezések főbb műszaki jellemzőit,
- a kismotorfecskendők, az átemelő szivattyúk és a zagyszivattyúk egyes típusainak műszaki jellemzőit,
- gépjárműfecskendők egyes típusainak főbb műszaki jellemzőit,
- a kisgép kategóriába tartozó motorfűrész, a forgótárcsás vágóberendezés (roncsvágó) és a hidraulikus vágó- és feszítő berendezések szerkezeti felépítését és a fő paramétereiket.
b) Megértés szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Szerelési és mentési gyakorlatokból:
- a Szerelési Szabályzat általános előírásait, a gépjárműfecskendőn málházott felszereléseket, a málházás rendjét,
- a tűzoltóval szemben támasztott fizikai-erőnléti követelmények szükségességét.
Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:
- az általános és szolgálati jogokat és kötelezettségeket,
- a hivatásos állomány szolgálati viszonyának szabályozását,
- a szolgálati rend és fegyelem általános szabályait,
- a tűzoltóság szolgálati tagozódását,
- a tűzoltó laktanya napirendjét,
- az egyenruha viselésének szabályait,
- a parancsok, utasítások adásának és végrehajtásának feltételeit,
- a jelentkezés, jelentés, tiszteletadás és a körletrend szabályait,
- az alaki követelményrendszert,
- az égés fajtáit, azok értelmezését, jellemzését,
- az égéstermékeket, jellemzőiket,
- a különböző halmazállapotú anyagok égésének sajátosságait,
- a láng szerkezetét és tulajdonságait,
- a tűz és az égés kapcsolatát, hatásait,
- a másodlagos kár értelmezését, hatásait, csökkentésének lehetőségeit,
- a víz jellemzőit, oltóhatásait, alkalmazási lehetőségeit,
- az oltóhabok jellemzőit, oltóhatásait, alkalmazási lehetőségeit,
- az oltóporok tulajdonságait, oltóhatásait, alkalmazási lehetőségeit,
- a tűzoltógázok tulajdonságait, oltóhatásait, alkalmazási lehetőségeit,
- a táplálási módok alkalmazásának sajátosságait,
- a mélyszívó igénybevételét táplálásra, vízeltávolításra,
- a tűzcsapok felhasználásának jellemzését,
- a tűzoltó vízsugár fogalmát, csoportosítását,
- a vízforrás megválasztását tűzoltói szempontból,
- a vízforrások jelöléseit,
- a tűzoltásra és műszaki mentésre vonatkozó jogszabályokat,
- a tűzjelzés fogalmát és értékelésére vonatkozó előírásokat,
- a riasztás fogalmát és a riasztási fokozatokat,
- a vonulásra vonatkozó előírásokat,
- a tűzoltás előkészítésének feladatait,
- a felderítés végrehajtását,
- a visszajelzések tartalmát,
- a tűzoltás során szervezhető beosztásokat,
- a tűzoltás irányításának módjait,
- a tűzoltás vezetésére jogosultak körét,
- a tűzoltás-vezető jogosítványait,
- a tűzoltásban részt vevő személyi állomány kötelességeit,
- a lakó- és középületek tűzoltás-taktikai jellemzését,
- a pince-, a padlás- és tetőtüzek taktikai jellemzését,
- fa-, textil- és más könnyűipari létesítmények tűzoltótaktikai jellemzését,
- feszültség alatt álló villamos berendezések oltásának biztonsági előírásait,
- közlekedési eszközök tűzoltó-taktikai jellemzőit,
- a közúti és a kötöttpályás járművek tüzének jellegzetességeit,
- a lábonálló termények tüzeinek jellemzését,
- a kazlak, bálázott termények tüzeinek jellemzését,
- a magtárak, terményszárítók és takarmánykeverők tűzoltó-taktikai jellemzőit, a tűzoltás sajátosságait,
- az erdőtüzek jellemzését, a tűzterjedés sajátosságait,
- a tűzoltást segítő tervek célját, használatát,
- a műszaki mentés feladatainak munkavédelmi sajátosságait,
- a beavatkozás általános szabályait épületbaleseteknél,
- a veszélyes anyagok általános jellemzését, csoportosításukat,
- a veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozás biztonsági szabályait,
- a veszélyes anyagok reakcióit oltóanyagokkal,
- a veszélyességi bárca, tábla felépítését, jelentését.
Műszaki ismeretekből:
- a mélyszívó fő szerkezeti részeit, működési elvét,
- a habsugárcsövek és habgenerátorok habképzési jellemzőit,
- a víz- és habágyúk típusait, működési elveiket, a víz- és habadás feltételeit,
- a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait, az igénybevétel lehetőségeit,
- a négyrészes fém dugólétrák, a kétrészes fém kihúzós létrák és a horoglétra alkalmazási szabályait,
- a légtelenítés elvét, megvalósításának lehetőségeit,
- az alkalmazott szűrőbetétes légzésvédő eszközök felépítését, használatának és karbantartásának szabályait,
- a sűrített levegős légzésvédő eszközök szerkezeti egységeit, funkcióit, működését, összeszerelésének sorrendjét,
- a hővédő és vegyi anyagok elleni védőruhák légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait,
- a légzésvédő készülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás műveleteit,
- a szimplex és duplex rendszer, a szabad és vezetett hírháló fogalmát, jelentőségét,
- a forgalmazásban a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait,
- az üzemi és a tartalékcsatorna igénybevételének lehetőségeit,
- a hívónév, hívószám és hívókód fogalmát, a hangerő és az érthetőségi skála értelmezését,
- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését,
- az örvényszivattyúk soros és párhuzamos kapcsolásának szabályait,
- a benzin üzemű motorok főbb működési jellemzőit,
- a szivattyúk működési elveit,
- a Diesel üzemű motorok főbb működési elveit,
- az alkalmazott kismotorfecskendők, az átemelő szivattyúk és zagyszivattyúk felépítését, egyes szerkezeti részeik működését (motor, szivattyú, légtelenítő egység, gyújtás, üzemanyag-ellátás, kapcsoló elemek, mérőműszerek),
- a kismotorfecskendők soros és párhuzamos kapcsolásának alkalmazását,
- a kisgépek előkészítését, a beindításának fogásait, egyes lépéseit,
- a működtetéshez szükséges biztonsági előírásokat,
- a különböző típusú gépek közötti különbségeket és az azonosságokat.
c) Alkalmazás szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:
- az égés megszüntetésének módjait,
- kötött vízsugár felhasználási lehetőségeit,
- szórt vízsugár felhasználási lehetőségeit,
- porlasztott vízsugár felhasználási lehetőségeit,
- vízforrások igénybevételét,
- tűzcsapok igénybevételét,
- gépjárműfecskendő tartályából történő működést,
- a riasztás, vonulás, életmentés, tűzoltás végrehajtását,
- az állat- és tárgymentés végrehajtását,
- az égő, zárt terület megközelítését, bontási munkálatok végrehajtását,
- a tűzoltás befejezése utáni feladatokat.
Műszaki ismeretekből:
- a sugárképzés eszközeit, műszaki jellemzőiket, a sugárcsövek fajtáit,
- a lábszelepes szűrő, a szívótömlő, a gyűjtő és a mélyszívó karbantartási és ellenőrzési feladatainak végrehajtását,
- a bekeverő egységgel (vízsugárszivattyúval) és habsugárcsövekkel a közép- és nehézhab előállítását, az alkalmazott eszközök és berendezések karbantartását,
- a mentő- és mászóeszközök időszakos ellenőrzési és karbantartási előírásait,
- a kismotorfecskendők és átemelő szivattyúk indításának egyes lépéseit, a légtelenítés és a szivattyú bekapcsolásának műveleteit,
- a működés előkészítésének egyes fázisait, a telepítés és a megszerelés szabályait,
- az ellenőrzés és karbantartás szabályait, a próbaindítások és járatások szabályait, valamint a készenlét követelményeit,
- a rádió adó-vevők fő részeinek feladatait, működésük lényegét, a "vészüzemre" történő átállás végrehajtási módját,
- a gépjárműfecskendők tűzoltó-technikai berendezéseinek jellemző műszaki adatait, a szivattyúra, a légtelenítő rendszerre, a habképzőanyag bekeverőre és a szállított oltóanyagok mennyiségére vonatkozóan,
- a tűzoltó-technikai egységek egyenkénti és az összeépített tűzoltó-technika működési jellegzetességeit,
- hab-vízágyú, valamint a sugarak együttes igénybevételének lehetőségeit,
- a tűzoltó gépjárművek fogalmát, csoportosításuk rendező elveit, az egyes gépjárművek főbb műszaki paramétereit, felhasználásuk lehetőségeit,
- a szivattyú bekapcsolásának sorrendjét, működtetésének alapműveleteit, a vízadás és a habképzés feltételeit,
- a gépjármű-fecskendő típusokra vonatkozó alapvető karbantartási feladatokat,
- a különböző típusú gépek közötti különbségeket és az azonosságokat.
d) Jártasság szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Szerelési és mentési gyakorlatokból:
- föld alatti és föld feletti tűzcsap szerelését,
- osztott sugár szerelését tűzcsapról,
- sugár és osztó szerelését magasba,
- nedves nyomótömlő visszaszerelését,
- tömlő hosszabbítást,
- táplálásszerelést szívótömlővel, illetőleg gépjárműfecskendőn elhelyezett szívótömlővel,
- táplálást szerelni föld alatti és föld feletti tűzcsapról 2 és 3 fővel,
- táplálást szerelni tűzcsapról több tekercstömlővel,
- táplálást szerelni 200-as mélyszívóval,
- vízeltávolítást mélyszívóval,
- négyrészes fém dugólétra szerelését,
- négyrészes fém dugólétrával állványlétra szerelését,
- fém dugólétra mélybe szerelését,
- fém kihúzóslétra megszerelését támrúddal és támrúd nélkül,
- kismotorfecskendő szereléséhez szükséges felszerelések elhelyezését, kis motorfecskendőről és hordozható szivattyúról (Honda) sugár szerelését,
- gépjárműfecskendőről sugár szerelését tekercstömlővel, illetőleg gépjármű fecskendőről sugár szerelését háromnál több "B" tekercstömlővel,
- gépjárműfecskendő tartályáról sugár, működés közben alapvezeték, majd táplálás szerelését,
- gépjárműfecskendőről sugár szerelését magasba, osztó lent és osztó fent helyzetben,
- gépjárműfecskendőről sugár szerelését kihúzós létrán át, osztó lent helyzetben,
- gépjárműfecskendőről habsugár, illetőleg osztott habsugár szerelését,
- a beiskolázó parancsnokságon rendszeresített gépjárműfecskendő eltérési sajátosságaiból adódó szerelési módozat (behajtogatott tömlő, gyorsbeavatkozó, kéziorsó stb.) végrehajtását,
- füstelszívó, fényszóró és búvárszivattyú szerelését,
- tűzoltás, műszaki mentés és életmentés során alkalmazott kötéseket,
- az ön és mások mentése során alkalmazott eszközök használatát, önmagát és más mentését magasból és mélyből,
- a tűzoltói tevékenységhez szükséges erőnléti állapot fejlesztését,
- a fizikai felmérés követelményrendszerének elemeit, azok végrehajtását,
- a tűzoltósport elemeit, a végrehajtáshoz szükséges alapfogásokat,
- a 100 m-es akadálypálya, a 4x100 m-es váltófutás, a 800 l/p-es kismotorfecskendő szerelésének, valamint a horoglétra gyakorlatok elemenként, majd összefüggő végrehajtását,
- pszichikai terhelések elviselését.
Tűzoltási és katasztrófavédelmi ismeretekből:
- a készenléti szolgálat váltásának feladatait,
- a tűzoltásvezető utasításainak megfelelően, a taktikai elképzelések megvalósításának gyakorlati elemeit,
- az alaki mozdulatokat és fogásokat.
Műszaki ismeretekből:
- a szűrőbetétes és a sűrítettlevegős légzésvédő eszközök készenlétbe helyezését, összeszerelését, használatát, az ellenőrzési és karbantartási feladatok végrehajtását,
- a bevetési védőruhák, a hő és a vegyi anyagok elleni védőruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását,
- a sűrített levegős légzésvédő készülékek tömítettségének, akusztikus figyelmeztetőjének ellenőrzését, vizsgálatát, a légzőkészülék palackjában lévő levegő mennyiségének az ellenőrzését,
- az egyéb védőeszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását,
- az URH-rádiók üzembe helyezését, közlemények adását, vételét, továbbítását, nyugtázását,
- a rádióforgalmi adatok használatát,
- a szabad és vezetett hírhálóban való forgalmazást,
- az URH-rádióknál egyes meghibásodások felismerését,
- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését,
- a kismotorfecskendőnél a megtelepítés, a működés, a vízadás és a vízeltávolítási feladatainak végrehajtását,
- a kismotorfecskendők, az átemelő szivattyúk és a zagyszivattyúk készenlétbe helyezését, ellenőrzését és karbantartását,
- a folyamatos működés esetén végrehajtandó tennivalókat - a kismotorfecskendőnél az elektromos és mechanikus indítás, valamint a habképzés egyes fázisait,
- a meghibásodások felismerésének és elhárításának lehetőségeit,
- a kismotorfecskendők és az átemelő szivattyúk üzeme közben bekövetkező meghibásodások felismerését, kisebb hibák elhárítását (gyújtógyertya csere, tömítetlenség megszüntetése),
- a motorfűrészek, a forgótárcsás vágóberendezés, valamint a hidraulikus vágó- és feszítő berendezések üzembe helyezését, a munkavégzéshez a biztonságos alaphelyzet felvételét,
- a vágási, darabolási és feszítési feladatok elvégzését,
- a karbantartási, készenlétbe helyezési feladatok végrehajtását,
- a műveletek végrehajtásához a védőfelszerelések: arcvédő, fejvédő, védőkesztyű, kötény, lábszárvédő, fülvédő használatát,
- a fafűrészeknél a lánc élezésének, a roncsvágónál a korongcsere végrehajtásának egyes fázisait,
- a kisgépek használatakor betartandó üzemeltetési, munkavédelmi szabályokat.
e) Készség szintjén tudják a képzésben résztvevők:
Szerelési és mentési gyakorlatokból:
- tekercstömlő szerelését, a mentőkötél felvételét, a használat utáni készenlétbe helyezésének szabályait,
- sugarak szerelését 2 és 3 db tekercstömlővel,
- tűzcsapról sugár szerelését tekercstömlővel,
- mászóöv napi vizsgálatát,
- létrára mászást ütemezve és folyamatosan.
5. A szakmai vizsga és annak részei alól felmentés nem adható.
6. A szakmai vizsga értékelése
A tűzoltó szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni azzal, hogy a vizsga szakmai gyakorlati osztályzatát a szakmai vizsgán egyéni és a csoportosan végrehajtott gyakorlati feladat érdemjegyének számtani átlaga eredményezi.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében a szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
27. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A TŰZVÉDELMI ELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8915 02
2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi előadó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Egyéb védelmi szolgáltatások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, építmények és létesítmények biztonságos működtetésének megszervezése, jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi feladatok önálló ellátása.
A tűzvédelmi előadó kiemelt gazdálkodó szervezeteknél beosztott munkatárs, aki a kötelező tűzvédelmi szabályokat érvényre juttatja, a helyi tűzvédelmi szabályokat elkészíti, naprakészen tartja, szervezi a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, ellátja a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat, közreműködik a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
54 8915 01
Tűzvédelmi főelőadó
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kacsolódó követelmények:
1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybevevő szerv tűzvédelmi viszonyainak szabályozása, szervezése, irányítása, tűzvédelmi ügyekben történő képviselete. A tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A gazdálkodó szerv más védelmi feladatait ellátó munkatársaival és a tűzoltósággal történő együttműködés.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes ismertetni:
- a veszélyes anyag fogalmát, csoportosítását, hatásait és azonosító jelöléseit,
- az építőanyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi szempontú csoportosítását,
- az építmények létesítése során alkalmazott tűzvédelmi méretezési szabályokat,
- az elhelyezéssel, létesítéssel kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket,
- az épületgépészeti berendezések létesítésével kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket,
- a tűzvédelmi célú épületgépészeti berendezések létesítésével kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket,
- a tűzoltó készülékek és eszközök készenlétben tartásának szabályait,
- a raktározás tűzvédelmi szabályait,
- a szállítás tűzvédelmi szabályait,
- a közösségi épületekre, a járművekre, a mezőgazdaságra és az erdőkre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat,
- a tűzvédelemmel kapcsolatos szabványokat,
- az államigazgatási eljárás általános szabályait gazdálkodó szervezet képviseletében eljárva a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági ügyek során,
- a tűzvédelem szankciórendszerének elemeit,
- a gazdálkodó szervezet tűzvédelmi tevékenységének kialakítására, irányítására vonatkozó szabályokat és módszereket,
- a tűz keletkezési körülményeinek bizonyítási logikáját,
- a helyi tűzvédelmi ellenőrzés megszervezésének, tervezésének és végrehajtásának szabályait és módszereit;
legyen képes elemezni és azonosítani:
- a tűzvédelmi és a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat,
- az építő anyagokat és épületszerkezeteket,
- az építőanyagokra, épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket és minősítéseket;
legyen képes alkalmazni:
- a tűzveszélyességi osztálybasorolás rendszerét,
- a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos előírásokat, módszereket;
legyen képes meghatározni
- a tűzterhelést és annak felhasználási lehetőségeit,
- a tűzvédelmi használati szabályokat,
- a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi szabályozásainak elkészítésével kapcsolatos követelményeket.
2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása, továbbképzése, a szervezet tűzriadó és tűzoltási terveinek szakmai előkészítése. A létesítményi tűzoltóság létrehozásával és működésével kapcsolatos tevékenységben történő közreműködés. A tűzvédelmi célokat szolgáló anyagok és eszközök készenléti állapotának ellenőrzése, nyilvántartása.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes értelmezni:
- az égés- és tűzoltás elméleti alapjait,
- az oltóanyag-ellátás alapvető formáit, lehetőségeit és szabályait,
- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység fő feladatait,
- a tűzoltást segítő tervek formai és alaki követelményeit,
- a tűzoltóság felszereléseinek csoportosítását,
- a mászó- és mentőeszközök kialakítását és ellenőrző vizsgálatát,
- az egyéni védőeszközöket, jellemzőiket, csoportosításukat,
- a tűzjelző rendszereket és elemeit, jellemzésüket és csoportosításukat;
legyen képes jellemezni, csoportosítani a beépített tűzérzékelő jelző, tűzoltó-berendezéseket és elemeiket;
legyen képes alkalmazni:
- a tűzoltó készülékek típusait, felhasználási lehetőségeit, területeit,
- a dolgozók kezdeti tűzoltásra való felkészítésének módszereit.
IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése.
A képzésen való kötelező részvétel.
2. A szakmai vizsga részei
a) Írásbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása. A tesztkérdés jellegű feladat az alábbi szakmai feladatcsoportok (tantárgyak) ismeretanyagát öleli fel.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Tűzmegelőzési ismeretek.
Tűzvédelmi igazgatás.
Időtartam: 60 perc.
b) Gyakorlati vizsga
A külön BM rendeletben meghatározott vizsgaközpontként működő intézmény által a szakmai feladatcsoportokból (vizsgatantárgyakból) összeállított gyakorlati feladat megoldása.
Tantárgyak:
Tűzmegelőzési ismeretek.
Tűzvédelmi igazgatás.
Időtartam: 120 perc.
c) Szóbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból feladatcsoportonként (vizsgatantárgyanként) történő tétel húzás.
Tantárgyak:
Tűzoltási és mentési ismeretek.
Műszaki ismeretek.
Tűzmegelőzési ismeretek.
Tűzvédelmi igazgatás.
Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetőek be.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Ismeret szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a hőmérséklet fogalmát, mérésének módszereit és eszközeit,
- a hőmérsékleti skálákat, mértékegységeit,
- az oltóanyag-ellátás alapfelszereléseit,
- szívótömlővel történő táplálás sajátosságait,
- mélyszívással biztosított vízszerzés lehetőségeit,
- víztorony igénybevételi lehetőségeit,
- csőhálózati rendszerek jellemzését,
- egyéb vízszállító gépjárművek jellemzését,
- a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges oltóvíz mennyisége meghatározásának elveit,
- impulzus tűzoltás alkalmazását tűzoltásra,
- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat felépítését,
- a tűzjelzés fogalmát és a tűzjelzés értékelésére vonatkozó előírásokat,
- a riasztás fogalmát és a riasztási fokozatok meghatározását, a vonulásra vonatkozó előírásokat, különös tekintettel az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságokra,
- a tűzoltás előkészítését és az előkészítés módozatainak meghatározását,
- a felderítés fogalmát és a végrehajtására vonatkozó előírásokat,
- az áramtalanítás szabályait,
- a visszajelzések jelentőségét, tartalmi követelményeit,
- az életveszély fogalmát és az életmentés végrehajtásának szabályait,
- a tűzoltás végrehajtásának módjait, a tűzoltás szakaszait,
- az állat- és tárgymentés végrehajtásának szabályait,
- az égő, zárt terület megközelítésének szabályait, bontási munkálatok végrehajtásának előírásait,
- a tűzoltás befejezése utáni feladatokat, végrehajtásukra vonatkozó előírásokat,
- a Riasztási és Segítségnyújtási Terv fogalmát, célját,
- a Tűzoltási Terv fogalmát, célját,
- a tűzesetek értékelésére vonatkozó előírásokat, a tűzesetekről, műszaki mentésről készített tanulmány célját, szerepét,
- a létesítményi tűzoltók felkészítésének célját, szerepét, rendszerét,
- az elméleti és gyakorlati továbbképző foglalkozásokra történő felkészülés szempontjait,
- a tűzoltók pszichikai felkészítésének célját, feladatait és megszervezését,
- a katasztrófavédelem és a tűzoltóság szervezetét, irányítási rendszerét és alapvető feladatait,
- a katasztrófavédelem és a tűzoltóság szolgálati tagozódását,
- az egyen- és formaruha viselésének szabályait, viselhető jelzéseket,
- a tűzoltók élet- és balesetbiztosítására vonatkozó szabályokat.
Műszaki ismeretekből:
- a tűzoltás és a műszaki mentés felszereléseinek, eszközeinek, illetve berendezéseinek csoportosítását,
- a szivattyúk szívóoldali felszereléseinek csoportosítását,
- az egyes szívó- és nyomóoldali felszerelések feladatát, műszaki jellemzőit,
- a szívóoldali és a nyomóoldali felszerelések készenléti követelményeit,
- a habfejlesztés eszközeit, műszaki jellemzőiket,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos szabványos fogalmakat,
- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos főbb követelményeket,
- a tűzoltó készülékek csoportosítását, felépítési sajátosságaikat,
- a védőeszközök csoportosításának módját, tartalmát,
- a védőeszközök típusszámának tartalmát,
- a fej-, arc-, szem-, kéz- és lábvédő eszközök kialakításának jellemzőit,
- a bevetési védőruhák műszaki jellemzőit,
- a hő elleni védőruhák műszaki jellemzőit,
- a légzőszerveket védő eszközök csoportosítását,
- a vegyi anyagok elleni védőruhák műszaki jellemzőit,
- a környezeti levegőtől függő légzésvédő eszközök felépítési sajátosságait,
- a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések fogalmát,
- a hőre, füstre, fényre működő érzékelők felosztását,
- a vízzel, habbal, halonnal, halont helyettesítő gázokkal és szén-dioxiddal oltó berendezések fogalmát,
- a tűzjelző és tűzoltó berendezések telepítésére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a veszélyes anyag fogalmát, jellemzőit,
- a veszélyes anyagok csoportosítását,
- a veszélyes anyag hatásait,
- a veszélyes anyag kölcsönhatásait,
- az épületszerkezetek fajtáit és építészeti rendeltetésüket,
- a tűzveszélyességi osztályok jelzésére használatos táblákat,
- a tűzgátló szerkezeteket, berendezéseket,
- egy épületben a tűzszakasz határok felismerését,
- a kezdeti tűz oltására alkalmas eszközöket, felszereléseket,
- tűzvédelmi szabályozást igénylő tereket.
Igazgatási ismeretekből:
- a jog fogalmát, a jogforrások hierarchiáját,
- a jogszabályok megalkotásának alapelveit, folyamatát,
- az Alkotmány alapvető rendelkezéseit,
- a Magyar Köztársaság államszervezete egyes elemeinek legfontosabb általános feladatait,
- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény célját, alapelveit, hatályát, a hatásköri és illetékességi szabályokat,
- az I. fokú eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos szabályokat,
- a határozat alakjával, tartalmával, kiadásával kapcsolatos szabályokat,
- a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó előírásokat,
- a hatósági ellenőrzés szabályait,
- a jogorvoslat és végrehajtás szabályait,
- a bűncselekmény fogalmát, elemeit,
- a szabálysértés fogalmát, elemeit,
- a helyszíni bírságolás szabályait,
- a tűz elleni védekezés szabályait, a szabványok és a szabályzatok szerepét a tűzvédelmi munkában,
- a tűz elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét,
- a katasztrófavédelem országos és megyei szintű szerveinek tűzvédelmi feladatait,
- a tűzoltóságok feladatait,
- a tűzvédelmi hatósági jogkör fogalmát,
- a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos előírásokat,
- a tűzvédelmi szervezetek kialakításának lehetőségeit,
- a tűzvédelmi propaganda megvalósítási lehetőségeit,
- a tűzvizsgálattal foglalkozó jogszabályok rendszerét,
- a tűzeset fogalmát,
- a tűzvizsgálat logikai menetét,
- a helyszíni szemle megtartásának szabályait,
- a tűzkeletkezés és terjedés feltételeit,
- az egyes tűzkeletkezési okok sajátosságait.
b) Megértés szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a hőátadási formákat,
- az égés fogalmát, feltételeit, fajtáit,
- az égési folyamat jellemzőit,
- az égéshő és fűtőérték, az égés hőmérsékletének, sebességének fogalmát,
- a gyulladás előtti fizikai, kémiai változások lényegét,
- szilárd anyagok, porok, folyadékok, gázok égési jellemzőit,
- az önlobbanás és az öngyulladás lefolyását növényi és állati eredetű anyagok, kémiai vegyületek esetében,
- az égés jellemzőit különböző halmazállapotú anyagoknál,
- a láng szerkezetét, tulajdonságait,
- a gázcsere törvényszerűségeit nyílt és zárt területen,
- az égés megszüntetésének módjait,
- az oltóanyagok általános jellemzését, oltóhatásokat, azok csoportosítását,
- az oltóanyagok megválasztásának szempontjait,
- a víz mint oltóanyag jellemzését,
- a víz felhasználási formáit, alkalmazási lehetőségeit,
- az oltóhabok jellemzését, fajtáit és alkalmazását, a habképző anyagok típusait, fajtáit,
- a tűzoltóporok jellemzését, típusait, alkalmazási lehetőségeit,
- a tűzoltógázok jellemzését, típusait, alkalmazási lehetőségeit,
- a tűzoltó vízsugár fogalmát,
- táplálási módozatokat és jellemzőit,
- a föld alatti és a föld feletti tűzcsappal és a szerelvényszekrénnyel szemben támasztott követelményeket,
- a falitűzcsap működtetéshez szükséges felszereléseket,
- a szárazfelszálló vezeték fogalmát,
- föld alatti tűzcsap ugrómagasságát és ugrótávolságát,
- tűzoltó sugárcső típusait,
- tűzoltó vízsugár formái,
- természetes vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- mesterséges vízforrások csoportosítását, jellemzését,
- a tűzjelzésre vonatkozó előírásait,
- a tűzoltásra vonatkozó jogszabályok előírásait,
- a Riasztási és Segítségnyújtási Terv tartalmi követelményeit, alkalmazását,
- a Tűzoltási Terv tartalmi követelményeit, alkalmazását,
- a tűzoltói gyakorlatok célját és fajtáit,
- a gyakorlatokra vonatkozó általános szabályokat,
- az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok tagjainak általános kötelességeit és jogait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján,
- a tűzoltóságok tagjainak magatartására vonatkozó előírásokat szolgálatban és szolgálaton kívül, etikai követelményeket velük szemben,
- az önkéntes és létesítményi tűzoltók kártérítési felelősségét, a szabályozás általános elveit.
Műszaki ismeretekből:
- a habképző anyag bekeverési módokat,
- a habsugarak előállításának módját és lehetőségeit,
- a veszélyes és/vagy ártalmas tényezők csoportosítását,
- a vizsgálati egységtüzek fogalmát és főbb követelményeit,
- a tűzoltó készülékek megnevezésének tartalmát,
- a tűzoltó készülékek készenlétben tartásának követelményeit,
- a sűrített levegős légzésvédő készülékek felépítési sajátosságait,
- a környezeti levegőtől függő és független légzésvédő készülékek felhasználásának szabályait,
- a tűzérzékelők felépítését, működését, elhelyezési szabályait,
- a habbal oltó berendezés elhelyezési lehetőségeit, a beépítés jellemzőit,
- a különböző fajtájú tűzjelző központok működési sajátosságait,
- a robbanáselfojtás megvalósításának lehetőségeit.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a veszélyes anyagok nyilvántartási rendszereinek használatát,
- az építőanyagok tűzvédelmi csoportosítását,
- építőanyagok éghetőségi minőségét,
- éghető építőanyagok füstfejlesztő tulajdonságait,
- műanyagok égve csepegési tulajdonságait,
- építőanyagok lángterjedési osztályait,
- építőanyagok tűzvédelmi minősítési elveit,
- teherhordó épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek vizsgálati elveit,
- homlokzati tűzterjedés, tető tűzterjedés minősítését,
- a tűzvédelemben használt építészeti fogalmakat,
- a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, műtárgy, építmény, létesítmény, zárt rendszer, robbanásveszélyes állapot, robbanási határérték, lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet fogalmát,
- a tűzveszélyességi osztályok jelét, megnevezését,
- az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatainak fogalmát, a fokozatba sorolás feltételeit,
- az építőanyagok éghetőség, füstfejlesztő képesség, égve csepegési tulajdonság szerinti csoportosítását,
- az épületszerkezetek éghetőségi csoportjait, a tűzállósági határérték és a tűzállósági fokozat fogalmát,
- a tűzállósági határállapotok jellemzőit,
- a tűzállósági fokozat összefüggéseit, megállapításának szabályait, a meghatározás különleges eseteit,
- az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságát befolyásoló védelmi eljárásokat.
- a tűzszakasz, a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló födém, a tűzterjedési gátak, a tűzgátló előtér fogalmát,
- az elhelyezés alapelveit, a tűztávolság fogalmát,
- a tűztávolság meghatározásához szükséges paramétereket és ezek módosító hatásait,
- a tűzoltási felvonulási út és terület fogalmát, kialakításuk célját, tulajdonságait,
- a tűzterhelés fogalmát, fajtáit,
- a mértékadó tűzállósági követelmények jelentőségét,
- a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, épület, nagy forgalmú épület, huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiség fogalmát és az azok által determinált tűzvédelmi követelményeket,
- a helyiségek, tűzszakaszok, építmények veszélyhelyzet esetén való kiürítésének szabályait,
- a közlekedést, a kiürítési biztosító útvonalakkal kapcsolatos követelményeket,
- az épületgépészeti berendezések csoportosítását, a tűzvédelmet érintő jellemzőit és követelményeit,
- a szükségvilágítások működésének feltételeit, kialakításuk követelményeit,
- a robbanásveszélyes terek zónába sorolásának elvét,
- a robbanásbiztos villamosgyártmány fogalmát, a robbanásbiztos védelmi módokat,
- a különböző tűzvédelmi kockázattal rendelkező terekbe telepítendő villamos berendezések tűzvédelmi követelményeit,
- erősáramú szabadvezetékek, kábelek nyomvonalainak tűzvédelmi vonzatát,
- tüzelő- és fűtőberendezések tűzvédelmi követelményei,
- az éghető gázzal és éghető folyadékkal üzemelő tüzelő berendezések kezelési osztályait, a biztonságos üzemeltetés feltételeit,
- a tüzelő- fűtőberendezés felügyeletének ellátását, az üzemeltetéshez kapcsolódó írásos dokumentációk tartalmát,
- az égéstermék elvezetés, füstcsövek, kémények kialakítási, üzemeltetési szabályait,
- a természetes szellőztetés, a mesterséges szellőztetés kialakításának lehetőségeit,
- a szellőztetés biztonságos üzemeltetésének feltételeit,
- a villámcsapás káros hatásai elleni védelem alapelveit,
- a villámhárító berendezés felépítését, elemeinek funkcióját,
- a villámhárító berendezés felülvizsgálatának tűzvédelmi jelentőségét,
- a különböző halmazállapotú anyagok sztatikus feltöltődésének lehetőségeit, folyamatát,
- a szikraérzékenységi osztályok fogalmát, tartalmát,
- a sztatikus feltöltődés csökkentésének, a töltések elvezetésének lehetőségeit,
- a hő- és füstelvezetők, a füstszakasz fogalmát,
- a hő- és füstelvezetők méretezésének menetét,
- a hasadó, hasadó-nyíló felület, a redukált nyomás, az elsődleges és másodlagos épületszerkezet fogalmát,
- a hasadó, hasadó-nyíló felületek tűzvédelmi jelentőségének és telepítésének szabályait,
- a hasadó, hasadó-nyíló felület méretezésének menetét,
- a szállítás általános szabályait,
- kezdeti tűz oltására alkalmas eszközök használhatóságának megítélését,
- a hordozható tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat,
- az oltóvíz biztosítás szabályait,
- aratáskor betartandó tűzvédelmi szabályokat,
- szérű, rostnövénytároló, kazal kialakításának tűzvédelmi szabályait,
- tarló- és növényi hulladékégetés, mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat,
- az erdőgazdálkodás tűzvédelmi szabályait,
- a szállásépületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályozás kialakításának szükségességét.
Igazgatási ismeretekből:
- az Országgyűlés, a Kormány, a miniszterek, a bíróságok, az ügyészségek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait,
- az önkormányzatok működését, szervezetét, kötelező és szabadon választható feladatait,
- az ügyfél jogait és kötelességeit,
- tűzokozással is elkövethető bűncselekményeket,
- a tűzvédelmi szabálysértési tényállásokat,
- a tűzvédelmi bírsággal sújtható tényállásokat,
- a tűzoltóságok együttműködésének alapelveit,
- az egyes tűzvédelmi hatósági jogkörök tartalmát,
- a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat,
- az egyes tűzvédelmi szakhatósági ügyekkel kapcsolatos feladatokat,
- a tűzokozással elkövethető bűncselekményeket,
- a tűzvédelmi szabálysértési tényállásokat,
- a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek tűzvédelmi feladatait,
- a munkahelyi tűzvédelem megszervezésének, szabályozásának elveit,
- a gazdálkodó szervezetek vezetőinek tűzvédelmi feladatait,
- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait,
- a munkahelyi tűzvédelem megszervezése szabályozásának elveit,
- a használati szabályok helyi ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat,
- a helyi tűzvédelmi viszonyok szabályozásának körét,
- a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos előírásait,
- a tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos előírásokat,
- a tűz keletkezési körülményeinek bizonyítási logikáját,
- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait a tűzvizsgálat során,
- a tűzvizsgálatot követő helyi intézkedések megtételét,
- az objektív és szubjektív tűzkeletkezési tényezők elemzését, a tűzvizsgálat eredményeinek felhasználását a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi tevékenységében.
c) Alkalmazás szinten tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási és mentési ismeretekből:
- a táplálási módozatok gyakorlatát,
- kötött, szórt, porlasztott vízsugár felhasználási lehetőségeit,
- föld alatti és föld feletti tűzcsap működtetését,
- működést fali tűzcsapról,
- vízforrások és tartozékainak időszakos ellenőrzését, karbantartását,
- vízforrások jelöléseit,
- az egyezményes jelek tartalmát, alkalmazását,
- a taktikai vázlatrajz készítésének általános szabályait,
- panaszbeadvány és kárfelvételi jegyzőkönyv készítését.
Műszaki ismeretekből:
- a mélyszívók főbb szerkezeti részeit és működését,
- a víz- és habsugár-csövek működési elvét,
- a sűrített levegős légzésvédő készülékek működését,
- a tűzoltó készülékek különböző típusainak működését,
- a tűzjelző központok által nyújtott információ feldolgozásának lehetőségeit,
- a vízzel oltó berendezés felépítését, főbb részeinek működését az önműködő tűzoltó egység és a tápellátás funkcióit és a telepítés műszaki követelményeit,
- a halonnal vagy halonhelyettesítő gázzal oltó rendszer felépítését, működési elvét, a vezérlés módját,
- a szén-dioxiddal oltó berendezések felépítését, működési elvét, vezérlési módját,
- az automatikus tűzvédelmi berendezések tervdokumentációinak elkészítési elvét és elbírálásának szempontjait.
Tűzmegelőzési ismeretekből:
- a veszélyes anyagok hazai és nemzetközi jelzésrendszerének használatát,
- az épületszerkezetek tűzvédelmi szempontú csoportosítását,
- a veszélyességi övezet kiterjedésének meghatározását,
- a tevékenységek, a munkaterületek tűzveszélyességi osztályba sorolásának elvégzését,
- a tűztávolság meghatározását,
- a különleges rendeltetésű épületszerkezetek létesítési szabályainak érvényesítését,
- a tűzállósági fokozat megállapításának szabályait, a meghatározás különleges eseteit,
- a tűzszakasz meghatározási folyamatát, az alapterület módosítási lehetőségeit,
- a tűzterjedési gátak alkalmazásának szükségességét,
- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmet befolyásoló szerepének meghatározását,
- a számított tűzterhelés meghatározását,
- a mértékadó tűzállósági követelmények számítását,
- a kiürítés számítás menetét,
- hő- és füstelvezető berendezések méretezését,
- hasadó, hasadó-nyíló felületek szükséges méretének meghatározását,
- a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályokat,
- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek megállapítását, az írásbeli engedély kiadását,
- a dohányzás szabályait,
- a hordozható tűzoltó készülékek felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeket,
- az oltóvízforrások felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeit,
- a raktározás általános szabályait, a gázpalackok tárolásának szabályait,
- az éghető folyadékok helyiségben és kamrában történő tárolásának szabályait, a szilárd anyag szabadban tárolásának szabályait,
- a munkaterület rendjére vonatkozó szabályok meghatározását.
- a használati hiányosságok felismerését és kiküszöbölésük megoldásait.
Igazgatási ismeretekből:
- a tűzvédelmi ellenőrzés végrehajtását,
- a létesítmények tűzvédelmi viszonyainak szabályozását, a Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv elkészítését,
- a tűzvédelmi oktatások megtartását,
- a tűzvédelmi szakvizsga előkészítését, megszervezését,
- a szemléltető eszközök használatát.
4. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében a szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
28. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A TŰZVÉDELMI FŐELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8915 01
2. A szakképesítés megnevezése: Tűzvédelmi főelőadó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
5369
Egyéb védelmi szolgáltatások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A munkaterület a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése, munkavállalóként és vállalkozóként egyaránt - tűzvédelmi szempontból akár a legveszélyesebb létesítményekben is - a tevékenység rendszerszemléletű tűzvédelmi biztonságának önálló, szakszerű elemzése és értékelése, a szükséges, illetve igényelt védelmi koncepció kialakítása, továbbá a tűzvédelmi rendszer működtetése, irányítása.
A munkaterület ellátása jelenti továbbá a különböző biztonsági területekkel való konstruktív együttműködést, a kötelező tűzvédelmi szabályok alkalmazását, érvényesítését, a tűzvédelemre vonatkozó helyi szabályzatok elkészítését és naprakészen tartását, a munkavállalók tűzvédelmi oktatását és felvilágosítását, segédanyagok készítését, a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatokat. A tűzvédelmi főelőadó tevékenyen közreműködik a munkahely tűzvédelmi szervezetének kialakításában, a különösen veszélyes üzem tűzvédelmi szervezetének irányításában.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés
A munkakör, foglalkozás
OKJ azonosító
száma
megnevezése
52 8915 02
Tűzvédelmi előadó
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A munkáltató vagy szolgáltatást igénybe vevő szerv tűzvédelmi tevékenységének szabályozása, tervezése, szervezése, irányítása, az alárendelt szerveknél működő tűzvédelmi szakemberek tevékenységének irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az együttműködő védelmi munkatársakkal és a tűzoltósággal történő kapcsolattartás. A gazdálkodó szerv tűzvédelmi, biztonsági viszonyainak elemzése és értékelése tűzvédelmi ügyekben történő képviselete, a tűzvédelmi iratok szakszerű készítése és kezelése. A tűzvédelmi vállalkozó tevékenységének értékelése.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes felismerni:
- a tűzvédelmi rendszer elemeit és hiányosságait, valamint a rendszer sajátosságait,
- a szakértői tevékenység szerepét és szabályait a tűzvédelemben;
legyen képes értelmezni:
- a tűzvédelmi rendszer és más védelmi rendszerek kapcsolatát és együttműködési lehetőségeit,
- a tűzvédelmi belső ellenőrzés szerepét, követelményeit, módszereit,
- a tűzvédelmi rendszerrel kapcsolatos információkat,
- a tűzvédelmi tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb polgári jogi ismereteket,
- a védelmi igazgatás rendszerét és a munkahelyi védelmi szervezetek feladatait, működését;
legyen képes alkalmazni:
- a tűzvédelmi tervfejezet, dokumentáció, műszaki leírás tartalmi követelményeit,
- az építmények létesítési tűzvédelmére vonatkozó méretezési szabályokat,
- a tűzvédelmi szakvizsgáztatásra való felkészítés elveit, a szakvizsgáztatás rendszerét,
- a szakértői tevékenység szabályait a tűzvédelemben.
2. A létesítményi tűzoltóság működésének szervezése, felkészítése és működésük ellenőrzése, a dolgozók tűzvédelmi oktatása, továbbképzése és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás megszervezése és végzése.
E tevékenység végrehajtásához:
legyen képes eligazodni:
- a tűzoltás és műszaki mentés szabályozási elvei között és feladatrendszerében;
legyen tájékozott a tűzvédelmi szakértés feladatrendszerében;
legyen képes kiválasztani:
- az általa igényelhető műszaki mentések gépeit,
- az általa igényelt tűzoltáshoz szükséges gépeket, berendezéseket;
legyen képes elvégezni:
- a tűzoltásban résztvevő helyi erők, eszközök mértékének számításait.
IV. A szakképesítésre történő jelentkezés vizsgakövetelményei
1. A szakképzésre történő jelentkezés feltételei:
- a tűzvédelmi előadó (OKJ azonosító száma: 52 8915 02), illetve tűzvédelmi előadó I. (OKJ azonosító száma: 53 8915 01) végzettség.
2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- a szakképzés központi képzési programjában meghatározott feladatcsoportok követelményeinek megfelelő ismeretanyagból a tanulmányi kötelezettségek teljesítése,
- a képzésen való kötelező részvétel.
3. A szakmai vizsga részei:
a) Írásbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott feladatsor megoldása az alábbi feladatcsoportok (tantárgyak) ismeretanyagából:
Tantárgyak:
Tűzoltási ismeretek.
Tűzoltó-technikai műszaki ismeretek.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése.
Időtartam: 60 perc.
b) Gyakorlati vizsga
A külön BM rendeletben meghatározott szakmai vizsgaközpontként működő intézmény által a feladatcsoportokból (vizsgatantárgyakból) összeállított gyakorlati feladat megoldása.
Tantárgyak:
Tűzoltási ismeretek.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése.
Időtartam: 240 perc.
c) Szóbeli vizsga
A belügyminiszter által jóváhagyott központi tételsorból feladatcsoportonként (vizsgatantárgyanként) tételhúzás.
Tantárgyak:
Tűzoltási ismeretek.
Tűzoltó-technikai műszaki ismeretek.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése.
Minden szakmai vizsgán a belügyminiszter által jóváhagyott vizsgatételeket kell használni, amelyek a szakmai és módszertani központnál szerezhetők be.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az ismeret szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási ismeretekből:
- az erő, eszköz számítás célját, szerepét,
- az erő, eszköz számítás felhasználási területét,
- a különleges járművek felhasználásának sajátosságait,
- a tűzterhelési együttható jellemzőit, meghatározását,
- a fajlagos oltóanyag veszteség jellemzőit, meghatározását,
- a tűzoltó víz-, hab- és porsugarak teljesítményeinek értékeit,
- a tűzoltó víz-, hab- és porágyúk teljesítményeinek értékeit,
- a tartalék rajok képzésének elvét.
Műszaki ismeretekből:
- az ideális és valóságos folyadékok hidromechanikai jellemzőit,
- az áramlások csoportosítását,
- a viszkózus folyadékok áramlásának jellemzőit,
- a hidraulikus hajtások fogalmát és csoportosítását,
- a hidraulikus munkafolyadékok fajtáit,
- a hidraulikus energiaátalakítók egyes típusainak csoportosítását, sajátosságait,
- a két- és négyütemű benzinüzemű motorok, valamint a négyütemű Diesel-motorok felépítési sajátosságait,
- belső égésű motorok kiegészítő berendezéseinek típusait és szerkezeti felépítését, működését,
- az erőátviteli rendszerek felépítési sajátosságait,
- a fék, futómű, rugózási és kormánymű egységek típusait,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és berendezések csoportosítását, fő jellemzőit,
- a gyakrabban alkalmazásra kerülő gépek és gépi berendezések alkalmazásával kapcsolatos alapfogalmakat, elnevezéseket,
- a gépek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi előírásokat,
- a munkavégzés során előforduló veszélyforrásokat,
- a tűzoltó gépjárművekre vonatkozó szabvány által meghatározott fogalmakat,
- a tűzoltó gépjárművek csoportosítását és feladataikat,
- az alkalmazott tűzoltó gépjárművek típusait,
- az alkalmazott tűzoltó gépjármű típusok gépjármű és tűzoltó-technikai jellemzőit,
- a málházott felszerelések, eszközök és berendezések körét,
- a szakterülethez tartozó szabványokat és szakmai forrásanyagokat,
- a kismotorfecskendők, átemelő szivattyúk, zagyszivattyúk, mobil habfejlesztő berendezések és nagynyomású oltóberendezések műszaki jellemzőit.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése tantárgyból:
- a tűz elleni védekezés célrendszerét,
- a tűzmegelőzés célrendszerét,
- a tűzkeletkezés kockázatát csökkentő védelmi elemeket,
- a személyek biztonságát, menekülését szolgáló védelmi elemeket,
- a vagyon védelmét biztosító védelmi elemeket,
- a tűzoltást biztosító védelmi elemeket,
- a használati és üzemeltetési szabályokban érvényesített védelmi elemeket,
- az aktív, passzív védelmi elemek fogalmát,
- a tűzvédelmi szaktevékenységhez kapcsolódó polgári jogi ismereteket,
- a szakértővel szemben támasztott követelményeket,
- a szakértői kamarák működését,
- a polgári jog alapvető fogalmait,
- a gazdálkodó szervek fajtáit,
- a katasztrófák bekövetkezésének lehetőségeit,
- a katasztrófa elleni védelem szervezeti és irányítási rendszerét,
- a katasztrófa elleni védelem szabályozását.
b) A megértés szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási ismeretekből:
- a tűz számítási paramétereinek jellemzőit, fajtáit,
- a szükséges és tényleges fajlagos oltóanyag-mennyiség meghatározását, mértékegységeit,
- az adagolási intenzitás fogalmát, fajtáit és azok mértékegységeit,
- az optimális oltási idő értékét, meghatározásának menetét,
- az oltási mélység fogalmát, értékeit,
- a vízzel oltáshoz szükséges erők és eszközök meghatározásának menetét,
- a habbal oltáshoz szükséges erők és eszközök meghatározásának menetét,
- a porral oltáshoz szükséges erők és eszközök meghatározásának menetét,
- a tűzoltás során szervezhető beosztásokat,
- a tűzoltás irányításának módjait,
- a tűzoltás vezetésére jogosultak körét, a kivonulásuk rendjét,
- a tűzoltás-vezetés átadás-átvételének szabályait,
- a tűzoltásvezető jogait és kötelességeit,
- a háttérparancsnok kötelességeit,
- a törzstiszt kötelességeit,
- a szakaszparancsnok és a mentési csoportparancsnok, rajparancsnok feladatait,
- a tűzoltásban résztvevő személyi állomány általános és konkrét kötelességeit,
- a tűzoltóerők tartalékképzésének jelentőségét.
Műszaki ismeretekből:
- a folytonosság törvényét,
- a folyadékok áramlásának energia-összetevőit,
- a Bernoulli-törvényt,
- az energiaveszteségek fajtáit és kialakulásuk sajátosságait,
- a tűzoltóporok szállításának áramlástani jellemzőit,
- az impulzustétel lényegét és megjelenési formáit,
- a hidraulikus munkafolyadékok főbb jellemzőit,
- a hidraulikus körfolyamok jellemzőit,
- a hidraulikus irányítóelemek és a kiegészítő elemek feladatait, műszaki jellemzőit,
- a hidraulikus rendszerek alkalmazási területeit a szakmai feladatok végrehajtása során,
- az energiaátalakulás folyamatait a hidraulikus berendezésekben,
- a hidrosztatikus energiaátalakítók felépítését, működési elvét,
- a két- és négyütemű belső égésű motorok főbb működési jellemzőit és működési elvét,
- a fék és kormánymű berendezések működési elvét,
- az erőátviteli egységek működési sajátosságait,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések működési elveit,
- a gépek és berendezések alkalmazása során előforduló veszélyforrások elleni védekezés módszereit,
- a gépjárművek alkalmazásának lehetőségeit,
- a tűzoltó-technikai berendezések bevetésének műszaki feltételeit,
- a szerkezeti elemek működését és feladatait,
- a kezelési szabályokat, a szabályok és a szerkezeti felépítés közötti összefüggéseket,
- a berendezés, illetve a jármű rendszer szintű működését,
- a járművek és berendezések műszaki dokumentációit,
- a kismotorfecskendők, átemelő szivattyúk, zagyszivattyúk, mobil habbal oltó berendezések és nagynyomású oltóberendezések felépítését és működését.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése tantárgyból:
- a szerződés fogalmát és megkötésének folyamatát,
- a szerződés tartalmával, érvényességével, megszűnésével, alakjával és teljesítésének biztosításával kapcsolatos előírásokat,
- a szakértői vélemény alaki és tartalmi követelményeit,
- a tűzvédelmi szakértőkre vonatkozó követelményeket,
- a védelmi elemek között fennálló relációkat, azok típusait,
- a tűzvédelmi rendszer kapcsolatát más védelmi rendszerekkel,
- a belső tűzvédelmi ellenőrzés rendszerét, szerepét,
- a veszélyhelyzeti és tűzeseti adatbázis szükségességét,
- a tűzvédelmet befolyásoló és megjelenítő információkat,
- a katasztrófa elleni védelem célját,
- a veszélyes tevékenység, valamint a súlyos baleset veszélyének azonosítását, értékelését,
- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait,
- a biztonsági elemzés készítésének tartalmi és formai követelményeit,
- a biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi és formai követelményeit,
- a külső védelmi terv tartalmi és formai követelményeit.
c) Alkalmazás szintjén tudják a képzés résztvevői:
Tűzoltási ismeretekből:
- a tűz számítási paramétereinek meghatározását,
- az adagolási intenzitás meghatározását számítással,
- a tűz szabad fejlődési időtartamának meghatározását számítással,
- a tűz korlátozott fejlődési időtartamának meghatározását számítással,
- a tűz terjedési sebességének meghatározását, mértékegységeit,
- a tűz területének számítása menetét,
- a tűz sugarának számítását,
- a tűz területének számítását az alapesetekben,
- a tűzoltási terület számítását az alapesetekben,
- az oltáshoz szükséges rajok számításának menetét,
- a védelemhez szükséges rajok számításának menetét,
- az oltáshoz szükséges oltóanyag (víz, hab, por) mennyiségének meghatározását,
- a védelemhez szükséges oltóanyag mennyiségének meghatározását.
Műszaki ismeretekből:
- az ideális és valóságos folyadékok áramlásával kapcsolatos törvényeket,
- a hidromechanikai tételek és törvényszerűségek alkalmazását, a felmerülő problémák megoldására,
- a hidraulikus elemek feladatai alapján az összeépítésük rendszertechnikai sajátosságait,
- a műszaki mentő és katasztrófavédelmi gépek és gépi berendezések felismerését, az adott feladat végrehajtásához a megfelelő gép kiválasztását,
- a gépekkel munkát végzők esetében a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályainak betartását,
- a gépek és berendezések időszakos biztonsági felülvizsgáltattatását, szakmai állagmegóvását,
- a gépjárművek alkalmazásának lehetőségeit,
- a gépjárművek tűzoltó-technikai berendezései bevetésének műszaki feltételeit,
- a kezelési szabályokat, a szabályok és a szerkezeti felépítés közti összefüggéseket,
- a berendezés, illetve a jármű rendszerszintű működését,
- a kismotorfecskendők, átemelő szivattyúk, zagyszivattyúk, mobil habbaloltó berendezések és nagynyomású oltóberendezések működtetés előkészítésének fázisait, a működtetés egyes lépéseit.
Tűz elleni védelem tervezése, szervezése tantárgyból:
- a különböző tevékenységek tűzbiztonsági rendszerének kialakítását,
- a tűzvédelmi tervfejezetek készítését,
- a tűzvédelmi műszaki leírások készítését,
- a tűzvédelmi dokumentációk készítését,
- az üzemelés-technológiai információk tűzvédelmi szerepét,
- a tűzvédelmi szabályzat készítését,
- a tűzvédelmi rendszer működésbiztonságát jelző ellenőrzési módszereket,
- a veszélyhelyzetek, tűzesetek elemzését, vizsgálatát, értékelését,
- a kialakított tűzvédelmi rendszer biztonságszint elemzését,
- a belső védelmi terv elkészítését.
5. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
6. A szakmai vizsga értékelése
A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet előírásai szerint kell értékelni.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
1. A szakmai tanfolyamon való részvétel akkor igazolható, ha a résztvevő az előírt tanfolyami óraszám legalább 85%-án jelen volt.
2. A szakmai és vizsgakövetelmények hatékonyabb érvényesülése érdekében a szakmai és módszertani központ által készített központi képzési program kerül kiadásra.
3. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész egy napon is végrehajtható.
4. A tűzvédelmi előadó szakképesítés vonatkozásában a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai és módszertani központként működik.
29. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez
A belügyi ágazatba tartozó - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő - szakképesítések

OKJ szám

A szakképesítés megnevezése
Szakma-
csoport
száma
54
8919
01
Biztonságszervező I.
19
34
8919
01
Biztonságszervező II.
19
52
8912
01
Határrendész
19
71
8912
02
Határrendész szervező (tiszt)
19
71
8915
02
Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt)
19
53
8915
02
Katasztrófa- és tűzvédelmi technikus
19
52
8919
03
Katasztrófavédelmi előadó
19
54
8919
03
Katasztrófavédelmi főelőadó
19
33
7899
01
Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó
9
52
8919
04
Közterület-felügyelő
19
31
8912
01
Kutyavezető
19
52
8919
01
Magánnyomozó
19
52
3452
04
Nyilvántartási és okmányügyintéző
16
52
8912
02
Rendőr
19
71
8912
01
Rendőrszervező (tiszt)
19
33
8919
01
Személy- és vagyonőr
19
52
5812
01
Településfejlesztési szakelőadó
17
51
7899
03
Temetkezési szolgáltató
2
32
8915
01
Tűzoltó
19
52
8915
02
Tűzvédelmi előadó
19
54
8915
01
Tűzvédelmi főelőadó
19